GK BH 1976/164
GK BH 1976/164
1976.04.01.
I. Ha a szerződésben meghatározott átalányár feltűnően alacsonyabb, mint a vállalkozó által végzett munkák hatósági ára, a bíróság a szerződés tartalmát a vállalkozói díj tekintetében módosíthatja [Ptk. 201. § (2) bek.].
II. A bíróság a vállalkozói díjkövetelés iránt indított keresetet annak tartalmi elemeihez képest a szerződés megtámadásaként értelmezheti [Pp. 3.§ (1) bek.].
A felperes kivitelező keresetében előadta, hogy az alperes megrendelővel egy téglagyár szociális épülete bővítési és átalakítási munkáira kötött szerződést 670 000 Ft keretösszegben, amelyet utóbb „fix” árként fogadtak el. A felperes 889 792 Ft összegű számlájából az alperes 219 792 Ft-ot törölt. A felperes peres a különbözet megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes érdemleges ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint a szerződés átalányárral jött létre, ezért a vállalkozó nem érvényesíthet ezt meghaladó ellenértéket.
Az első fokú bíróság a keresetet az alperes védekezése alapján elutasította.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kereseti kérelem értelmében való marasztalását kérte. Előadta, hogy a vitás munkák (szociális épület bővítése és átalakítása) költségvetését az alperes készítette, azt a munkák sürgőssége miatt a felperes kellő részletességgel nem tudta felülvizsgálni. Csak a későbbi utókalkuláció során állapította meg, hogy a költségvetés téves, és a felperes is tévedésben volt, amikor az átalányárat elfogadta. A felperes előadta azt is, hogy az előállított érték és a vállalkozói díj között olyan aránytalanság van, amely a vállalkozói díj összegének csaknem 1/3-át teszi ki és amivel az alperes jogalap nélkül gazdagodik”.
A fellebbezés alapos.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A vállalkozó átalányáras szerződés esetén, ha pótmunka nem merült fel, csak a kikötött díjat követelheti. Ha a vállalkozó ezt meghaladó követelést támaszt és a ténylegesen végzett munka ellenértékére tart igényt keresetében, ezáltal kifejezésre juttatja, hogy a szerződést vagy annak egy részét nem tarja valamilyen oknál fogva érvényesnek. A szerződés érvénytelenségének megállapításához azonban a marasztalási kérelmen kívül megtámadási keresetet is elő kell terjesztenie. Fel kell tételezni, hogy a felperes ilyen esetekben hiányosan jelöli meg a keresetének jogi alapját és az alperes marasztalásának feltételeként a szerződést is meg kívánja támadni.
Jelen esetben a felperes az első fokú eljárásban tévedésre hivatkozott, továbbá arra, hogy rosszul mérte fel az elvégzendő munkákat és így az alperes vállalkozói díj 1/3-át kitevő kereseti összeggel jogalap nélkül gazdagodik. Fellebbezésében már konkrétabban megfogalmazta, hogy keresetét az ellenszolgáltatás és a szolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbségre alapítja [Ptk. 201. § (2) bek.].
A bíróságnak a Pp. fent említett 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a keresetet egyúttal szerződés megtámadására irányulónak is kellett volna tekintenie és tisztáznia kellett volna annak ténybeli alapját. A fellebbezésre is figyelemmel most már kétségtelen, hogy a felperes a szerződést a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján támadta meg.
Az első fokú bíróság tehát tévedett, amikor a felperes keresetét tartalmának a fentiek szerint történő értelmezése nélkül elutasította. A bizonyítást ezért ki kell egészíteni abban a kérdésben, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség esete fennáll-e. Az összehasonlítás alapjául a felperes által végzett munkák hatósági ára szolgálhat. Ha az átalányár annál feltűnően (pl. egyharmadával) alacsonyabb, akkor az aránytalanság megállapítható, a bíróságnak a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával kell a szerződés tartalmát a vállalkozói díj tekintetében módosítania és a marasztalási kérelmet arra figyelemmel újból elbírálnia.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 422/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás