BK BH 1976/294
BK BH 1976/294
1976.07.01.
I. Az italozó életvitelű és szeszes italtól befolyásolt állapotban ismételten súlyos testi sérüléssel járó közlekedési balesetet előidéző személlyel szemben a szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése [Btk. 70. § 194/A. § (2) bek. a) pont].
II. A járművezetéstől eltiltás időtartama rendszeresen ital hatása alatt vezető személv esetében [Btk.34., 52/A.-52/B. §, 194/A. § (2) bek. a) pont].
A katonai bíróság a terheltet szeszes italtól befolyásolt állapotban súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség miatt 8 hónapi – fogházban végrehajtandó, de 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 3 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A terhelttel szemben szeszes italtól befolyásolt állapotban gondatlanul elkövetett súlyos testi sértést okozó közlekedési vétség miatt indult büntető eljárást a katonai ügyészség 1975. április 1-én közkegyelem folytán megszüntette. 1975. június 18-án reggel azonban a terhelt ismét szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette a mintegy 100 km-re levő hétvégi telkére a tulajdonában levő személygépkocsit, s azon utasokat is szállított. Itt tovább italozott, majd közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában indult vissza. Az egyik község belterületén mintegy 80-90 km/óra sebességgel vezette járművét. Ittassága és a túlzott sebesség miatt egy balra ívelő útkanyarulatban a padkára hajtott. Ekkor a kormányt erőteljesen balra fordította. Emiatt elvesztette a jármű feletti uralmát, felhaladt a menetirány szerinti bal oldali gyalogjáróra. Itt elütött egy szabályosan közlekedő személyt, majd egy gyalogoshíd korlátját áttörve, a mélyebben fekvő ház oldalához érve felborult. A gyalogos az elütés folytán 8 napon túl gyógyuló töréses sérülést szenvedett.
Az ítélet perorvoslat hiányában első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A terhelt 1975. január végén szerzett gépjárművezetői engedélyt, 1975. március 14-én este közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában nagyobb sebességgel vezette gépkocsiját a város belterületén s súlyos testi sértést eredményező balesetet okozott. Az ellene indult büntetőeljárást közkegyelem folytán megszüntették. 1975. június 18-án ismét közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában, a megengedett sebességet jelentősen túllépve vezette járművét és újból súlyos testi sérüléssel járó balesetet okozott. A sorozatos és túlzott mértékű italfogyasztás miatt elöljárói is több ízben foglalkoztak vele, fegyelmileg is felelősségre vonták, de abból sem okult. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a terhelt italozó egyéniség, akinél az eddigi intézkedések nem vezettek eredményre, a közúti balesetek okozásánál pedig speciális visszaeső.
A terhelt életvitelére jellemző az italfogyasztás. A törvényhozó éppen azért rendelte súlyosabban büntetni a súlyos testi sérüléssel járó közúti baleset gondatlan okozását, ha azt szeszes italtól befolyásolt állapotban követték el, mert ily esetekben szándékos elem is közrehat az egyébként gondatlan bűncselekmény elkövetésében a [Btk. 194/A § (2) bek. a) pontja]. Az ilyen bűncselekmények elbírálásánál a cselekmény gondatlan jellege ellenére fokozottan tekintettel kell lenni az általános megelőzés érdekeire és az elkövető előéletére is.
Mindezt nem vette kellően figyelembe a jogerős ítéletet meghozó bíróság, amikor az italozó életviteli és italtól befolyásolt állapotban ismételten súlyos testi sérüléssel járó balesetet okozó terheltet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú Büntető Elvi Döntésében már rámutatott, hogy a Btk. 70. §-ának alkalmazására csak a 34. §-ban írtakkal összhangban kerülhet sor. Az elkövetett bűncselekmény jellege mellett vizsgálni kell az elkövető személyi körülményeit abból a szempontból, hogy a felfüggesztés mennyire alkalmas megnevelésére, emellett kellően szolgálja-e a társadalom védelmét. Az italtól befolyásoltan járművet vezető személyek által okozott balesetek gyakoriságára és többnyire súlyos kimenetelére figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése ezeknél általában nem alkalmas az említett célok elérésére.
Minderre figyelemmel a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása lett volna indokolt mind az ő megnevelése, mind pedig másoknak a hasonló cselekményektől való visszatartása érdekében. Tekintetbe véve ugyanakkor azt is, hogy a Terhelt eddig lényegében kifogástalanul látta el szolgálatát, s annak teljesítésére továbbra is alkalmasnak mutatkozik – a Btk. 108. §-ának (1) bekezdésében írtak alkalmazásával – katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés lehet elsődlegesen alkalmas megnevelésére, s csak ennek törvényi akadálya esetén indokolt a szabadságvesztést a Btk. 38/D. §-ának a) pontjában írtaknak megfelelően fogházban végrehajtani.
A Legfelsőbb Bíróság indokoltnak tartotta a járművezetéstől eltiltás tartamának a felemelését. A terhelt ugyanis italozó életmódot folytat, a járművezetői engedély megszerzése után alig 2 hónapra már közepes fokú ittas állapotban vezette járművét, súlyos testi sérülést eredményező közúti balesetet okozott, amiért büntetőeljárást indítottak ellene, s azt csupán közkegyelem folytán szüntették meg. Alig telt el újabb két hónap, ismét közepes fokú ittas állapotban ugyanolyan súlyos kimenetellel járó balesetet idézett elő ismét. A vezetői engedély megszerzésétől számított alig 5 hónapon belül tehát kétszer vezetett nagymértékben ittas állapotban járművet oly módon, hogy az súlyos kimenetelű balesetet eredményezett. Italozó életmódját tekintve arra a következtetésre lehet jutni, hogy a terhelt a járművezetésre jelenleg alkalmatlan, s a forgalomban való részvétele állandó veszélyt jelentene a közúti közlekedés biztonságára. Erre figyelemmel pedig az elbírálás alá eső cselekmény nem annyira jelentős súlya ellenére, nem három évre, hanem annál lényegesen hosszabb időre szükséges a járművezetéstől eltiltani.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Törvényességi óvás alapján megállapította, hogy a katonai bíróság ítélete a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése és a járművezetéstől eltiltás tartama tekintetében törvénysértő, ezért azt e tekintetben hatályon kívül helyezte. Egyben az ismertetett indokok alapján a szabadságvesztést a felfüggesztés mellőzésével katonai fogdában, illetve annak törvényi akadálya esetén fogházban rendelte végrehajtani, a járművezetéstől eltiltás tartamát pedig 6 évre felemelte. (Legf. Bír. Kat. törv. III. 116/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás