PK BH 1976/151
PK BH 1976/151
1976.04.01.
Védjegyoltalom elbírálásánál betűszavak esetén az alapszavak azonosságának – a magyar nyelv rendszerére tekintettel – döntő jelentősége van [1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont].
A külföldi cég bejelentő a Genfi Nemzetközi Iroda útján védjegyoltalmat kért a „NOSPILIN” megjelölésre az 5. áruosztályba tartozó gyógyszerkészítményekre.
Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet elutasította, mert állásfoglalása szerint a védeni kért megjelölés összetévesztésig hasonló az azonos termékekre vonatkozó, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt (Budapest) javára korábban lajstromozott NOSPA szóvédjeggyel.
A bejelentő az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását kérte, mert szerinte a NOSPA és a NOSPILIN megjelölések között a betűkben és a szótagok számában olyan jelentős különbség van, ami kizárja az összetévesztés lehetőségét.
Az első fokú bíróság elutasította a megváltoztatási kérelmet. Álláspontja szerint mindkét megjelölést a szó eleji 4 betű (NOSP”) uralja, arra is figyelemmel, hogy a magyar nyelvben a szó elején van a hangsúly. Egyébként a NOSPILIN elnevezés bevezetése a közvéleményben arra a következtetésre adna lehetőséget, hogy a NOSPA készítményekkel azonos gyógyszercsaládhoz tartozó, azonos hatású gyógyszerekről van szó.
A bejelentő az első fokú bíróság ítélete ellen a következő indokok alapján fellebbezett:
1. A védjegyként elismerni kért szóban nem lehet uralkodónak tekinteni a szó eleji NOSP szórészt, mert a NOSPILIN megjelölésnél az egész szó csengése, dallamossága az uralkodó.
2. Az előzményként megjelölt szóvédjegyben sem tekinthető uralkodónak a NOSP szórész. A lajstromozás szerint ugyanis a védjegy két részből áll, amit csak kötőjel kapcsol össze (NO-SPA). A NO szócska viszont több száz védjegy kezdő eleme. Így csupán két betű azonossága állapítható meg (S, P). Az összetéveszthetőség kizárt.
3. A NO-SPA írásmód kizárja azt is, hogy a NOSPILIN megjelöléssel ellátott termékeknek azonos gyógyszercsaládhoz való tartozására következtessenek.
A fellebbezés nem alapos.
Az összetéveszthetőség kérdésének a vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az eredetileg NO-SPA írásmóddal lajstromozott védjegyet a gyakorlatban egybeírva NOSPA megjelöléssel használják és alkalmazzák. A nagyközönség így ismeri, tehát ez az írásmód lehet csak az alapja az összetéveszthetőség vizsgálatának.
Kétségtelen, hogy a védjegyoltalomban részesíteni kért megjelölésben a szóvégi két szótag magánhangzói (i, i) különös csengést, dallamosságot adnak a szónak. Ez azonban nem változtatja meg azt a jellegzetességet, hogy az összehasonlítás alapjául szolgáló két szó azonos tövű.
A magyar nyelvben nem csupán a kiejtésbeli hangsúly van a szó elején, rendszerint a szó alapértelmének a meghatározója is a szó első része. Az ehhez járuló ragok, képzők, jelek csupán módosítják de nem változtatják meg a szó alapértelmét.
Ezért – nyelvünk általános rendszerére tekintettel – az összehasonlított két betűszó közvetlen észlelése alapján úgy tűnik, mintha a két szó ugyanannak az alapszónak a továbbképzése lenne. (NOSP-A NOSP-ILIN). Így az összetévesztés lehetősége megállapítható. Helyesen hivatkozott az első fokú bíróság arra, hogy a két megjelölést azonos gyógyszercsaládhoz tartozó, azonos hatású gyógyszerek elnevezésének is lehet tekinteni a hasonlóság következtében.
Az 1969. évi IX. tv. (Vt.) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban – azonos vagy hasonló áruk tekintetében – másnak védjegyoltalomban álló védjegyéhez összetéveszthetőségig hasonló megjelölés. Ezért a Legfelsőbb Bíróság – figyelemmel a Vt. 40. §-ának (3) bekezdésére – a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta az első fokú bíróság végzését. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 191/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás