BK BH 1976/187
BK BH 1976/187
1976.05.01.
Büntetéskiszabási szempontok az igazoltató rendár ellen felfegyverkezve végrehajtott hivatalos személy elleni erőszak esetén, amellyel összefüggően garázdaságot is elkövettek (Btk. 64., 155. §).
Az első fokú bíróság M. László I. r. és M. János II. r. terhelteket bűnösnek mondotta ki felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében.
A bíróság ezért a terhelteket fejenként 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 3 évre eltiltotta.
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az M. László I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre leszállította.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek hosszabb ideje csavargó és munkátlan életmódot folytattak. A vádbeli alkalommal ittas állapotban az utcán az őket igazoltató rendőrőrmestert súlyosan bántalmazták, ököllel ütlegelték, majd a földre nyomták és rugdosták. M. László elvette a rendőr gumibotját és azzal a rendőrt tovább ütlegelte. Ugyanekkor M. János pedig a sértett rendőr kezéből kicsavarta a szolgálati fegyverét és azt a kezében tartva is rugdosta a földre került sértettet. A terheltek ezt követően menekülni igyekeztek és eközben M. János pisztollyal a kezében fenyegette az összegyűlt tömeget. Ennek hatására nem mertek a terheltekkel szemben fellépni és sikerült a helyszínről elmenekülniük.
Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A terheltek a cselekményük elkövetésekor nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsítottak, amely alkalmas volt arra, hogy másokban riadalmat keltsen. A fegyverrel történő fenyegetés hatása alatt az összegyűlt tömegből senki sem mert a sértett védelmében fellépni. Ez a magatartás kimeríti a Btk. 219. §-ában írt garázdaság bűntettének törvényi tényállási elemeit is, ezért mindkét terhelt cselekménye az egyébként helyesen felhívott, felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette mellett, a Btk. 155. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint is minősül. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltek cselekményét felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősítette, amellyel összefüggően garázdaságot is elkövettek.
Tévedtek az eljárt bíróságok a terheltekre kiszabott szabadságvesztés meghatározásánál is. Mind az első, mind a másodfokú bíróság kirívóan enyhe mértékben szabta ki a terheltekkel szemben a szabadságvesztés mértékét. A büntetés meghatározásánál ugyanis nem hagyható figyelmen kívül – az egyébként helyesen felsorolt bűnösségi körülmények mellett – az sem, hogy a terheltek útonálló módon végrehajtott cselekménye nemcsak veszélyeztette, hanem súlyosan sértette is a hivatalos személy tekintélyéhez és a rendőri szervezet zavartalan működéséhez fűződő érdekeket. Értékelni kellett azt is, hogy a terheltek az előző napokban szabadultak a rendőri őrizetből és hogy cselekményüket a város igen forgalmas pontján követték el, ahol nagyobb tömegeket riasztottak meg viselkedésükkel. A terheltek cselekménye kétszeresen is súlyosabban minősül, ami ugyancsak szigorúbb büntetés kiszabását indokolja. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket 4-4 évi szabadságvesztésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. V. 35/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás