GK BH 1976/34
GK BH 1976/34
1976.01.01.
A kereseti kérelem határozatlansága miatt nem utasítható el az olyan keresetlevél, amelyben a felperes “a tárgyalás eredményéhez képest” érvényesít szavatossági igényt a tervező vagy a kivitelező ellen. [Pp. 3. §, 121. (1) bek., 130. § (1) bek. j) pont, 372. § (2) bek., 10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. r.-tel közzétett tervezési szerződési alapfeltételek 6. § (3) bek., GKT 29/1973. sz.].
A felperes egy társasház építésével kapcsolatban keresetében 189 830 Ft összegű szavatossági munka elvégzésére az I. r. alperes kivitelezőt, tervezési hiba megállapítása esetén a költségek viselésére a II. r. alperes tervezőt kérte kötelezni.
Az elsőfokú bíróság végzéssel arra szólította fel a felperest, hogy a keresetlevél hiányait pótolja. Közelebbről: a keresetlevelet a Pp. 372. §-ában foglalt szabályok szerint terjessze elő, a keresetlevélben csak ugyanabból a jogviszonyból eredő igényeket érvényesítsen, amennyiben a II. r. alperessel szemben is igényt kíván érvényesíteni, ellene külön keresetet indítson, határozottan jelölje meg II. r. alperessel szemben kereseti kérelmét, jelöljön meg hiánypótlási határidőt, végül pedig a felperes intézkedjék a társasház beavatkozásra való felhívása iránt.
E végzés elleni beadványában a felperes előadta, hogy a bírósági gyakorlat szerint egy perben döntenek a kivitelező és a tervező elleni szavatossági igények tárgyában. A felperes előadása szerint már a keresetlevélben kérte a társasház perbehívását s így a bíróságnak módja van az érdekelt társasházat beavatkozóként “felhívni”. Ami a kijavítási határidőt illeti, ezt nem áll módjában már most megjelölni, mert ez csak szakértői bizonyítás útján tisztázható.
A bíróság a felperes keresetlevelét a II. r. alperest érintő részében a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján végzéssel elutasította. Az indokolás szerint a felperes a bíróság által megjelölt hiányokat nem pótolta. Egyébként is a Pp. 374. §-a a különböző jogviszonyból származó igények együttes érvényesítését akkor engedi meg, ha az igények összefüggnek. Ez az összefüggés nem volt megállapítható, mert a felperes a tervezővel szemben konkrét kereseti igényt nem terjesztett elő. Összefüggés egyébként csak annyiban lehet, amennyiben a hibák helytelen tervezés miatt keletkeztek, de ez a felperes részéről csak feltételezés. A felperesnek meg kellene határoznia, melyek azok a hibák, amelyek tervezői mulasztás folytán álltak elő. Ismételten megállapította a bíróság, hogy a kereseti kérelem határozottságához a kijavítási határidő megjelölése is hozzátartozik, de ennek a felperes továbbra sem tett eleget. A Pp. 54. §-a nem teszi lehetővé a beavatkozó perbevonását. A keresetlevelet a Pp. 57. §-ában foglaltaknak megfelelő perbehívás előterjesztése végett a bíróság visszaadta, de a felperes nem pótolta a hiányt. A felperes fenti tartalmú keresetlevelével megsértette és lazította az eljárási fegyelmet, ami az eljárás elhúzódását vonja maga után.
A felperes a végzés elleni fellebbezésében megismételte korábbi előadását. A fellebbezés alapos.
A felperes által a két alperes ellen érvényesített igények valóban különböző jogviszonyokból (építési, illetve tervezési szerződésből) erednek, de ezek egymással összefüggnek. A kivitelező (az I. r. alperes) a felperessel (a megrendelővel) arra kötött szerződést, hogy a felperes megrendelő és a tervező (II. r. alperes) között létrejött tervezési szerződés alapján készült terveknek megfelelő létesítményt (épületet stb.) hoz létre. A kétféle jogviszony a megrendelő azonossága és a végleges munkaeredmény szempontjából jogilag, gazdaságilag és gyakorlatilag összefügg. Az esetek túlnyomó részében azonban egyszerű rátekintéssel – különösképpen, mert a hibák a leggyakrabban az “eltakart” munkarészeknél jelentkeznek – nem állapítható meg, hogy melyik szerződést szegte meg annak kötelezettje, illetve előfordulhat mindkettő részéről is szerződésszegés. A kivitelező és a tervező szerződéseinek összefüggésére figyelemmel a 10/1968. (X. 10.) ÉVM–KGM–NIM sz. együttes rendelettel közzétett tervezési és szerződési alapfeltételek 6. §-ának (3) bekezdése a tervező és a kivitelező közötti szükséges együttműködésről rendelkezik. Ugyanilyen értelemben tárgyalja a kivitelező és a tervező közötti együttműködést, valamint a mindkettőjük által elkövetett szerződésszegés következményeit a GKT 29/1973. sz. állásfoglalás is.
Nem alapos tehát az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes nem tett eleget a keresetlevél határozottságát megkívánó jogszabályi előírásoknak. A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 372. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint a keresetlevélnek határozott kereseti kérelmet kell tartalmaznia. A határozottság követelményének megfelelő a keresetlevél, ha a tárgyalás eredményéhez képest kéri egyik vagy másik alperes marasztalását. A már kifejtettek szerint kizárólag szakértő közreműködésével tisztázható, hogy a szavatossági hibák az építési vagy a tervezési szerződés megszegése folytán keletkeztek. A kereseti kérelem határozatlanságát annál kevésbé lehet megállapítani, mert a jelen esetben a felperesnek csak egy kereseti követelése van, csupán annak kötelezettje kérdéses.
Mindez vonatkozik arra is, hogy nem hiányossága a keresetlevélnek, ha a felperes a hibák kijavításának határidejét a maga részéről nem jelölte meg, hiszen ez olyan műszaki kérdés, amely az alperesek közreműködésével tartott tárgyaláson tisztázható csupán.
Minthogy a felperes keresetlevele a törvényes kellékeknek megfelelt, hiánypótlás elrendelésének helye nem volt, és ennek elmulasztása esetén nem lehetett jogszabálysértés nélkül a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontját alkalmazni.
A gazdasági perekkel kapcsolatos követelményekre figyelemmel megállapítható az is, hogy nem gyorsítja az eljárást és nem segíti elő a vita lezárását, ha a bíróság elkülöníti a II. r. alperes elleni kereset tárgyalását, mert ilyen esetben elkerülhetetlen a kivitelező – legalábbis beavatkozói – fellépésével kapcsolatban mindannak a tisztázása, ami az első pernek tárgya volt. Ez azt jelenti, hogy esetleg meg kell ismételni azt a bizonyítást, amely az első perben egy ízben már lezajlott. Mindez egy és ugyanazon eljárás keretében – időbeli és eljárási szempontból egyaránt előnyösebben és újabb perrel járó késedelem megtakarításával – célszerűbben oldható meg. Ezt kívánja még az a közérdek is, hogy a lakások tulajdonosai minél előbb zavartalan otthonhoz juthassanak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot mindkét alperessel szemben a per érdemi tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 277/1974. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás