GK BH 1976/219
GK BH 1976/219
1976.05.01.
Vállalkozói részteljesítéssel kapcsolatos ellenérték iránti igény és a megrendelőnek a túlfizetéssel kapcsolatos visszakövetelési igénye a részteljesítéssel válik esedékessé [Ptk. 326. § (1) bek., 6/1968. (I. 30.) PM sz. r. 2. § (3) bek., GKT 51/1973. sz. ].
A felperes mint vállalkozó egy tranzitraktár építésével kapcsolatban fizetési meghagyás útján érvényesítette 1 468 491 Ft összegű követelését az alperessel szemben.
Az alperes megrendelő az ellentmondása folytán keletkezett perben valamennyi kereseti tétellel szemben beszámítási kifogással élt, továbbá 2 290 720 forintot viszontkeresettel követelt vissza a felperestől.
Az első fokú ítélet a felperes követelésének megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes ellenkövetelései tekintetében pedig elévülést állapított meg s így mind a beszámítási kifogást, mind a viszontkeresetet elutasította.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Előadása szerint az elévülés nem következett be, ezért téves a viszontkeresetének, illetve a beszámítási kifogásának az elutasítása.
A fellebbezés az alábbi értelemben alapos.
Az eljárás adataiból, különösen pedig a felperesnek a fellebbezési eljárás során előterjesztett bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy a peres felek a szóban levő követelések alapjául szolgáló szerződésekben a szolgáltatás oszthatóságát kötötték ki. Ezzel kapcsolatban a felperes az említett beadványában fel is sorolta az egyes létesítmények részteljesítési határidejét.
Az eddigi adatokból azonban nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy az említett szerződésekben a felek milyen megvalósítási szakasz, illetőleg ütemek oszthatóságában állapodtak meg.
A fenti kérdéseket az első fokú eljárásban nem tisztázták és így megnyugtatóan nem bírálható el sem a felperes keresete, sem pedig az alperes viszontkeresete és beszámítási kifogása.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy egészen másképpen alakul az egyes részteljesítésekkel kapcsolatos vállalkozói díj megfizetése iránti igény érvényesíthetősége, valamint a megrendelő esetleges visszakövetelési joga akkor, ha a szerződés értelmében a szolgáltatás osztható, illetve ha az egyes konkrétan meghatározható megvalósítási szakasz, illetőleg ütem határidejét a felek a szerződésben előre meghatározták, és másképpen alakul akkor, ha a szolgáltatás oszthatatlan. Az első esetben ugyanis a 6/1968. (I. 30.) PM sz. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a szerződésszerű részteljesítéssel kapcsolatban részszámla benyújtása kötelező, az utóbbi esetben pedig a munkálatok ellenértékének elszámolása végszámlával történik. [Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni a Bírósági Határozatok 1973. évi 1. számában 33. sorszám alatt közzétett határozatban foglaltakat.]
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Ennek során a fenti szempontok figyelembevételével elsősorban tisztázni kell, hogy a felperes keresetében érvényesíteni kívánt számlakövetelésekkel kapcsolatos szerződésekben a felek között milyen megállapodás jött létre a szolgáltatás oszthatóságára vonatkozóan. Tisztázni kell továbbá, hogy a részteljesítés a munka mely részeire, illetőleg ütemeire volt kikötve, milyen átadás-átvételi határidővel és milyen költségvetési, illetőleg szerződési értékkel.
A szolgáltatás oszthatósága esetén a részteljesítésre, illetőleg az egyes ütemekre vonatkozóan kikötött teljesítési határidőnek az a jelentősége, hogy a felperes mint vállalkozó a résztelesítés ellenértékeként felszámítható vállalkozói díjat csak a részteljesítés, illetőleg az ezzel kapcsolatos átadás-átvétel megtörténte után igényelheti, tehát az ezzel a nappal válik esedékessé [Ptk. 326. § (1) bek., GKT 51/1973. sz., 33. sz. jogeset, BH 1973. évf. 1. sz.]. Az esedékességnek a megrendelő szempontjából pedig az a jelentősége, hogy amennyiben a részteljesítés megtörténte előtt a vállalkozói díjat vagy annak egy részét kifizette, az esetleges túlfizetésre vonatkozó visszakövetelési jog elévülése a részteljesítés megtörténtének napjával kezdődik.
A fentiekből következik, hogy a szolgáltatás oszthatósága esetén a kereseti követelés, továbbá a viszontkereseti követelés és beszámítási kifogás útján érvényesíteni kívánt igények elbírálása céljából azt kell megállapítani, hogy a szerződésben kikötött részteljesítések milyen időpontban történtek meg. Ehhez az esedékességi időponthoz viszonyítva kell vizsgálni, hogy a felperes az említett időponttól számított egy éven belül a részszámlát benyújtotta-e, ha pedig a teljesítési időpontot megelőzően már részszámlákat nyújtott be és az alperes azokat kifizette, az alperes túlfizetésre vonatkozó visszakövetelési jogának elévülése is a részteljesítés megtörténtének napjától kezdődik.
A szolgáltatás oszthatósága esetén pedig a már említett, közzétett határozatban foglaltak szem előtt tartásával kell a felek egymással szemben érvényesíthető követeléseit megállapítani. (Legf. Bír. Gf. V. 30 909/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás