BK BH 1976/134
BK BH 1976/134
1976.04.01.
20 éven aluli vádlottal szemben, hivatását teljesítő rendőr megölése miatt életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. Az aljas indokból elkövetés külön minősítő körülményként értékelésének mellőzése [Btk. 64 §, 253. § (2) bek. c) pont].
A megyei bíróság a vádlottat aljas indokból, hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntette és folytatólagosan elkövetett garázdaság bűntette miatt fegyházban végrehajtandó életfogytig tartó szabadságvesztésre, továbbá a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte,
Az ítéleti tényállás lényege szerint a vádlott az egyik vendéglőben, helyfoglalással kapcsolatban, három személlyel szóváltásba keveredett, Sz. Lajost megfenyegette és ököllel az arcába sújtott. Ezután tért be a vendéglőbe P. János rendőrőrmester polgári ruhában, kezében bukósisakkal. Értesülve a történtekről, bejelentette: igazoltatni kíván. Kérte a személyi igazolványok felmutatását. A vádlott először vitatkozni kezdett, lökdöste a rendőrt, majd egy sörösüveggel a rendőrnek segítséget nyújtó Sz. Lajos fejére vágott. A vádlott az őt nyomon követő rendőr kezéből a bukósisakot kikapva 4-5 métert hátrált. A másik kezében a korábban kölcsönkért tőrkést tartotta. A vádlott előbb a bukósisakkal kétszer a rendőr fejére sújtott, aki az ütéstől megszédült, megroggyant. Ekkor halántékon szúrta a rendőrt, aki életét vesztette.
A tényállás szerint a vádlott már a rendőrőrmester megérkezése előtt a vendéglői helyiségben és az udvaron is olyan közösségellenes magatartást tanúsított, amely riadalmat és megbotránkozást keltett. Ezt a később elkövetett további bűntettől időbelileg is elkülönülő tevékenységét helyesen értékelte az első fokú bíróság garázdaságként.
Téves azonban a garázdaság bűntettével kapcsolatosan a folytatólagos elkövetésre történő utalás. A garázdaság ugyanis a közbiztonság és közrend elleni bűntett. Az tehát, hogy egy vagy több személy vonatkozásában, illetve rövid időn belül esetleg nem is ugyanazon a helyen kerül sor az elkövetői magatartásra, önmagában még sem a halmazat, sem a folytatólagosság megállapítására nem ad alapot. A Legfelsőbb Bíróság ezért a garázdaság bűntettét megvalósító cselekménynél a folytatólagos elkövetés megállapítását mellőzte.
Tévedett az első fokú bíróság a vádlott emberölést megvalósító cselekményének a minősítésénél is.
A Btk. 253. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint akkor minősül az emberölés, ha azt hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt követték el. Ez a minősítés tehát magában foglalja azt az esetet is, amikor a hivatalos személy korábbi intézkedése miatti gyűlölet vagy amiatt a bosszú az elkövetés indoka. Ennélfogva, amikor az elkövető bosszúvágya abból az okból keletkezett, hogy a sértett vele vagy akár másokkal szemben mint hivatalos személy hivatalosan járt el, az elkövetett szándékos emberölés nem a Btk. 253. §-a (2) bekezdésének b) pontja, hanem a c) pontja szerint minősül.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az aljas indokból történt elkövetés szerinti minősítést mellőzte. Azt a körülményt, hogy a c) pontban írt minősítés mindkét változata megvalósult, a büntetés kiszabásánál értékelte.
A büntetés kiszabásánál az első fokú bíróság a bűnösségi körülményeket megfelelően értékelte. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy kiemelkedően jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a hivatalos személyek a közrend érdekeit, a közbiztonságot szolgáló hivatásukat zavartalanul teljesíthessék. Minden olyan bűntettnek, amely e tevékenység megzavarására alkalmas, fokozottabb a társadalomra veszélyessége. Ezek közül is kiemelkedik az az eset, amikor a hivatását teljesítő rendőr sérelmére élet elleni bűntettet követnek el. Az adott esetben súlyosító körülmény, hogy az elkövetés helyén a hasonló erőszakos bűncselekmények viszonylag gyakran ismétlődnek.
A vádlott megelőzően súlyos testi sértés miatt két ízben állott a bíróság előtt. Ezenkívül garázdaság szabálysértése miatt is volt ellene eljárás. Italozó életmódot folytat. Mindezek arra utalnak, hogy fiatalabb életkora ellenére erőszakos cselekmények elkövetésére hajlamos, és ezért személyében nagyfokú veszélyesség ismerhető fel.
A felsoroltakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság is úgy találta, hogy a 20. életévet még be nem töltött vádlottal szemben a törvény teljes szigorának alkalmazása az adott esetben indokolt, az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása szükséges. Ezért a javára enyhítés végett bejelentett fellebbezéseket alaptalanoknak találta. (Legf. Bír. Bf. V. 1251/19175. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás