GK BH 1976/176
GK BH 1976/176
1976.04.01.
A bíróság csak az előtte folyamatban levő gazdasági perhez egyesíthet más – hatáskörét meg nem haladó – gazdasági pert, de nem rendelkezhet arról, hogy egy másik bíróság az annak hatáskörébe tartozó perrel együttesest tárgyalja a perbíróság előtt indított és áttenni rendelt keresetet [Pp. 3. §, 129. § (1) bek., 130.§, 149. § (2) bek., 365.§(1) bek., 366. § (1) és (2) bek., 382.§ (2) bek., 396. §, GK 3. sz.].
A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet keresetlevelében előadta, hogy az I. r. alperes bérbe adta repülőgépét a II. r. alperesnek. A II. r. alperes repülőgéppel vegyszeres gyomirtást végeztetett a felperes 134 h nagyságú napraforgótáblájával szomszédos területén a III. r. alperessel. A vegyszeres gyomirtást követően a napraforgótöveken hormonhatású gyomirtó szer által okozott elváltozásokat tapasztaltak. A napraforgó tövek 14%-a később kipusztult, és ennek következtében ugyanilyen arányú terméskiesés állott elő, amely miatt a felperest 190 096 Ft kár érte. A felperes keresetlevelében előadta azt is, hogy az alperesek között fennálló szerződéses jogviszonyt nem ismeri, ezért mindhárom alperes ellen keresetet indít, de ha az alperesek közötti jogviszony a per során tisztázódik, keresetét csak a kárért felelős alperessel szemben tartja fenn.
Az I.-II.-III. r. alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását, a II. és III. r. alperes pedig azt is kérte, hogy a bíróság az Állami Biztosító illetékes megyei igazgatóságát a perről értesítse, és a tárgyalásra idézze meg. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága a perbehívást elfogadta és a perbe a II. és III. r. alperes pernyertessége érdekében beavatkozott. A járásbíróságon megtartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint a III. r. alperes előadta, hogy marasztalása esetén az I.-II. r. alperessel szemben viszontkeresetet kíván indítani, az I. r. alperes pedig azt adta elő, hogy amennyiben a bíróság őt marasztalja, a II. r. alperessel szemben érvényesíti a terhére megállapított kártérítést. A II. r. alperes közölte, hogy marasztalása esetén a III. r. alperes ellen kíván keresetet indítani.
A járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és az iratoknak a megyei bírósághoz való áttételét rendelte el. A végzés indokolása szerint az alperesek a „perben egymás ellen kereseti kérelmet terjesztettek, illetve kívánnak előterjeszteni”, s ezek elbírálása a Pp. 366. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint meghaladja a járásbíróság hatáskörét. A járásbíróság ezért az iratoknak a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján – a Legfelsőbb Bíróság GK 3. sz. állásfoglalásában kifejtettekre való tekintettel is – a megyei bírósághoz való áttételét együttes elbírálás céljából rendelte el.
A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperesek nem viszontkeresettel éltek, hiszen nem a felperes elleni ellenköveteléseket érvényesítettek, hanem marasztalásuk esetére kívánták – visszkereset útján – tovább hárítani a velük szemben esetleg megítélendő követelést alperes-társaikra. Az alperesek a Pp. 365. §-ának (1) bekezdésében, illetve 396. §-ában meghatározott szocialista szervezetek, és a közöttük folyó perek a kereseti követelés jogcímére tekintettel sem tartoznak a 366. § (2) bekezdéséhen felsorolt perek közé, amelyekben a járásbíróágnak van hatásköre. Az a megállapítása helyes tehát a járásbíróságnak, hogy e perekre nézve hatáskörének hiányát állapította meg, de jogszabálysértést követett el, amikor e perekkel együttesen kívánta eldöntetni azt a pert is, amelyet a felperes indított az alperesek ellen, és amely a Pp. 366. §-ának (2) bekezdése értelmében – mivel a pertárgy értéke a 300 000 forintot nem haladja meg – járásbírósági hatáskörbe tartozik. A Pp. 149. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság csak az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését rendeli el, amelyeknek tárgya egymással összefügg, de nem rendelkezhet aziránt, hogy egy másik bíróság tárgyaljon együttesen pereket. A Pp. 382. §-ának (2) bekezdése szerint különböző bíróságok előtt folyamatban levő gazdasági perek egyesítésének is helye van. Ilyen esetben a bíróság köteles az eljárást az egyesítést elrendelő bíróságnak átengedni. Az iránt tehát gazdasági perben sem lehet rendelkezni, hogy egy másik bíróság tárgyaljon együttesen pereket.
Mindezeknél fogva a járásbíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül kellett helyezni és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani. Ennek során a járásbíróságnak a Pp. 3. §-a alapján határozott nyilatkozatokat kell igényelnie a felektől visszkereseti úton érvényesítendő követeléseikre nézve. Amennyiben ezek – amint az eljárás adatai erre utalnak – nem tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, e visszkeresetek tárgyában a Pp. 130. §-ában foglaltak szerint kell eljárnia, viszont a felperes által az alperesek ellen indított keresetet el kell bírálnia. (Legf. Bír. G. törv. IV. 30 218/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás