• Tartalom

GK BH 1976/171

GK BH 1976/171

1976.04.01.

A vállalkozási szerződés teljesítésében közreműködők által okozott rongálódásnak a generálkivitelező terhére történő megszüntetése olyan többletmunka, amely az eredetileg vállalt munkára vonatkozó árrendezések alá tartozik [20/1972. (XII. 5.) ÉVM-ÁH sz. r. 3. § a) pont*].
A felperes alvállalkozó – eredetileg fizetési meghagyással érvényesített – követelését arra alapozta, hogy egy épület parkettás munkáival kapcsolatos javítási számlában az alperes főkötelezett a 20,1% hasznot jogtalanul 3,5%-ra csökkentette, s ezáltal a különbözetet tartalmazó kereseti összeg megfizetésével késedelembe esett.
Az alperes elutasítást kért.
Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott. Az ítélet indokolása szerint a megjelölt lakóház építése maximált árformába tartozik ugyan, a javítások azonban nem.. A javítás alapja külön megrendelés volt, így arra nem alkalmazható az eredeti építkezés árformája.
Az alperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte.
A fellebbezés alapos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a felek között a javítási munka vállalkozói díja tekintetében nem jött létre megállapodás. A felperes 1975. május 9-én iktatott beadványához csatolt 1975. május 5-i jegyzőkönyv szerint ugyanis az alperes a felperes által már lerakott parketta javítását – melyet a fűtőtestekből származó víz tett szükségessé – az építési naplóban rendelte meg, majd a naplóban igazolta a munkák elvégzését azzal, hogy a költségek őt terhelik. A felperes ezt követően készítette el a költségvetést s abban 20,1% hasznot irányzott elő. Az alperes a költségvetést nem írta alá, a számlát csak 3,5%, haszon figyelembevételével egyenlítette ki. A munka tehát nem előzetesen és kölcsönösen elfogadott költségvetés alapján folyt. A felperes ezért szerződés alapján nem léphet fel vállalkozói díj iránti követeléssel, csupán a jogalap nélküli gazdálkodás szabályai szerint követelhetett az alperestől térítést. Ilyen esetekben az állandó ítélkezési gyakorlat a jogalap nélküli gazdagodás mértékének meghatározásánál a hatósági árat veszi figyelembe (GK 19. sz. állásfoglalás 5. pont utolsó bek.).
A fentiektől eltekintve a még át nem adott épület állagában a közreműködők valamelyike hibájából keletkezett károsodás kijavítása az érintett munka kivitelezőjének a feladata, mert anélkül ő sem tudja a szerződést hibátlanul teljesíteni. Más kérdés, hogy a koordinációért felelős generálkivitelező a javítás költségeit az azt végző és a kárért nem felelős alvállalkozónak köteles megfizetni. Ez a javítás nem vonható a fenntartási munka [20/1972. (XII. 5.) ÉVM-ÁH sz. rendelet 3. §-ának a) pontja] fogalomkörébe, hanem az eredetileg vállalt munkához képest többletmunkának tekintendő s így árformája is azonos az eredetileg vállalt munkára irányadó árformával.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 373/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére