MK BH 1976/235
MK BH 1976/235
1976.05.01.
Fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezet alkalmazottjának munkaügyi vitájában hozott döntőbizottsági határozat ellen benyújtott kereset elbírálására a munkaügyi bíróságnak van hatásköre akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezetnek tagja [Mt. 63. § (2) bek., Pp. 349. § (2) bek, 1971. évi III. tv. 79. §, 1971. évi 35. sz. tvr. 28. § (1) bek.].
A felperes tagja volt az alperes általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. Az alperessel írásban munkaszerződést kötött, amelyben elvállalta az alperes szikvízüzemének vezetését. E szerződés alapján a felperes 1972. július 10-től az alperessel – a tagsági viszonya mellett – munkaviszonyban is állott.
Az alperes 1974. július 24-én „kilépett” bejegyzéssel megküldte a felperesnek a munkakönyvét arra hivatkozva, hogy a munkaviszonyát 1974. július 9-én felmondás nélkül, jogszabályellenesen szüntette meg. A felperes emiatt a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely a panaszát a határozatával elutasította.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Kérte a munkaviszonyának a helyreállítását és az elmaradt munkabére megfizetését arra hivatkozva, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát.
A munkaügyi bíróság végzésében a hatáskörének a hiányát állapította meg és elrendelte az ügy iratainak a járásbírósághoz való áttételét. A határozatát azzal indokolta, hogy „a szövetkezeti tagság vitákból eredő eljárásra a járásbíróság illetékes”.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per iratai között levő munkaszerződésből egyértelműen kitűnik, hogy a felperes nemcsak tagja, hanem az alkalmazottja is volt az alperes szövetkezetnek. A felek munkaszerződést kötöttek, amelynek alapján közöttük munkaviszony jött létre, e munkaviszonyból eredő kötelességeként vezette a felperes az alperes szikvízüzemét. A felek közötti jogvita tehát a közöttük fennálló munkaviszonyból ered és ezzel összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy a felperes egyben tagja is volt a szövetkezetnek.
A szövetkezetről szóló 1971. évi III. tv. 79. §-ának és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetről szóló 1971. évi 35. sz. tvr. 28. §-a (1) bekezdésének lényegében egybehangzó rendelkezései szerint a fogyasztási és értékesítő szövetkezet alkalmazottjának munkaügyi helyzetére – a törvényerejű rendeletben meghatározott eltérésekkel – a Munka Törvénykönyve, a munkaviszonyra vonatkozó más jogszabályok, illetőleg a társadalombiztosításról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezet tagja. Az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő vitában – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a munkaügyi bírósághoz keresettel lehet fordulni.
A kifejtettekből következik, hogy a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg a hatáskörének hiányát, és ekként téves és törvénysértő a keresetlevélnek a járásbírósághoz való áttételét elrendelő végzése. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 165/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás