PK BH 1976/312
PK BH 1976/312
1976.07.01.
Túlépítés címén belterületen tulajdonszerzés akkor állapítható meg, ha az építési hatóság a telekhatárok megváltoztatását engedélyezi [Ptk 110. 116.§, 29/1971.(XII. 29.) ÉVM sz. r. 38. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. r. 64. §].
A felperes keresetében előadta, hogy ingatlanából az alperesek részben túlépítés folytán, részben pedig egyéb módon egy részt elfoglalva tartanak. Kérte az alpereseket az építmények lebontására és az elfoglalt területrész visszaadására kötelezni.
Az igazságügyi földmérő szakértő szakvéleményében és az ahhoz csatolt vázrajzon kimutatta, hogy az alperesek a felperes ingatlanából részben túlépítéssel, részben pedig más módon egy területsávot elfoglaltak. Az alperesek a felperes ingatlanából a lakóházhoz épített toldaléképülettel 0,8 öl nagyságú területet, a sertésól túlépítésével pedig 2,3 öl nagyságú területet tartanak elfoglalva. Kimutatott még a szakértő egyéb alperesi területfoglalást is.
Az első fokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek a felperes ingatlanából részben a már említett túlépítéssel, részben pedig átnyúló kerítésükkel meghatározott területsávot elfoglalva tartanak.
Kötelezte az alpereseket a megjelölt területsáv visszaadására és egyúttal arra, hogy építményeik túlépített részét 30 nap alatt bontsák le.
Az ítélet ellen csak az alperesek fellebbeztek és csak azért, hogy a bíróság mentesítse őket a lebontás kötelezettsége alól. Kijelentették, hogy hajlandók megváltási ár címén a túlépített területrészért 3000 Ft-ot fizetni.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy mellőzte az építmények lebontására vonatkozó kereseti kérelmet s azt elutasította. Egyúttal az alpereseket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy területmegváltás címén 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 3000 Ft-ot.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a lebontásra kötelezés az okszerű gazdálkodás követelményeivel ellenkezne, ezért az alpereseket az elfoglalt terület megváltási ára fejében 3000 Ft összegű kártalanítás megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság ítélete nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a túlépítéssel elfoglalt 2,3 öl és 0,8 öl nagyságú területrészt végeredményben az alperesek tulajdonába kívánta adni.
A Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint pedig ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot telekkönyvön kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltüntesse.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtásáról kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 64. §-ának (2) bekezdése és 68. §-ának (2) bekezdése szerint azonban engedélyhez kötött területváltozás esetén már a vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyező szerv megnevezését, az engedély számát és keltét is. Nem vezethető át a földrészlet határvonalában történt változás, ha ahhoz az építésügyi hatóság engedélye (jóváhagyása) szükséges és az hiányzik.
Márpedig a telekalakításról szóló 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében az építésügyi hatóság engedélye szükséges belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához.
Mindezekből következik, hogy túlépítéssel sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlant olyan határokkal kialakítani, amely a jogszabály előírásával ellenkezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni.
Tévedett és törvényt sértett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság, amikor a felperesi ingatlanhoz tartozó 2,3 öl, illetve 0,8 öl nagyságú területrészeket az alperesek tulajdonába adta és az alpereseket megváltási ár fizetésére kötelezte.
Ha ugyanis az építésügyi hatóság a telekalakításhoz engedélyt nem ad, az alperesek a túlépített részben idegen területet használnak, amelyért, – mindaddig, amíg a túlépítés fennáll – használati díjat vagy egyébként kárpótlást kötelesek fizetni, tulajdonul azonban nem szerezhetik meg a túlépített részt.
A túlépítés megszűnésével pedig a használati díj fizetési vagy egyéb kárpótlási kötelezettségük megszűnik. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 470/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás