BK BH 1976/343
BK BH 1976/3431
1976.08.01.
Bűnszövetségben való elkövetés téves mellőzése, amikor a terheltek a bűncselekmények végrehajtására előzetesen megállapodtak [1961. évi V. törvény 114. §; XXIX. sz. BED].
A járásbíróság 3 rb. társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt az I. r. terheltet 1 évi és 10 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, a II. r. terheltet 1 évi és 4 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás lényege a következő.
Az I. és a II. r. terhelt elhatározta, hogy az I. r. terhelt tulajdonában álló Trabant gépkocsihoz őrizetlenül hagyott gépkocsikról alkatrészeket fognak lopni. Megállapodtak abban is, hogy a lopott gépkocsikat az általa előzetesen megszemlélt és biztonságos helynek tartott vadászház közelében fogják szétszerelni.
A terheltek a Z. G. tulajdonában levő Trabant személygépkocsit a vadászházhoz vitték. Ott a lopott gépkocsiról – a kerekek és a fékberendezés kivételével – mindent leszereltek. A sebességváltót az I. r. terhelt gépkocsijába beépítették, a többi alkatrészt pedig később értékesítették. A terheltek a sértettnek kb. 40 000 Ft kárt okoztak, amelyből 18 340 forint megtérült.
A terheltek ezt követően az I. r. terhelt gépkocsijához az előbbihez hasonló módon kerekeket akartak szerezni. Ennek megfelelően a K. I. tulajdonában álló Fiat gépkocsi hátsó két kerekét leszerelték és eltulajdonították. A sértettnek ezzel kb. 2000 forint kárt okoztak.
Ezt követően a Gy. J. tulajdonában levő Trabant gépkocsi két kerekét szerelték le és tulajdonították el. A sértettnek 2000 forint kárt okoztak.
A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.
A bíróságok határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1961. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 114. §-a értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el vagy erre nézve megállapodik. A Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú büntető elvi döntése szerint a bűnszövetség létrejöttének nemcsak az a feltétele, hogy a bűncselekménynek az alanya két vagy több személy legyen, hanem az is, hogy az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre, vagyis magára a bűnözésre, illetve több bűncselekmény elkövetésére irányuljon, továbbá hogy a megállapodás a cselekmények elkövetését időben megelőzze.
A tényállás szerint a terheltek megállapodtak, hogy az I. r. terhelt gépkocsijához őrizetlenül hagyott gépkocsikról alkatrészeket fognak lopni. Ezután a vadászház környékét megtekintették és azt a lopott gépkocsik szétszerelési helyeként biztonságosnak találták. Mind a három gépkocsilopást megállapodásuknak megfelelően hajtották végre, és a gépkocsikat az előre kijelölt helyen szerelték szét. A terheltek előzetes megállapodása szervezett bűnelkövetésre, több bűncselekmény elkövetésére irányult, a lopásokat tehát bűnszövetségben követték el. Törvényt sértett ezért az első és másodfokú bíróság, amikor a lopásokat nem minősítette bűnszövetségben elkövetettnek is.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltek cselekményeit 3 rb., a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének d) 2. pontja szerint minősülő, társtettesként és bűnszövetségben elkövetett lopás bűntettének minősítette.
A büntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság mindkét terheltnél súlyosító körülményként értékelte a többszörös halmazatot és hogy az okozott kár közel áll a jelentős értékhez, míg enyhítő körülménynek vette mindkét terhelt büntetlen előéletét, beismerését és egy gyermekes családos állapotát. Ezekre tekintettel szabta ki a Legfelsőbb Bíróság a terheltekkel szemben a büntetési célok eléréséhez szükséges, az I. r. terhelttel szemben 1 évi és 10 hónapi, a II. r. terhelttel szemben az 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztést.
Törvényt sértett továbbá az első és másodfokú bíróság, amikor a terheltekkel szemben közügyektől eltiltást nem alkalmazott. A terheltek bűnszövetségben nagyobb társadalomra veszélyességű bűncselekményeket követtek el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terhelteket személyi körülményeikre, továbbá az elkövetett bűncselekmények jellegére és nagyobb fokú tárgyi súlyára tekintettel, a főbüntetéssel arányos tartamban a Btk. 49. §-a alapján a közügyektől eltiltotta.
Az I. r. terheltnek havi 3000 forint keresete, gépkocsija és szövetkezeti lakása, a II. r. terheltnek pedig havi 3500 forint keresete van. A terheltek tehát megfelelő keresettel – az I. r. terhelt megfelelő vagyonnal is – rendelkeznek, és a bűncselekményeket haszonszerzés céljából követték el. Törvényt sértett tehát az első és másodfokú bíróság, amikor velük szemben pénzmellékbüntetést nem szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Btk. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – kereseti és vagyoni viszonyaihoz képest – az I r. terhelttel szemben 8000 Ft, a II. r. terhelttel szemben pedig 6000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
(Legf. Bír. B. törv. II. 419/1976. sz.)
1
Megjelent a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 1976. évi 8. számában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás