PK BH 1976/217
PK BH 1976/217
1976.05.01.
A tulajdonostárs által az ingatlan birtoka iránt indított jer tárgyalását, valamint az alperes által az ingatlan tulajdona iránt emelt viszontkereset tárgyalását nem lehet felfüggeszteni abból az okból, hogy a másik telekkönyvi tulajdonostárs illetőségének állami tulajdonba vétele iránt államigazgatási eljárás van folyamatban; az államot azonban a perről értesíteni kell [Pp. 54., 61., 152. §, 31/ 1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 13. §].
A perbeli ingatlan 1/3 részben az I. r. felperesnek, 2/3 részben a II. r. felperesnek a tulajdona, az ingatlant azonban az alperesek tartják birtokban. A II. r. felperes 1965 óta külföldön él, hazatérés megtagadása miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélte, vagyonelkobzást azonban nem mondott ki.
A perben a felperesek keresete az ingatlan birtokbaadására, az alperesek viszontkeresete pedig az ingatlan tulajdonjoga általuk történt megszerzésének megállapítására irányult.
Az ügyész indítványozta a per tárgyalásának felfüggesztését, mivel a főügyészség államigazgatási eljárást kezdeményezett a II. r. felperes ingatlanainak a 31/1971. (X. 5.), illetőleg a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 13. §-a alapján történő állami tulajdonba vétele iránt.
Az első fokú bíróság a per tárgyalását a Pp. 152. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az ügyész által kezdeményezett államigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A végzés indokolása szerint a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely államigazgatási hatáskörbe tartozik.
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését helyben hagyta. A végzés indokolása szerint az alperesek az ingatlanra nem szereztek érvényes jogcímen tulajdonjogot, és birtoklásuknak más jogcíme sem bizonyított. Így a felek jogvitájának tárgya az eredeti állapot helyreállítása keretében a kölcsönös igények elszámolása és az ingatlan birtoka. Az államigazgatási eljárás tulajdonosváltozást eredményezhet, az esetleges új tulajdonos perbenállása nélkül pedig a jogvita nem dönthető el. Ennek elbírálása szempontjából lényeges kérdést érint az államigazgatási eljárás, mivel birtokba-bocsátást a tulajdonos követelhet. Az államigazgatási eljárás dönti el, hogy az ingatlan 2/3 része kinek a tulajdona.
A per tárgyalásának felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Mindkét fokú bíróság tévedett, amikor a per tárgyalása felfüggesztésének feltételeit fennállani látta.
A Pp. 173. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig felfüggesztheti.
A 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 13. §-ának a 29/1972. (X. 4.) MT sz. rendelet melléklete 29. pontjával megállapított (1) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezés szerint az igazgatási osztály kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi annak a tulajdonában álló beépítetlen telkét, aki megengedett módon hagyta el ugyan az országot, de felhívás ellenére nem tért vissza, vagy egyébként juttatta kifejezésre azt az elhatározását, hogy végleg külföldön marad.
A hazatérést megtagadó személy tulajdonában levő inatlan tehát nem a jogszabály erejénél fogva, hanem az államigazgatási hatóságoknak a jogszabályon alapuló jogerős határozata alapján kerül az állam tulajdonába. Ebből pedig az következik, hogy a határozathozatalig, illetőleg a határozat jogerőre emelkedéséig az ingatlan tulajdonosa lehet a külföldön élő személy.
A Ptk. 146. §-ában foglalt rendelkezés szerint a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A tulajdonjog védelme körébe tartozik a birtokvédelem is.
Ezért a bíróságnak az ingatlan birtoka iránti keresetet már egyedül az I. r. felperes fellépése alapján is el kellett volna bírálnia, tekintettel arra is, hogy a felperesek a perbeli ingatlan használatát nem osztották mer egymás között.
A bíróság tehát a II. r. felperes személyében várható tulajdonosváltozásra tekintettel nem függeszthette volna fel a per tárgyalását, mivel a kereseti kérelem eldöntése nem függ az államigazgatási eljárásban hozandó határozattól.
Az alperesek viszontkeresete az államigazgatási határozattól függetlenül ugyancsak eldönthető. Az alperesek érvényesíthették a tulajdonjogi igényüket a kereset megindításának idejében volt tulajdonsokkal szemben. Tekintettel arra, hogy a II. r. felperes tulajdonjogának elvonása még nem történt meg, a bíróságnak a viszontkereset alapján a per tárgyalását folytatnia kellett volna. Ha pedig a II. r. felperes személyében a változás még a viszontkereset eldöntése előtt következett volna be, a jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása tekintetében a Pp. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kellett volna eljárnia. Mivel az állam a viszontkereset eldöntésében kétségtelenül érdekelt, a bírósának a per felfüggesztésének mellőzésével az állam képviselőjét a Pp. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesítenie kellett volna a perről és tájékoztatnia a beavatkozás lehetőségéről.
A tulajdonosváltozás eshetőlegességére tekintettel a viszontkereset alapján folyó per tárgyalásának felfüggesztése már csak azért sem volt indokolt, mivel a viszontkereset tárgya tulajdonjog megállapítása, ez pedig az állami tulajdonba vétel szempontjából is előzetes kérdés. Az alperesek viszontkeresetének eredményessége esetén ugyanis az ingatlan 2/3 részének állami tulajdonba vételére nem kerülhet sor. A másodfokú bíróság eljárásjogi szabályt sértett azzal hogy az alperesek viszontkeresetét a végzésével lényegében érdemben döntötte el. Márpedig a Pp. 212. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében a per érdeme csak ítélettel (részítélettel) dönthető el. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság nem korlátozhatta volna a jogvita tárgyát csupán az ingatlan birtokának és az ezzel kapcsolatos elszámolásnak a kérdésére. Ez utóbbira azért sem, mert az alperesek az elszámolás iránti viszontkeresetüktől elálltak azzal, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolt beadványukban foglaltak értelmében a viszontkeresetüket csupán az ingatlan tulajdonjogának megállapítására tartották fenn. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 419/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás