PK BH 1976/257
PK BH 1976/257
1976.06.01.
A birtokvita elbírálása során a hasznok, károk és költségek viselése felől a szakigazgatási szerv akkor is dönthet, ha azok a birtoksértéssel okozati összefüggésben, az annak megszüntetéséről rendelkező határozat végrehajtása során keletkeztek. A szakigazgatási szerv azonban a ügy iratait döntés végett átteheti a bírósághoz [Ptk. 192.§, (1), (2) bek.].
A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak. A bíróság jogerős ítéletével a nevezettek közös lakásának a megosztott használatát rendelte el. A személyzeti fülke az I. r. alperes, a két lakószoba és fürdőszoba a felperes kizárólagos használatába került a mellékhelyiségek közös használatával.
Az I. r. alperes és élettársa, a II. r. alperes a közös használatú konyhában farostlemezzel válaszfalat emeltek és a személyzeti fülkét is „bővítették”.
Az államigazgatási szerv a felperes kérelme alapján kötelezte az alpereseket, hogy a konyha kettéválasztását szüntessék meg s egyben eltiltotta őket a további birtoksértéstől.
Az alperesek az államigazgatási határozatot nem támadták keresettel, de elzárkóztak annak végrehajtása elől. A felperes kérelmére az államigazgatási hatóság először 300-300 Ft pénzbírság kiszabásával, majd ennek eredménytelensége után karhatalmi végrehajtás elrendelésével szorította az alpereseket kötelezettségük teljesítésére. A felperes az eredeti birtokállapot helyreállításának megtörténte után az államigazgatási szervhez benyújtott kérelmében az alpereseknek 1200 Ft megfizetésére kötelezését kérte. Kérelmében a végrehajtás során felmerült és általa előlegezett anyag és munkabér költségek, másrészt az eredeti birtokállapot helyreállítása során okozott károk (a vakolat leverődése, ablakok kitörése, a kövezet megrongálódása) megtérítése iránti követelését érvényesítette.
Az államigazgatási hatóság a kérelmet áttette a bírósághoz. A bíróság végzésével elrendelte „az 1200 Ft végrehajtása iránt indított kérelemnek” az államigazgatási szervhez történő áttételét. Végzését azzal indokolta, hogy a „Ptké. 27. §-a alapján a hasznok, károk és költségek kérdésében hozott tanácsi határozat végrehajtása csak akkor tartozik a bíróság hatáskörébe, ha az államigazgatási határozatot bármelyik fél a bíróság előtt keresettel támadja és a bíróság a keresetnek részben vagy egészben helyt adott”. Mivel a tanács határozata ellen egyik érdekelt fél sem élt keresettel, a szakigazgatási szerv saját határozatát minden vonatkozásban maga tartozik végrehajtani.
Az első fokú bíróságnak fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzése ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A Ptk. 191. §-ának (2) bekezdése szerint a szakigazgatási szerv – a birtokvita elbírálása során – határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. Ez a rendelkezés nem korlátozza az államigazgatási szerv döntési jogosultságát aszerint, hogy az igény alapjául szolgáló kár a birtokpanasz elbírálásával egyidejűleg avagy a birtoklás kérdésében hozott döntést követően, az államigazgatási végrehajtási eljárás során merül fel. Ezért a hasznok, károk és költségek viselése felől a szakigazgatási szerv akkor is dönthet, ha azok a birtoksértéssel okozati összefüggésben, az annak megszüntetéséről rendelkező határozat végrehajtása során keletkeztek.
A Ptk. 192. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések szerint a szakigazgatási szerv a birtokvitával kapcsolatos kérelem tárgyában – amennyiben 15 napon belül nem határoz – az iratokat a területileg illetékes bírósághoz köteles áttenni. Ez a jog még inkább megilleti a szakigazgatási szervet, ha a hasznuk, károk és költségek kérdésében nem tud 15 nap alatt határozni. Ez utóbbi kérdések ugyanis a birtokvitához képest – az eredeti birtokállapot helyreállításához vagy a birtoksértés megszüntetéséhez fűződő érdekeket tekintve – általában másodlagos jellegűek és gyakran szélesebb körű bizonyítási eljárás lefolytatását igénylik.
Az államigazgatási szerv a jogszabályban biztosított mérlegelési jogával élt, amikor elhárította magától a felperes kártérítési igényének az elbírálását.
Egyébként a Ptk. 7. §-a értelmében a kártérítési követelés olyan polgári jogi igény, amelynek elbírálása – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – bírósági útra tartozik. A kerületi bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a szakigazgatási szerv által áttett iratok alapján a felperes által érvényesített kártérítési követelés helytállóságát érdemben vizsgálja. Jogszabályt sértett ezért a kerületi bíróság, amikor a hatáskörébe tartozó kereseti igény érdemi vizsgálatát mellőzte és a „végrehajtási kérelemnek” tekintett keresetlevelet az államigazgatási szakigazgatási szervhez tette át.
Tévesen minősítette a kerületi bíróság a felperes keresetlevelét végrehajtás iránti kérelemnek. A felperes által követelt károk és költségek megtérítésének kérdésében az államigazgatási szerv nem hozott marasztaló határozatot. Így a felperes – végrehajtható marasztaló határozat hiányában nem is kérhette „a végrehajtás” elrendelését. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 530/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás