PK BH 1976/28
PK BH 1976/28
1976.01.01.
Bíróság előtt keresettel megtámadható az államosítási jegyzék kijavításáról szóló államigazgatási határozat, ha az harmadik személy jóhiszeműen szerzett tulajdonjogát vonja el [1957. évi IV. tv. 57. § (1) bek. d) pont, 38. § b) pont, 19/1965. ÉM körlevél].
A v-i tkvi betétben felvett házasingatlan korábban néhai Z. J. tulajdona volt. Ez az ingatlan az 1952. évi 4. sz. tvr. 1. §-ának (1) bekezdése alapján állami tulajdonba került, s ez a körülmény az államosítási jegyzékbe be van jegyezve. Az államosításkor az ingatlanon nemcsak a felperes által bérelt lakóház állott, hanem egy kétszobás ingatlanrész is, amelyben a Z. család lakott.
A felperes az 1962. augusztus 30-án kelt adásvételi szerződéssel a Magyar Államtól – az OTP útján – az ingatlant teljes egészében megvásárolta. Ennek az ingatlannak a tulajdonjogát a telekkönyvi hatóság a felperes nevére be is jegyezte.
Az alperes az 1972. augusztus 24-én kelt határozatával az 1952. március 3-án jóváhagyott államosítási jegyzéknek azt a tételét, amely szerint az ingatlan teljes egészében állami tulajdonba került, “módosította” akként, hogy az ingatlannak csak az 551/1051 részére vonatkozott az állami tulajdonba vétel. Ehhez képest a felperes nevén álló ingatlan 500/1051 részére a tulajdonjogot Z. J. javára rendelte bejegyezni, egyidejűleg az ingatlan 551/1051 részilletőségére a felperes tulajdonjogát a telekkönyvbe visszajegyezni rendelte. A határozat indokolása szerint a 19/1965. ÉM körlevél I. fejezet 1. pontja szerint az államosítási jegyzék hiba esetén kijavítható. Megállapította, hogy tévedés történt, mert az ingatlanon még egy kétszobás ház állott, amely nem került állami tulajdonba, és így az a felperes részére sem volt eladható. E határozat szerint a kétszobás ingatlanhoz egy 50 ⬜-öles telek is tartozik, s az államosítási jegyzőkönyv kijavításánál ezt is figyelembe kellett venni.
A felperes e határozat ellen panasszal, illetve fellebbezéssel élt. A másodfokú államigazgatási hatóság az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes az 1973. szeptember 26-án előterjesztett keresetlevelében a jogerős államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megállapította, hogy az államigazgatási hatóság korábbi határozatát csupán kijavította, viszont az 1957. évi IV. tv. alapján államigazgatási határozat bíróság előtti megtámadására jogi lehetőség nincs.
A másodfokú bíróság az első fokú végzést helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az 1957. évi IV. tv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében a földnek vagy más vagyontárgynak tulajdonba, illetve használatba vételét elrendelő államigazgatási határozat vagy intézkedés a bíróság előtt megtámadható.
Az alperes határozata ugyan államosítási jegyzék kijavításáról rendelkezik, tartalmában azonban a felperes által 10 évvel korábban megkötött adásvételi szerződés útján szerzett ingatlan 500/1051 részének elvonását és harmadik személy tulajdonába adását eredményezte.
A Tv. 38. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel az államigazgatási hatóságnak éppen ezért tájékoztatnia kellett volna a felperest afelől, hogy a tulajdonjogának részbeni elvonását kimondó határozatot a bíróság előtt megtámadhatja.
Így a járásbíróság tévesen utasította el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, s mindkét fokú bíróság jogszabálysértéssel állapította meg azt, hogy a keresetlevélben megjelölt államigazgatási határozat bíróság előtt nem támadható meg.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte [Pp. 274. § (3) bek.] és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 223/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás