BK BH 1976/137
BK BH 1976/137
1976.04.01.
Ha a súlyos testi sértést visszaesőként követték el, az eszerinti minősítés nem zárja ki, hogy a bűntettet egyben olyan súlyos testi sértésnek is minősítsék, mint amellyel összefüggően garázdaságot is megvalósítottak (Btk. 257. § (3) bek. a) pont].
A járásbíróság az I. r. terheltet visszaesőként és garázdasággal összefüggően elkövetett súlyos testi sértés bűntette, valamint visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt ítélte el.
A megyei bíróság – mint másodfokú bíróság – a terhelt cselekményét visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének, visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés bűntettének, valamint többek által elkövetett garázdaság bűntettének minősítette.
A bűnösség alapjául szolgáló tényállás a következő.
A terhelt és terhelt-társai személyvonattal utaztak. Valamennyien a kocsi peronján tartózkodtak, több személlyel együtt. Amikor az egyik női utas a WC-be kiment, a terheltek vele szemben tolakodóan viselkedtek.
Ezt követően M. A.-né ment ki a WC-be, akit a férje is kikísért. A peronon tartózkodó terheltek ennek ellenére M. A-né szoknyája alá nyúlkáltak, fogdosták. Amikor emiatt M. A. figyelmeztette őket, rátámadtak. M. A-né segélykiáltására kijött a kocsiból Zs. J. és Sz. I. Utóbbi az M. A-t bántalmazó terhelteket megütötte. Ez idő alatt M. A. és Zs. I. bement a vasúti kocsiba, Sz. I-nak azonban erre már nem volt módja, a terheltek beszorították a sarokba és ütlegelni kezdték. Ekkor Sz. I. testvérei – Sz. L. és Sz. B. – kiszaladtak a peronra. Az I. r. terhelt késsel támadt a Sz. testvérekre., Sz. B a válla tájékán 8 napon belül gyógyuló metszett sérülést, míg Sz. L. a bal térdkalácsa felett szenvedett el ugyancsak metszett sérülést, amely a térdizületi nyálkatömlő megnyitásával járt. Sérülése 8 napon túl gyógyult.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást, amely az első fokú bíróság által megállapított minősítés megváltoztatását jelölte meg törvénysértőnek, a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
Az ítélet indokolásából kitűnően a megyei bíróság a terheltnek a visszaesőként és garázdasággal összefüggően elkövetett súlyos testi sértés bűntetteként értékelt cselekményét azért minősítette visszaesőként elkövetett súlyos testi sértésnek és többek által elkövetett garázdaság bűntettének, mert álláspontja szerint a súlyos testi sértésnek ez a minősített esete csak akkor állapítható meg, ha a súlyos testi sértés alapesete valósult meg.
A megyei bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. A Btk. 257. §-ának (3) bekezdése nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy ez a minősítés csak a súlyos testi sértés alapesete mellett állapítható meg. Ilyen megszorító rendelkezés hiányában pedig az összefoglalt bűncselekmény megállapításának a mellőzése és a halmazat megállapítása törvénysértő.
Megjegyzi egyébként a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megyei bíróság által megállapított minősítés a saját jogi álláspontja mellett is téves. E jogi álláspont helyessége esetén ugyanis a garázdaság a szubszidiárius jellegére figyelemmel a visszaesőkent elkövetett súlyos testi sértés bűntettével halmazatban nem lett volna megállapítható.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a fentebb jelzett törvénysértő részében hatályon kívül helyezte és a terheltnek a visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés, valamint a többek által elkövetett garázdaság bűntetteként értékelt cselekményét a Btk. 257. §-a (1) bekezdésének második tételébe ütköző és a (2) bekezdés b), valamint a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő visszaesőként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének minősítette, amellyel összefüggően garázdaságot is megvalósítottak. (Legf. Bír. B. törv. IV. 992/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás