PK BH 1976/22
PK BH 1976/22
1976.01.01.
I. A nem saját telken való építkezéssel kapcsolatos lebonyolítási (szervezési) feladatokra vonatkozó megállapodás jogszabályba ütközik, ezért semmis [Ptk. 200. § (2) bek., 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. r. 4. § (5) bek.].
II. Az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjában esedékessé válik, tehát a visszaadásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van (Ptk. 237. §, PK 32. sz.).
Az alperes – az Sz. J. tulajdonában álló – ingatlanra lakóházépítéssel kapcsolatos szervezési tevékenységet fejtett ki. Ennek kapcsán 150 000 Ft-ot vett át a felperestől azzal a céllal, hogy azt az említett ingatlanon felépülő társasház kétszobás öröklakásának és egy örökgarázs tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges költségek fedezésére fordítja. Még mielőtt az építőközösség megalakult volna, annak tagjai az alperesnek adott megbízást megvonták. A felperes ekkor az alperestől a részére átadott összeg haladéktalan visszafizetését kérte.
Az alperes a felvett összeget a felperesnek nem fizette vissza, hanem anélkül, hogy kiutalásához hozzájárult volna, 1973. szeptember 24-én 59 700 Ft-ot, 1973. szeptember 28-án 45 100 Ft-ot bírói letétbe helyezett.
A felperes 1973. szeptember 29-én benyújtott keresetlevelében az alperest 150 000 Ft visszafizetésére és a pénz felvételének időpontjától járó kamatok és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes időközi részteljesítése folytán a felperes keresetét utóbb 139 200 Ft-ra és annak 1973. november 1-jétől járó kamataira szállította le.
Az elsőfokú bíróság az alperest arra kötelezte, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 139 200 Ft-ot és ennek 1973. novembert 1-jétől a kifizetésig járó évi 5%-os kamatát, kötelezte továbbá 6400 Ft perköltség és 9000 Ft le nem rótt illeték megfizetésére.
Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezési eljárás során a felperes keresetét – az alperes újabb részteljesítése következtében – 36 279 Ft-ra és ennek 1974. január 16-tól járó évi 5%-os kamatára szállította le.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a marasztalás összegét 24 074 Ft-ra, ennek 1974. január 20-tól járó évi 5% kamatára, továbbá 149 500 Ft után 1973. szeptember 26-tól 1973. október 3-ig és 127 885 Ft után 1973. november 1-jétől 1974. január 20-ig járó évi 5%-os kamatra szállította le.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperest a megalakulóban levő építőközösség részére beszerzett okiratokkal kapcsolatban felmerült összesen 2500 Ft költségből a felperessel szemben 500 Ft illeti meg, tehát 149 500 Ft-ot tartozik a felperesnek visszatéríteni. Köteles továbbá az alperes a felperes részére megfizetni ennek az összegnek 1973. szeptember 26-tól járó kamatait. A kamatfizetés kezdő időpontját a másodfokú bíróság – a felperes kereseti kérelmétől eltérően – nem az összegek felvételétől számította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a pénz átadásakor nem kötötte ki azt, hogy az alperes a felhasználásig köteles a pénzt kamatozó betétkönyvben elhelyezni. Ha a felperes ez irányba biztosítani kívánta volna magát, a pénzt maga is betétkönyvben helyezhette volna el, s a betétkönyv kezelését kellett volna az alperesre bíznia. A pénz átadásakor egyébként is a felperesnek számolnia kellett annak bármikori és folyamatos felhasználásával. Ezért a felperes az átadott összeg után 1973. szeptember 26-ig – amíg a jogviszonyt az alperessel meg nem szüntette – nem igényelhet kamatot.
A másodfokú ítéletnek a kamatfizetés kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése szerint állampolgár csak a saját tulajdonában álló telekre és építőközösség megalakulásáig végezhet szervezési feladatokat. Állampolgár – ha nem tagja az építőközösségnek – a lebonyolítási feladatok elvégzésére nem jogosult.
Az alperes a per adatai szerint nem a saját tulajdonában álló telekre végzett szervezési feladatokat. A szervezéssel kapcsolatban a peres felek között létrejött megállapodás ezért jogszabályba ütközött. Így a peres felek között létrejött szerződés a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján semmis.
A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ennek során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik. (Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 32. sz. állásfoglalása). A pénzt szolgáltató félnek tehát vissza kell kapnia az általa szolgáltatott összegeket a kifizetéstől számított kamatokkal együtt. A kamat azért jár, mert az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszakövetelése már a teljesítés időpontjában esedékessé válik, tehát a visszaadásra köteles fél ettől kezdve késedelemben van.
A tényállásból kitűnően a felperes 1972. június 26-án, illetőleg augusztus 10-én adta át az alperes részére két részletben kifizetett 150 000 Ft-ot. A szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása során így a felperesnek az általa szolgáltatott összegek kifizetésének időpontjától kamat jár.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor ítéletében az alperes kamatfizetési kötelezettségét attól az időponttól számította, amikor a felperes a követelésével az alperessel szemben fellépett. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 933/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás