BK BH 1976/192
BK BH 1976/1921
1976.05.01.
Életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazása a kisgyermekével szemben különös kegyetlenséggel megvalósított emberölés kísérletének elkövetőjével szemben [1961. évi V. törvény 64. §, 10. § (1) bek., 253. § (2) bek. a) pont].
A megyei bíróság a vádlottat több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és 1 rb. folytatólagosan, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül fegyházban letöltendő 15 évi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 10 évre eltiltotta.
A terhelt 1972 őszén élettársi kapcsolatot létesített a külföldi munkahelyén, majd 1973. szeptember 5-én házasságot kötött. 1973. január 7-én fiú, 1974. március 15-én pedig leánygyermeke született.
A vádlott a külföldi munkaviszonyának megszűnte után is több ízben kiutazott a családjához. Utolsó kiutazására 1974. október végén került sor.
A vádlottban a fiúgyermekkel szembeni kezdeti ellenszenve fokozatosan gyűlöletté alakult át. 1973. márciusában az asztalra fektette a fiúgyermeket s a lábait addig csavargatta a kezével, amíg azok bokában eltörtek. 1973. április 15. és 1974. november 24. között pedig – 8-9 alkalommal – az asztalra fektetett gyermek meztelen testét erőteljes ökölcsapásokkal végigverte. 1974. november 28-án belerúgott, majd a falnak vágódó gyermek két lábát megfogta és fejjel lefelé tartva erőteljes mozdulattal a fejét az ajtófélfához csapta. Ennek következtében többszörös darabos koponyatörés alakult ki. A gyermek életét a gondos orvosi segítség megmentette.
A vádlott a leánygyermekét sem kedvelte. Kialakult benne az az elképzelés, hogy nyomorékká teszi és ennek folytán majd állami gondozásba kerül. Ennek érdekében az alig 5 hónapos gyermek fejére erőteljes csapásokat mért, aminek következtében koponyacsont-töréses sérülés következett be.
A vádlott nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, de gyenge képességű egyén, több irányú negatív személyiség-tulajdonságokkal. Ez utóbbiak között kiemelkedik az önzés, a csökönyösség, az agresszivitás, lelkiismereti gátláshiány, alattomosság és primitív reakciókra való hajlam. Mindezek együttesen eredményezik kóros lelki alkatát (psychopathia). Cselekményei társadalomra veszélyességének felismerésére és akaratának megfelelő magatartásra azonban képes és képes volt a vádbeli cselekmény elkövetésének idejében is.
A terhelt cselekményeinek a minősítése törvényes.
Tévesen állapította meg azonban az első fokú bíróság a fiúgyermek sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntetténél a folytatólagosságot. A tényállás szerint ugyanis a gyermek sérelmére elkövetett bokatörések folytán elszenvedett sérülésekből történt felgyógyulást követően – tehát az említett bűntett befejezése után – 1973. április 15. és 1974. november 24. között elkövetett cselekmények a súlyos testi sértéssel összefüggésben már nem voltak, így annak részcselekményeként nem értékelhetők. Ezek a tettlegességek az 1974. november 28-án a fiúgyermek sérelmére elkövetett emberölés bűntette kísérletének előzményei voltak. Ezen előzmények során alakult ki fokozatosan, azután véglegesen az emberölésre irányuló szándék. Az említett részcselekmények ennélfogva a súlyosabban minősülő, emberölést megvalósító cselekménybe olvadnak be és az emberölést megvalósító cselekmény vonatkozásában a büntetés kiszabásánál értékelendők a vádlott terhére.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre figyelemmel a súlyos testi sértés bűntetténél a folytatólagos elkövetés megállapítását mellőzte.
A kirívóan embertelen módon véghezvitt és a védekezésre képtelen életkorban levő gyermekekkel szembeni indokolatlan gyűlöletre visszavezethető okból elkövetett bűntett olyan kimagasló fokban veszélyes a társadalomra, amely a törvény szigorának az alkalmazását követeli meg. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül, hogy az orvosi szakvéleményből kitűnően mindkét gyermeknél szellemi csökkentértékűség mint következmény beállásának reális veszélye is fennáll. Mindezeket figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság úgy látta, hogy az adott esetben a szinte példátlan módon, hosszabb időn át történt elkövetést is értékelve – a vádlott aránylag fiatalabb életkora ellenére – az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása szükséges a törvény által előírt mellékbüntetések együttes alkalmazása mellett.
(Legf. Bír. Bf. V. 1279/1975. sz.)
1
Megjelent a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 1976. évi 5. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás