• Tartalom

BK BH 1976/249

BK BH 1976/249

1976.06.01.
A magánokirat-hamisítással leplezett csalás bűntettét elkövető, kriminológiai szempontból többszörösen visszaeső terhelt javára a Btk. 68. §-a (2) bekezdése (1) pontja második fordulatának törvénysértő alkalmazása [Btk. 396. § (2) bek. g) pont, 68. § (2) bek. d) pont].
A járásbíróság D. L. I. r. terheltet társtettesi minőségben elkövetett magánokirat-hamisítással leplezett csalás bűntette miatt 4000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet nyomban jogerőre emelkedett.
A tényállás szerint a D-i Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat kirendeltségénél D. L. munkavezetőként, H. Gy. II. r. terhelt építésvezetőként, Gy. J. III. r. terhelt pedig a vállalat sz-i irodáján főépítésvezetőként állt alkalmazásban.
A d-i „Virágzó” Mgtsz. területén dolgozó brigád keresménye 1974. év október havában az átlagos szint alatt maradt. D. L. javaslatára H. Gy. és Gy. J. – nehogy a munkások a kisebb kereset miatt a munkaviszonyukat megszüntessék – hozzájárult ahhoz, hogy a ténylegesen járó munkabérnél magasabb munkabéreket számolnak el. Ennek megfelelően D. L. a munkagéppel végzett cserjeirtásra biztosított költségvetési összeg egy részét a fizikai munkások által elvégzettként tüntette fel a brigád munkautalványain, holott e mögött munkateljesítmény nem volt. Az ilyen módon elkészült igazolás alapján a bérszámfejtés összesen 1949 Ft munkabért utalványozott ki a munkásoknak. Ehhez számítandó a vállalat által kifizetett 331 Ft társadalombiztosítási járulék és 156 Ft illetményadó is.
Az ítélet ellen a Btk. 68. §-a (2) bekezdése d) pontjának alkalmazásával kiszabott büntetés neme és törvénysértően enyhe mértéke miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt híróság D. L. terhelt ügyében a büntetés kiszabása körében tévesen alkalmazta a Btk. 65. §-a (2) bekezdése d) pontjának második fordulatát törvénysértően állapította meg a büntetés nemét, a kiszabott pénzfőbüntetés aránytalanul enyhe.
A Btk. 68. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis, ha az elkövetett cselekményre a törvényben megállapított büntetési tétel legkisebb mértéke egyévi szabadságvesztés, „ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, javító-nevelő munkát vagy ha – az elkövető személyi körülményeire, különösen előítéletére, valamint az elkövetett bűncselekményre, annak indítékára és az elkövetés módjára figyelemmel – ez is túl szigorú, pénzbüntetést lehet kiszabni''.
D. L. terhelt személyi körülményei, előélete nem olyanok, amelyek a Btk. 68. §-a (2) bekezdése d) pontjának második fordulatában foglalt enyhítésre alapot adnának. A terhelt korábban vagyon elleni bűncselekmény miatt 1956. július, 1966. szeptember és 1966. december havában, tehát három esetben volt jogerősen szabadságvesztésre ítélve. Kriminológiai szempontból többszörösen visszaeső. A most elbírált és társtettesi minőségben megvalósított cselekménynek ő volt a kezdeményezője és végrehajtója. A társadalmi tulajdont ért kár ugyan nem jelentős, a cselekmény elkövetési módja azonban fokozott veszélyt rejt magában. Népgazdasági szempontból ugyanis fokozottan veszélyes minden olyan munkabér-kifizetés, amely tényleges munkateljesítmény nélkül történik. Az esetleges munkaerőhiányra való hivatkozás nem értékelhető enyhítő körülményként az ilyen jellegű bűncselekmény elkövetője javára.
A javára mutatkozó enyhítő körülmények a nős, családos volta, az, hogy egy 11 éves gyermekét eltartja, munkáltatói igazolás szerint 1973. év május havától jól dolgozott munkahelyén, 1974. évben a jó munkájáért kétszer is pénzjutalomban részesült, – figyelemmel arra is, hogy az utolsó elítélése óta eltelt közel tíz év alatt nemcsak a termelő munkába illeszkedett be, hanem a vádbeli cselekményéig nem követett el újabb bűncselekményt -, mindezek együttesen a Btk. 68. §-a (2) bekezdése d) pontja első fordulatának alkalmazására adnak alapot.
A terhelt a d-i „Virágzó” Mgtsz-nél műszaki munkakörben dolgozik, s bár munkaköre „műszaki vezető”-ként van megjelölve, a valóságban azonban nem tekinthető az M. V. III. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint sem vezető állásának (nem osztályvezető, hozzá beosztott alkalmazott nincs, önállóan dolgozik, méréseket, előkészítést végez), a tsz-nél betöltött munkaviszonyában, a környezetében megvan a biztosíték arra, hogy munkáját figyelemmel kísérjék és megfelelő nevelő hatást gyakoroljanak rá. Így a Btk. 68. §-a (2) bekezdése d) pontjának első fordulata keretében reá – az előző bekezdésben részletezettekre is tekintettel – javító-nevelő munka kiszabása volt indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a járásbíróság ítéletének D. L. terhelt büntetése kiszabására vonatkozó része törvénysértő. A Be. 290. §-ának (3) bekezdése értelmében az ítéletet ebben a részében hatályon kívül helyezte a nevezett terheltet az egyéni bűnösségének mérvével arányban állandóan 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. (Legf. Bír. B. törv . IV. 96/1976. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére