• Tartalom

PK BH 1976/315

PK BH 1976/315

1976.07.01.

I. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag tartozásáról kiállított igazolási lapon (TIL-lap) tartozásként csak a tagot jogerős határozat vagy elszámolás alapján terhelő tartozásokat lehet feltüntetni. [1967. évi III. tv. 24. § (2) 3 bek., 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. r. 10. §].
II. A kifizetett baleseti járadékot általában nem lehet visszakövetelni (Ptk. 362. §, PK 34. sz.).

A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjaként 1967-től kezdődően az alperesi közös vállalkozásnál dolgozott kútásó-brigádvezetői beosztásban.
A felperest 1971. június 22-én üzemi baleset érte, amikor létra hiányában az egyik trágyaátemelő aknába hason csúszva ereszkedés közben az aknába zuhant. A felperes 299 napon át keresőképtelen volt.
A társadalombiztosítási igazgatóság a felperesnek összesen 29 742 Ft kártalanítási segélyt fizetett ki. Az alperes ugyanezen a címen tévesen 13 200 Ft-ot fizetett a felperesnek. Az alperes korábban elismerte a felperesnek a kártalanítási segély és az elmaradt átlagkereset különbözetére való teljes igényét és ezen a címen további 24 258 Ft-ot fizetett a felperesnek. Az alperes utóbb visszakövetelte a felperestől a 13 200 Ft-ot. A felperes az alperesnek ezt a követelését elismerte és megkezdte ennek az összegnek a részletekben történő visszafizetését.
A társadalombiztosítási igazgatóság az alperest az általa a felperesnek kifizetett szolgáltatások megtérítésére kötelezte. Az alperes a határozatot keresettel támadta meg, a bíróság azonban az alperes keresetét elutasította, mivel az alperes megsértette a balesetvédelmi óvórendszabályokat.
Az alperes utóbb a kútásói részleget megszüntette, a felperest visszairányította a mezőgazdasági termelőszövetkezethez és a felperes termelőszövetkezeti igazolási lapján (TIL-lap) a felperes tartozásaként feltüntette az említett 13 200 Ft-ból 1973. augusztus 31-ig még ki nem fizetett 3544 Ft-ot, valamint az általa a felperesnek kifizetett 24 258 Ft-ot.
A felperes a 24 258 Ft visszafizetésére történt kötelezése miatt jogorvoslattal fordult az alperes döntőbizottságához. A döntőbizottság a feleknek a balesetben való közrehatása arányát 50-50 %-osnak állapította meg és ennek megfelelően a segélyezéssel kapcsolatban a felperes által visszatérítendő összeget 12 129 Ft-ra csökkentette.
A felperes a döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a járásbírósághoz a visszafizetési kötelezettsége alóli teljes mentesítése iránt és egyben bejelentette, hogy 700 000 Ft értékű elszámolatlan munka után járó részesedésének utólagos követelése tekintetében jogfenntartással él.
Az alperes a felelősségét csak 20%-os mértékűnek ismerte el, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte.
A járásbíróság a döntőbizottság határozatát részben és akként változtatta meg, hogy a felperes visszatérítési kötelezettségét 25 %-nak megfelelő 6064 Ft-ra csökkentette. Az ítélet indokolása szerint az alperes megsértette ugyan a felperes munkavégzésével kapcsolatos balesetvédelmi és óvórendszabályokat, a felperes azonban nem tett eleget a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdésében foglalt kárelhárítási kötelezettségének, amely abban állott volna, hogy létra hiányában megtagadja a munkavégzést. Ezért a felperes a kártalanítási segély és az elmaradt átlagkereset különbözetének csak 75 %-át igényelheti az alperestől, a kár 25 %-át tehát a felperes viseli.
A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felek vitája a felperes termelőszövetkezeti tag igazolási lapjára (TIL-lap) az alperes által vezetett feljegyzésből származott.
A 6/1967. (X. 24.) MÉM sz. rendelet 10. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a TIL-lapon – egyebek között – meg kell jelölni a tagot jogerős határozat, illetőleg elszámolás alapján terhelő tartozásokat.
A perben eljárt bíróságok nem szerezték be a felperes TIL-lapját, és ezért nem állapítható meg kiállításának időpontja és az sem, hogy a lapot ki vagy kik írták alá. A felek nem hivatkoztak olyan jogerős határozatra, amellyel az alperes a 24 258 Ft visszafizetésére kötelezte a felperest. Ebből arra kell következtetni, hogy az alperes nem hozott ilyen határozatot. Jogerős határozat hiányában a felperes visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn, ezért ezt az összeget a TIL-lapján tartozásként nem lehetett volna kimutatni. A TIL-lap ugyanis már létrejött tartozások kimutatására szolgál, tehát az arra vezetett feljegyzésnek nincs tartozást keletkeztető hatása.
A visszafizetésre kötelező határozat hozatala az 1967. évi III. tv. 24. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a szövetkezet általános hatáskörű szervének, a vezetőségnek a hatáskörébe tartozik.
Minthogy tehát az alperes nem kötelezte jogerős határozattal a felperest a 24 258 Ft visszafizetésére, a felperes TIL-lapján az alperes jogszabályellenesen tüntette fel ezt az összeget tartozásként.
A felperes jogorvoslati kérelmét tehát TIL-lap kiigazítása iránti kérelemnek kellett volna tekinteni.
Visszafizetésre kötelező határozat hiányában az alperes döntőbizottsága tévesen bocsátkozott az ügy érdemi tárgyalásába, a bíróság pedig tévesen tekintette a döntőbizottság határozatát szövetkezeti határozattal kapcsolatos jogvitát eldöntő határozatnak.
A bíróság ennélfogva a döntőbizottsági határozat felülbírálása során szükségtelenül foglalkozott az ügy érdemi vonatkozású kérdéseivel. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a döntőbizottság határozatát megváltoztatva elrendeli a 24 258 Ft tartozást kimutató feljegyzésnek a felperes TIL-lapjáról való törlését.
Az eljárásban hozott határozatok anyagi jogilag is tévesek.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 34. számú állásfoglalása értelmében baleseti járadékot általában nem, csak a Ptk. 362. §-a által megállapított körben lehet visszakövetelni és csak a később esedékes részleteivel szemben lehet beszámítani (ez utóbbira az alperes járadékfizetési kötelezettségének megszűnése miatt eleve nem kerülhet sor). Ha tehát a felperes közrehatását a kára keletkezésében jogerős határozat meg is állapítaná, visszatérítésre csak annyiban lenne kötelezhető, amennyiben ezt az említett jogszabály lehetővé tenné. E feltételek vizsgálatát pedig az eljárt bíróságok elmulasztották. Ezt a vizsgálatot azonban ebben a perben nem kell pótolni, mert a kifejtettek értelmében a jelen eljárásnak nem lehetett tárgya a felperes kárviselésének és ebből eredő visszafizetési kistelezettségének kérdése. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 461/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére