PK BH 1976/215
PK BH 1976/215
1976.05.01.
A gyermektartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítására az egyéb feltételek fennállása esetében is csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket gondozó szülő a sajátjövedelméből nem, képes a gyermek teljes és megfelelő tartását biztosítani. Ennek a feltételnek a fennállását alaposan vizsgálni kell [Csjt. 65. §, 12/1974. (V. 14.) MT sz. r. 7. §].
A kötelezettet a járásbíróság az 1964. március 28-án született leánygyermekének tartása fejében havi 400 Ft tartásdíj fizetésére kötelezte.
A kérelmező a járásbíróságnál 1974. szeptember 16-án jegyzőkönyvbe mondott kérelmében előadta, hogy a kötelezett a tartásdíjat nem fizeti rendszeresen, 12 000 Ft-tal hátralékban van. Kérte a járásbíróságot, hogy az elmaradt tartásdíj behajtása iránt állítson ki végrehajtási lapot, s ha a végrehajtás nem vezetne eredményre, rendelje el a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását.
A járásbíróság a végrehajtási lapot kiállította, és a végrehajtó lefoglalta egy kőműves kisiparosnál a kötelezettnek kifizetésre kerülő munkabérét. A foglalás alkalmával a kisiparos kijelentette, hogy a kötelezettet csak 1974. október 15-ig alkalmazza, mert nem hajlandó átadni a munkakönyvét. A kötelezett ellen vezetett végrehajtás tehát nem járt eredménnyel, ezért a járásbíróság elrendelte a havi 400 Ft gyermektartásdíjnak 1975. január l. napjától az állam által való ideiglenes folyósítását.
A járásbíróság a végzését azzal indokolta, hogy a kötelezett évek óta nem létesített állandó munkaviszonyt, alkalmi munkák végzéséből tartja fenn magát, ezért a bíróság által megállapított tartásdíj vele szemben behajthatatlan. Miután a jogosult a háztartásában élő gyermeke részére a tartásdíj folyósítása nélkül a szükséges tartást nem tudja biztosítani a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítása indokolt.
A járásbíróságnak ez a végzése fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos.
A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a jogosult kérelmére a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását az ügy összes körülményeinek gondos mérlegelése után akkor rendelheti el, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a tartásdíj behajtása más okból átmenetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő nem képes a gyermek részére megfelelő tartást nyújtani.
Az eljárás során a járásbíróság nem vizsgálta, hogy a gyermeket gondozó anya a kötelezett mulasztása folytán képes-e a gyermeke részére a szükséges tartást biztosítani. A járásbíróság az anyát a kereseti és jövedelmi viszonyaira nézve nem hallgatta meg és így megalapozatlanul jutott arra a megállapításra, hogy a jogosított a gondozásában levő gyermekének megfelelő tartását a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítása nélkül nem tudja biztosítani.
Miután a 12/1974. (V. 14.) MT sz. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének helyes értelme szerint a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítására – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket gondozó szülő a saját jövedelméből nem képes a gyermek teljes és megfelelő tartását biztosítani, ennek a feltételnek a fennállását tüzetesen vizsgálni kell.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. II. 20. 774/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás