• Tartalom

GK BH 1976/220

GK BH 1976/220

1976.05.01.
A fuvarozó – külön megállapodás vagy a feladó részére történt megtérítés hiányában – jogalap nélküli gazdagodás címén nem követelheti a címzett megrendelőtől annak a többletnek az ellenértékét, amelyet a szállító által feladott mennyiségen felül a megrendelő részére tévesen kiadott (Ptk. 361. §).
A felperes vasúti farvarozó a beavatkozó külkereskedelmi vállalat megbízása alapján az alperes címére vasúton 1974. február 7-én import eredetű cementküldeményt adott fel. A fuvarlevélen a darabszámot 750 zsákban jelölte meg. A kiszolgáltatás előtt felvett vasúti kárjegyzőkönyv szerint a felperes az alperesnek 72 zsákkal több cementet szolgáltatott ki. Ezért keresetében az alperes címzettet a többlet ellenértékének megfizetésére kérte kötelezni. Előadása szerint jogszerűen követelheti az ellenértéket, mert az alperes a többlet ellenértékét senkinek sem fizette meg, és így jogalap nélkül gazdagodott. A felperes perbe hívta a megbízó külkereskedelmi vállalatot.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a beavatkozóval áll szállítási szerződési jogviszonyban, így az esetleges többletmennyiség ellenértékét nem a felperesnek, hanem a beavatkozónak kell megfizetnie. A felperes nem bizonyította, hogy a beavatkozónak a többletcement ellenértékét megfizette. Erre nézve bizonyítás lefolytatását indítványozta. Előadta, hogy a kereseti kérelemnek való helytadás esetén az alperes és a beavatkozó közötti elszámolásban zavar támadna.
A beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy a felperes jogszerűen követelheti a többletcement ellenértékének megfizetését, mert azt a felperes beavatkozónak megtérítette.
Az első fokú bíróság az alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a felperes a szóban levő 72 zsák cementtöbbletet az alperes megbízásából fuvarozó vállalatnak átadta. Mivel a beavatkozó úgy nyilatkozott, hogy az ellenértéket a felperes megtérítette, erre nézve nincs szükség további bizonyításra. Ezek szerint az alperes a felperes rovására jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jutott, így azt a Ptk. 361. §-ának (1) bekezdése értelmében köteles a felperesnek visszatéríteni.
Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy jogalap nélkül nem gazdagodott, a kereset tehát elutasítandó. A szükséghez képest a bizonyítás folytatásának elrendelését kérte arra nézve, hogy a felperes a beavatkozónak a szóban levő összeget mikor és milyen jogcímen fizette meg.
A beavatkozó észrevételeiben előadta, hogy a felperes pernyertessége esetén a felperessel szemben, pervesztessége esetén pedig az alperessel szemben fogja igényét érvényesíteni, mert az alperes nem fizette meg a többlet ellenértékét sem a beavatkozónak, sem a felperesnek.
A bíróság felhívására a beavatkozó újabb előkészítő iratot nyújtott be. Eszerint az okiratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a felperes nem fizette meg a beavatkozónak a többlet ellenértékét. A többlet ellenértéke az alperessel kötött szállítási szerződés alapján a beavatkozót illeti.
A fellebbezés alapos.
Az első fokú bíróság ítélete azon alapult, hogy a felperes a többletcement ellenértékét a beavatkozónak megfizette, és így az alperes jogalap nélkül gazdagodott. A beavatkozónak a fellebbezési eljárásban tett nyilatkozatából megállapíthatóan a felperes a beavatkozónak nem fizetett, az alperes marasztalása tehát jogalap nélkül történt. Ennek megfelelően az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meg kellett változtatni.
A Legfelsőbb Bíróság szerint az a helyes eljárás, ha a szállítási szerződéses jogviszonyban álló alperes és beavatkozó a vasúti fuvarozás során jelentkező esetleges többletet egymás között számolja el. A fuvarozási jogviszony önmagában a felperest nem jogosítja fel arra, hogy az esetleges többlet ellenértékét a címzettől, jelen esetben az alperestől követelje. Ilyen gyakorlat csak akkor alakulhat ki, ha erre nézve a felek és a beavatkozó megegyeznek, vagy ha a fuvarozó a többlet ellenértékét a feladónak megtérítette. A konkrét esetben nem volt ilyen megegyezés, illetve megtérítés. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 824/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére