PK BH 1976/314
PK BH 1976/314
1976.07.01.
A később esedékes járadék összegébe a túlfizetés beszámítható. A beszámítás rendezése azonban a bíróság feladata, mert a beszámítás a járadékra jogosult létfenntartási alapját nem veszélyeztetheti [Ptk. 297. § (1) bek., PK. 34. sz. ].
A felperes 1965. október 29-én motorkerékpárjával összeütközött az alperes által üzemben tartott tehergépkocsival. A balesetért kizárólag az alperes alkalmazottja volt a felelős.
A felperesnek a balesetből származó kárát az Állami Biztosító rendezte az állami szervek kárainak rendezéséről szóló 155/1962. (PK. 30.) PM. sz. és az ezt módosító 146/1963. (PK 36.), valamint a 129/1964. (PK 22) PM sz. utasítások alapján. Így az alperes helyett az Állami Biztosító meg is térítette a felperes minden kárát, köztük a keresetveszteségét is 1973. október 13-ig bezárólag. Ekkor azonban megállapították, hogy a felperes 1970. január 21-től 1973. október 13-ig terjedő időben a társadalombiztosítási szervektől összesen 18 946 Ft rokkantsági járadékot kapott, amit az Állami Biztosító illetékes szervei a felperes keresetveszteségének megállapításánál teljesen figyelmen kívül hagytak. Így a felperes terhére 18 946 Ft túlfizetés mutatkozott. Erről az Állami Biztosító 1974. január 3-i levelében értesítette a felperest és egyben közölte, hogy a túlfizetést a Ptk. 297. §-ának (1) bekezdése alapján a később esedékes járadékösszegekbe beszámítják.
A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperes, illetőleg a kárt rendező Állami Biztosító a később esedékes járadékösszegekbe a túlfizetett 18 946 Ft-ot nem számíthatja be.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva az Állami Biztosító álláspontját.
Az első fokú bíráság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes a társadalombiztosítási baleseti járadék figyelmen kívül hagyásával folyósított, a keresetveszteséget pótló 18 946 Ft visszafizetésére köteles. A Ptk. 297. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében azonban csak a később esedékessé váló járadékösszegekbe lehet helye a túlfizetés beszámításának.
A másodfokú bíróság a per főtárgya tekintetében lényegében indokai alapján hagyta helyben az első fokú ítéletet azzal, hogy az adott esetben nem alkalmazhatók a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére vagy a társadalombiztosítás körében nyújtott szolgáltatások visszatérítésére vonatkozó szabályok.
A mindkét fokú bíróság ítéletének a keresetet teljesen elutasító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Helytállóan állapította meg mindkét fokú bíróság azt, hogy a később esedékes járadékrészletekbe a túlfizetés beszámítható [Ptk. 297. § (1) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság PK 34. sz. állásfoglalásának indokolásából is megállapítható azonban, hogy a kötelezettség később esedékes részleteibe a túlfizetés beszámításának a rendezése a bíróságok feladata. Azt kell ugyanis elkerülni, hogy a nagyobb vagy egy összegben történő beszámítás a jogosult elől létfenntartásának alapját elvonja.
A bíróságok akkor járnak el helyesen, ha a feleknek a Pp. 3. §-a szerinti figyelmeztetés mellett történt meghallgatása után maguk állapítják meg, hogy a beszámítás milyen részletekben történjék.
Ez a felek jogviszonyában annál inkább szükséges lett volna, mert az alperes, illetve az annak érdekében eljárt Állami Biztosító nem ítélet, hanem peren kívül vállalt kötelezettség alapján teljesített. Így a felperes elesett annak a lehetőségétől is, hogy a túlfizetés részletekben történő beszámítását a Pp. 237. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján utólag kérhesse.
Így megalapozatlan mindkét fokú ítéletnek a kereset teljes elutasítására vonatkozó rendelkezése.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság – a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján – a perben eljárt bíróságok ítéletét hatályon kívül helyezve, az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során fel kell deríteni a felperes jövedelmi, vagyoni viszonyait, családi állapotát, az őt terhelő kötelezettségeket stb., mert csupán a fenti körülmények ismeretében lehet megfelelően megállapítani a túlfizetés folytán beszámítható összeg havi részleteit olymódon, hogy az a felperes megélhetését ne veszélyeztesse. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 986/1974. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás