GK BH 1976/279
GK BH 1976/279
1976.06.01.
A felperes a gazdasági perben, abban az esetben is választhat az alperes jogi személy és az annak képviseletére jogosult szerv székhelye szerinti illetékesség között, ha csak a keresetlevél áttételét elrendeli végzés után, a fellebbezési eljárás folytán kerül abba a helyzetbe, hogy e jogával éljen [Pp. 30. § (1) bek., 366. § (2) bek. a) pont, 7/1972. (XI. 28.) IM sz. r. 21.§].
A felperes keresetében előadta, hogy az alperes 48 186 Ft összeggel többet számolt fel portál- és fénycsőarmatúrák tisztításáért, mint amennyi járna. Keresetlevelében az alperest az említett összeg és kamatai visszafizetésére kérte kötelezni.
A Pest Megyei Bíróság elrendelte a keresetlevél áttételét a Ráckevei Járásbírósághoz figyelemmel arra, hogy a Pp. 366. §-ának (2) bekezdése alapján a per – tekintettel a pertárgy értékére is – járásbírósági hatáskörbe tartozik, az alperes székhelyére tekintettel pedig a Ráckevei járásbíróság illetékes.
E végzés ellen a felperes fellebbezéssel élt. Ebben előadta, hogy az alperes vállalatot mezőgazdasági termelőszövetkezetek hozták létre és így az eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy a per elbírálása járásbírósági hatáskörbe tartozik. Fellebbezését kizárólag az illetékességre vonatkozóan hozott rendelkezés ellen terjesztette elő, kérve a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességének megállapítását, mert az alperesnek Budapesten kirendeltsége van, tevékenysége is Budapest területére vonatkozik, ezért a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható.
A fellebbezés alapos.
Az első fokon eljárt megyei bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján törvénysértés nélkül hozta a meg azt a végzését, melyben a keresetlevelet az alperes – a felperes által megjelölt – ráckevei székhelyére tekintettel a Ráckevei Járásbírósághoz tette át, különös tekintettel arra is, hogy a megyei bíróság hatásköre a Pp. 366. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem áll fenn, hanem hatásköre a járásbíróságnak van. Ez erre vonatkozó első fokú bírósági megállapítást nem is sérelmezte a fellebbező felperes.
A Pp. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata szerint a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Eszerint tehát a felperes választhat a két egyformán illetékes bíróság között. A felperes e választási jogával az első fokú eljárás során nem élt, mert a keresetlevelét tévesen járásbíróság helyett megyei bíróságnál nyújtotta be. A Pest Megyei Bíróság fellebbezéssel megtámadott végzése – helyesen tisztázta a hatáskört, és csak ennek folytán kerülhetett a felperes abba a helyzetbe, hogy eldöntse: az alperes székhelye vagy kirendeltsége szerint illetékes járásbíróság előtt kérje keresetének elbírálását. Bár a kifejtettek szerint a Pest Megyei Bíróság végzése nem sértett jogszabályt, de mivel a felperes nem volt elzárva attól, hogy fellebbezésében újabb tényeket hozzon fel, a Pp. 30. §-a (1) bekezdésének első mondatára alapított fellebbezési kérelmének helyt kellett adni.
A fentiekre tekintettel az első fokon eljárt bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján meg kellett változtatni és el kellett rendelni a keresetlevél áttételét az alperes budapesti kirendeltsége szerint illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. [7/1972. (XI. 28. IM sz. r. 21. §]. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 960/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás