PK BH 1976/256
PK BH 1976/256
1976.06.01.
A bíróság a közös tulajdont vészlegesen úgy is megszüntetheti, hogy a közös tulajdonban levő ingatlan egy részét a tulajdonostárs külön tulajdonához való csatolás céljából az ő tulajdonába adja, a megmaradó részre pedig a tulajdoni arányt megfelelően módosítja, illetőleg a megfelelő értékkiegyenlítésről rendelkezik (Ptk. 148. §)
A felperes tulajdonában áll 177 ⬜-öl területű ingatlan.
Emellett fekszenek a 357, illetőleg 48 ⬜-öl területű ingatlanok, amelyek 3/8 arányban a felperes, 3/8 arányban az I. r. alperes és 2/8 arányban a II. r. alperes tulajdonában állanak. Az utóbbi ingatlanokon lakóház van melléképületekkel. Itt lakik a felperes.
A felperes a 177 ⬜-öl területű ingatlanára az építésügyi hatóság álláspontja szerint akkor kaphat építési engedélyt, ha ahhoz a szomszédos és az alperesekkel közös tulajdonban álló ingatlanból hat méteres sávot hozzácsatolnak.
A felperes keresetében az alperesekkel közös tulajdoni megszüntetését kérte olymódon, hogy a közös ingatlanból 55 ⬜-ölet a saját ingatlanához csatoljanak, a visszamaradó területet pedig a házzal együtt az alperesek váltsák magukhoz.
A per során a felperes beszerezte a megosztáshoz szükséges vázrajzot, amelyet az építésügyi hatóság jóváhagyott és kérte a vázrajznak megfelelő „telekkiegészítési” kérelmével kapcsolatban az alperesek hozzájáruló jognyilatkozatának ítélettel való pótlását.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Legfeljebb 18 ⬜-öl átengedéséhez voltak hajlandók hozzájárulni, nagyobb terület átadása – álláspontjuk szerint – komoly értékcsökkenést idézne elő a közös tulajdonban álló ingatlanokban.
Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az említett terület átcsatolása iránti kérelem az első fokú bíróság indokolása szerint nem a közös tulajdon megszüntetésére, hanem telekrendezésre irányul, a telekalakítás azonban 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet 23. §-a értelmében az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A házingatlant az alperesek anyagi erő hiányában nem képesek magukhoz váltani, a közös tulajdon tehát erre nézve sem szüntethető meg.
A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
Az ítélet indokolása szerint a felperesnek a szóban levő terület átcsatolására irányuló kérelme ugyan nem telekrendezésre irányul, hanem a közös tulajdon részleges megszüntetését célozza, a kérelem azonban az előterjesztett formájában nem teljesíthető. A felperes által kért terület kihasítása a közös ingatlanból ugyanis a közös ingatlan tulajdonosai tulajdoni arányainak a megváltoztatásával jár, ilyen kérelmet pedig a felperes nem terjesztett elő.
A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság álláspontja helytálló abban, hogy a felperes kizárólagos tulajdonában álló ingatlan beépíthetővé tétele megfelelő terület hozzácsatolásával, a szomszédos ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésével oldható meg, és a felperes keresete ebben a vonatkozásban nem telekalakításra, hanem a közös tulajdon megszüntetésére irányult.
Tévedett azonban abban, hogy a közös tulajdonnak természetbeni megosztással való megszüntetését azért nem találta megvalósíthatónak, mert a felperes nem terjesztett elő kereseti kérelmet a visszamaradó részen a tulajdoni arányok megváltoztatása iránt.
A közös tulajdonnak természetbeni megosztással történő megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a tulajdonostársak nem kapnak egyenlő értékű ingatlanokat, és ilyen esetekben értékkiegyenlítésnek van helye. Arra is sor kerülhet, hogy a közös tulajdonban visszamaradó részen a tulajdoni arány módosítása válik szükségessé. Mindezek iránt azonban nem kell külön kereseti kérelmet előterjeszteni, elegendő, ha a kereset a közös tulajdon megszüntetésére irányul. Ha ugyanis a bíróság a keresetnek helyt ad, az említett értékkülönbözet, illetőleg a tulajdoni arányok módosítása iránt hivatalból rendelkezik.
A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset tehát a másodtokú bíróság által felhozott okból nem volt elutasítható. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 920/l975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás