BK BH 1976/342
BK BH 1976/342
1976.08.01.
A bírósági mentesítés kérdésében való állásfoglalásnál valamennyi elítélés tekintetében kell az érdemességet vizsgálni és – a feltételek fennállása esetében – a mentesítést illetően dönteni (Btk. 81., 83. § Be. 381. §).
Az eljárt bíróságok a terhelt büntető ügyében az alábbi határozatokat hozták:
1. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. július 18. napján kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntettben, ezért 10 évi szabadságvesztésre, 10 évre a közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961. március 31. napján kelt határozatával a terheltre kiszabott szabadságvesztés hátralevő részét kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette.
2. A járásbíróság 1963. december 2. napján kelt és 1964. január 2. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki ittas állapotban való járművezetésben, ezért 1500 Ft pénzfőbüntetésre ítélte.
A terhelt bírósági mentesítés megadását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság 1975. június 17. napján kelt végzésével a terheltet mentesítette a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítéletéhez fűződő hátrányos következmények alól.
A végzés indokolása szerint a terheltre kiszabott szabadságvesztés hátralevő részét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961. március 31. napján kelt elhatározásával kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a Btk. 81. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt 10 évi várakozási idő tehát 1971. március 31. napján eltelt.
A terhelt szabadulása után korábbi munkahelyén helyezkedett el és mint vasesztergályos, munkáját azóta is kiemelkedő szorgalommal végzi, ezüstérmes szocialista brigádtag, életvitele kifogástalan, a politikai életben pedig szakszervezeti vonalon tevékenykedik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a munkáscsaládból származó, az ellenforradalmi események hatására bűncselekményt elkövető terhelt érdemes a mentesítésben részesítésre, ezért mentesítette őt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta.
A Btk. 83. §-ának (1) bekezdése szerint ha a terheltet több ízben ítélték el, a mentesítés valamennyi büntetés tekintetében csak együttesen következhet be akkor, ha annak feltételei mindegyik büntetés tekintetében megvalósultak.
Ezért a mentesítésben részesítés szempontjából egyrészt egyenként, másrészt a több elítélés kapcsolatában kell vizsgálni, hogy a törvényi avagy a bírósági mentesítés feltételei fennállanak-e.
A Btk. 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha a törvényi mentesítés bekövetkezése előtt a terheltet olyan büntetéssel sújtják, amely alóli mentesítést csak a bíróság adhatja meg: az együttes mentesítés kimondása kizárólag a bírósági rehabilitáció alapján lehetséges.
A fenti törvényi szabályozásból következik, hogy a Be. 381. §-a alapján lefolytatott különleges eljárás során a bíróságnak valamennyi elítélés tekintetében az egyes ítéletekben kiszabott büntetések nemétől függetlenül vizsgálnia kell a Btk. 81. §-ának (2) bekezdésében részletezett érdemességi feltételek meglétét.
E törvényi rendelkezést figyelmen kívül hagyva járt el a Legfelsőbb Bíróság, amikor a terheltnek kizárólag a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa által kiszabott szabadságvesztés büntetése tekintetében vizsgálta a mentesítési feltételek meglétét, s ugyanakkor nem vizsgálta ugyanezt a m-i járásbíróság ítélete viszonylatában.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a mentesítés tárgyában hozott végzés ez okból törvénysértő, s ezért azt az említett törvényhely (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján hatályon kívül helyezte.
A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvással megtámadott végzése a terhelt súlyosabb megítélés alá eső cselekménye vonatkozásában a szabadságvesztés kitöltése után tanúsított magatartását és egész életvitelét körültekintően tisztázta és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a terhelt ezen elítélés tekintetében a bírósági mentesítés megadására érdemesnek mutatkozik.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa vizsgálva a terheltnek az ittas járművezetéssel kapcsolatos elítélését, úgy találta, hogy ezen elítélése tekintetében ugyancsak fennáll a Btk. 81. §-ának (2) bekezdésében foglalt érdemesség.
A kifogástalan életvitelű terhelt 1963. szeptember 15. napján apjának segített a szüretelésben, alkalmilag fogyasztott szeszesitalt, ezt követően pedig M. belterületén motorkerékpárral részt vett a forgalomban. A vétséget megvalósító cselekmény elkövetése miatt pénzbüntetésre való elítélés a korábbi, súlyosabb megítélés alá eső cselekmény mellett is érdemessé teszi a terheltet a bírósági mentesítés megadására, s ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa – egyetértésben a törvényességi óvásban foglalt legfőbb ügyészi állásponttal – a Btk. 81. §-a illetőleg a Btk. 83. §-ának (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 381. §-ának (2) bekezdésére – mentesítette a terheltet mindkét elítéléséhez fűződő hátrányos következmények alól. (Legf. Bír. Eln. Tan. B. törv. 617/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás