GK BH 1976/269
GK BH 1976/269
1976.06.01.
Tervszerződésnek nem minősülő beszerzés esetén a jogosultnak nem kell a szavatossági kifog ását és igényét 8 napon belül ismételten közölnie, ha a kötelezett a kellő időben kifogásolt termaéket részére kijavítás nélkül visszaküldte [Ptk. 306. § (1) és (4) bek., 382.§].
A felperes 36 608 Ft és kamatai iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte, mert az alperes ezzel az ősszeggel csökkentve egyenlítette ki 111 576 Ft összegű számláját.
A fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondással élt. Előadta, hogy a felperestől 111 576 Ft értékben 4763-6-034-0 rajzszámú és 4763-6-035-03 rajzszámú MODÉM NYÁK-lemezeket vásárolt, amelyek azonban hibásak voltak s ezért azokat kifogásának közlésével a felperesnek visszaküldte. A felperes azonban ezeket változatlanul újból hibás állapotban küldte vissza; ebből 74 db-ot átvett és maga javított ki, 49 db azonban a rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak bizonyult s ez utóbbiak ellenértékével csökkentve egyenlítette ki a felperes számláját.
A perré alakult ügyben a felperes előadta, hogy a hiba okozója az alperes volt, mert hibás dokumentációt szolgáltatott, így reklamációja alaptalan. Az alperes a kereset elutasítását. kérte. Előadása szerint jogosan állott el a szerződés egy részétől, s e szavatossági igényre figyelemmel – amelyet a perben kifogásként érvényesített – a felperes keresete megalapozatlan.
Az első fokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint szakértői bizonyítás eredményeként tényként állapítható meg, hogy a perbeli lemezek hibás kontúrvágás miatt a rendeltetési célra alkalmatlanok, nem javíthatók, s hogy az alkalmatlanság okozója a felperes. Tény azonban az is, hogy ez a minőségi hiba szabad szemmel könnyen észlelhető nyílt hiba. Minthogy azonban a felperes a szakértői bizonyítást követően az alperes kifogásával kapcsolatban jogvesztésre hivatkozott, a bíróság vizsgálta az ezzel kapcsolatos körülményeket is. Ennek során megállapította, hogy a felek akaratának kölcsönös egybehangzó kifejezése hiányában a felek között szállítási szerződés nem jött létre, hanem a perbeli lemezek átadása és átvétele és az eset egyéb körülményei alapján a felek között tervszerződésnek nem minősülő beszerzés történt, amelyre az adásvétel szabályait kell alkalmazni (Ptk. 382. §). Erre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy az alperes a Ptk. 306. §-ának (1) és (4) bekezdésében meghatározott 8 napos jogvesztő határidőn belül kifogását nem közölte, így a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdése értelmében szavatossági igényét kifogásként sem érvényesítheti. A lemezeket ugyanis a felperes 1973. szeptember 17-én adta át az alperesnek, azokat az alperes 1973. szeptember 25-én visszaküldte, a felperes pedig 1973. október 11-én küldte el ismét az alperesnek, s az átvételt az utóbbi 1973. október 17-én igazolta. Ezt követően az alperes csak az 1973. december 12-én felvett jegyzőkönyvben közölt a felperessel szemben szavatossági igényt.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés alapos.
Az iratok alapján megállapítható, hogy az alperes nem késett el az említett szavatossági igény érvényesítésével. Tény, hogy a felperes a perbeli lemezeket 1973. szeptember 17-én adta át első ízben az alperesnek, aki az ezt követő 8 napon belül kifogását, illetve szavatossági igényét közölte. 1973. szeptember 25-én hibafelvételi jelentéssel együtt az árut a felperesnek visszaküldte. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a szolgáltatást hibás teljesítés miatt nem fogadta el, illetve szavatossági igényét egyértelműen kifejezte. Tényként állapítható meg az is, hogy ezt követően a felperes a perbeli lemezeket 1973. október 17-én a korábbival azonos, tehát változatlan állapotban ismételten átadta az alperesnek. Téves az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesnek az ettől az időponttól számított újabb 8 napon belül jogvesztés terhével ismét kifogásolnia kellett volna. Ugyanis a felperesnek azt a magatartását, hogy az alperes reklamációja után az árut változatlan állapotban ismét elküldte az alperesnek, az ügy elbírálása szempontjából – helyesen az alperesi reklamációra adott elutasító válaszként lehet értelmezni, amelyhez már az alperes részéről nem fűződik újabb kifogásolási kötelezettség sem jogvesztés terhével, sem anélkül.
Minthogy pedig egyébként az első fokú bíróság által helyesen megállapítottak szerint az alperes szavatossági igénye megalapozott, és mert az alperes kellő időben kifogásolt, a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdése értelmében a szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként érvényesíteni lehet. A felperes követelésével szemben tehát az alperes által védekezésként előterjesztett kifogás jogszerű, amelynek eredményeként a felperes keresetét el kellett volna utasítani. Ezért az alperes marasztalása nem helytállóan történt.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 31 209/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás