MK BH 1976/335
MK BH 1976/335
1976.07.01.
Veszélyes munkahelyen munkát végző dolgozótól fokozottabb mértékben elvárható a munkatársaival való együttműködés. Ennek a kötelességnek súlyos megszegése a munkatárs bántalmazása, amely az egyéb körülményekre is tekintettel alapul szolgálhat elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabására [Mt. 36. § (1) bek., 55., 56. §].
A felperes az alperes alkalmazásában áll, csillés. 1973. október 2-án a munkahelyén a támfalak biztosítási anyagának késedelmes szállítása miatt felelősségre vonta munkatársát, S. I-t, szidalmazta, megrázta és fojtogatta, aminek következtében a munkatársa kénytelen volt a munkahelyét elhagyni. Sérülése miatt 1973. október 3-tól október 30-ig táppénzes állományba került.
S. I. becsületsértés és könnyű testi sértés vétsége miatt büntető feljelentést tett a felperes ellen. A városi bíróság végzésével a büntető eljárást megszüntette és a feljelentést elbírálás végett – az 1962. évi 24. sz. tvr. 11. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással – áttette az alperes társadalmi bírósághoz. E jogszabályi rendelkezés szerint „ha a vállalat dolgozója a vállalat másik dolgozója ellen becsületsértést, rágalmazást vagy könnyű testi sértés követ el, ennek elbírálása a társadalmi bíróság elé tartozik”.*
A társadalmi bíróság az 1973. november 20-án hozott 3/1973. számú határozatával a felperest vétkesnek mondta ki a bányában elkövetett könnyű testi sértés és becsületsértés miatt, ezért írásbeli megrovásban részesítette, az 1973. évi nyereségrészesedését megvonta, egyben 500 Ft pénzbüntetéssel sújtotta. Határozatában javaslatot tett az alperesnek, hogy a felperest fegyelmi úton törölje az üzem állományából. Az ezt követően kiadott módosító határozatában a nyereségrészesedés megvonását 50 %-ra mérsékelte.
A társadalmi bíróság határozata jogerőre emelkedett.
Az alperes az ezt követően hozott fegyelmi határozatával a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Határozatának indokolásában a társadalmi bíróság határozatában foglalt tényállásra utalt. A becsületsértéssel, könnyű testi sértéssel megvalósított fegyelmi vétséggel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak arra is figyelemmel, hogy a dolgozó ezt megelőzően már hasonló felróható magatartást tanúsított.
A fegyelmi határozat ellen a felperes panasszal élt. Arra hivatkozott, hogy a társadalmi bíróság határozatában foglalt büntetés áll arányban a magatartásával. A fegyelmi határozat nem értékelte a 17 éve fennálló munkaviszonyát, a kiváló munkáját, amit a részére kiadott több kitüntetés is bizonyít.
Az alperes mellett működő munkaügyi döntőbizottság a panaszt elutasította.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen annak megváltoztatása és enyhébb fegyelmi büntetés kiszabása érdekében keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben továbbra is fenntartotta a panaszában már előadottakat.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott oly módon, hogy az elbocsátás fegyelmi büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte egyben az alperest, hogy az 1973. október 16-tól 1974. szeptember 26-ig terjedő időre elmaradt munkabér címén 54 868 Ft-ot fizessen a. felperesnek.
Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget megvalósította és azzal arányban áll a munkáltató által kiszabott büntetés. Figyelembe vette: a felperes 17 éve dolgozik a bányaüzemnél, szocialista brigádtag, „Kiváló dolgozó” és „Bányászati Érdemérem” arany fokozatával kitüntetett, így a felfüggesztett fegyelmi büntetés a nevelés célját szolgálja, a felperest hasonló cselekmény elkövetésétől visszatartja.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a fegyelmi vétséget elkövette. Vita tárgya a fegyelmi büntetés mértéke volt. Helytálló a munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy a cselekménnyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés. Tévedett azonban, amikor a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a büntetés végrehajtását felfüggesztette.
Az Mt. 55-56. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint „ahhoz, hogy a kiszabott büntetés a kellő nevelő hatást elérje, szükséges, hogy a büntetés mértékének meghatározása előtt a fegyelmi jogkör gyakorlója az adott ügy összes lényeges körülményeit mérlegelje. A mérlegelés során elsősorban az adott kötelezettségszegésnek a vállalatnál jelentkező súlyát kell értékelni. Ugyanis, ha a kötelezettségszegés súlyos, az a vállalat dolgozói munkafegyelmére is jobban kihat és viszonylag enyhe büntetés kiszabása nem tartja vissza őket hasonló kötelezettségszegésektől”.
A fegyelmi jogkör gyakorlója, a felperes cselekményét – a társadalmi bírósággal egyezően – úgy értékelte, hogy a javára szolgáló tények ellenére nem maradhat a vállalat állományában, azonnali hatállyal, fegyelmi úton el kell bocsátani.
A cselekmény értékelésénél utalni kell még az Mt. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is. E szerint a dolgozónak együtt kell működnie munkatársaival és munkáját úgy kell végeznie, valamint olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélést ne idézzen elő.
Fokozottan vonatkozik ez a követelmény a veszélyes munkahelyen munkát végző dolgozókra. Ilyen veszélyes munkahely a bányászat, a föld alatti munka, ahol elengedhetetlen az egymás segítése és a másik dolgozó iránti áldozatkészség is. Dolgozótársnak az ilyen veszélyes munkahelyen történt bántalmazása még veszélyhelyzetet is előidézhet.
A legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása ezért indokolt és a büntetés felfüggesztése nem érné el a kívánt nevelő hatást a többi dolgozó vonatkozásában.
A munkaügyi bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja téves és miután nem értékelte a fegyelmi büntetésnek a többi dolgozóra való kihatását, törvénysértő. (Legf. Bír. M. törv. II. 10 133/1975. sz.)
*
Az 1982. évi 24. sz. tvr-t az 1976. január 1. napján hatályba lépett 1975. évi 24. sz. tvr. 18. §-a hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi tvr. 9. §-ának (2) bekezdése szerint nem lehet megküldeni az ügyet a társadalmi bírósághoz, ha az elbírálás alá kerülő magatartás bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás