• Tartalom

BK BH 1976/351

BK BH 1976/351

1976.08.01.
1. A vádlott csak a felmerült bűnügyi költség arányos részének megfizetésére kötelezhető, ha egyes bűncselekmények vádja alól felmentették [Be. 217. § (2) bek., 218. § (1) bek.].
II. Az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés alól való teljes mentesítés téves alkalmazása üzérkedésnél [Btk. 236. §, 250. § (5) bek.].
A megyei bíróság a megismételt eljárás keretében hozott ítéletével a vádlottat üzletszerűen, jelentős mennyiségű és értékű árura elkövetett üzérkedés bűntette miatt ítélte el, viszont felmentette a jelentős kárt okozó csalás bűntettének vádja alól bebizonyítottság hiányában. Az ügyész által előterjesztett polgári jogi igényt elutasította. Kötelezte a vádlottat 16 885 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Mellőzte elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezését.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást felülvizsgálva észlelte, hogy a tényállás az alábbi körben téves.
A megyei bíróság tényként állapította meg, hogy a vádlott működési területén kívül jogszerűen vállalkozhatott új villanyszerelési munkák elvégzésére, a L.-i termelőszövetkezettől vállalt munkával azonban – annak volumenére figyelemmel – a kisipar szokásos tevékenységi körét túllépte.
Az indokolásból kitűnően a megyei bíróság azt a tényt, hogy a vádlott jogosult volt új munkák végzésére, D. B. tanú vallomására alapította. Elkerülte azonban a megyei bíróság figyelmét, hogy amikor a tanú a fenti vallomását megtette, iparengedéllyel rendelkező kisiparosról szólt. A vádlottnak azonban nem iparengedélye, hanem kisipari működési engedélye volt.
A kisipari működési engedély alapján vállalható és teljesíthető tevékenység körét a 8/1968. (VIII. 11.) ÉVM. számú rendelet szabályozza. Eszerint pedig a kisipari működési engedéllyel rendelkező vádlott új munkák vállalására nem, hanem fogyasztói vezetékek, helyek és kapcsolók létesítésére, megszüntetésére, világítótestek le- és felszerelésére, valamint háztartási gépek javítására volt jogosult.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által megállapított tényállást akként helyesbíti, hogy a vádlott a L.-i termelőszövetkezettől olyan munkát vállalt, amelyre a jogosítványa nem terjedt ki.
Egyebekben a megyei bíróság a tényállást a lényeges tényeket illetően a bizonyítékok okszerű és kellően megindokolt mérlegelése eredményeként, helyesen állapította meg, így az sikerrel nem támadható,
A helyesbítéssel irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlott a tsz-től olyan munkát vállalt, amelyre kisipari működési engedélye nem jogosította fel. Ezért – figyelemmel a vállalt munka közel egymillió forintos értékére és arra, hogy a vádlott ezt a munkát rendszeresen idegen munkaerő alkalmazásával végezte el – a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése törvényes.
Tévedett ellenben a megyei bíróság, amikor az elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére kötelezést teljes egészében mellőzte.
A bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő, a vádlott anyagi helyzete és a bűncselekmény elkövetésének körülményei a Btk. 250. §-a (5) bekezdésének alkalmazását indokolják ugyan, de nem szolgálnak alapul az egyenérték megfizetése alóli teljes mentesítésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által helyesen felhozott körülményre figyelemmel a vádlottat a Btk. 250. §-ának (5) bekezdése alkalmazásával megfelelő összegű egyenérték megfizetésére kötelezte.
Meg kellett változtatni az ítéletnek a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését is.
A megyei bíróság az első eljárás során a vádlottat külön 16 885 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az eljárás adataiból kitűnően a bűnügyi költségek jelentős részét a szakértői költség teszi ki. A villamossági szakértő kizárólag, a könyvszakértő pedig túlnyomórészt a jelentős kárt okozó csalás bűntettével kapcsolatban terjesztett elő szakvéleményt, amely bűntett miatt emelt vád alól a bíróság a vádlottat a megismételt eljárásban felmentette.
Ilyen körülmények között pedig a két bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült költségek arányára figyelemmel a vádlottnak – a terhére fennmaradó bűntett vonatkozásában – 10 000 Ft bűnügyi költségben való marasztalása téves. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének ide vonatkozó rendelkezését megváltoztatva, a vádlottat a bűnösség alapjául szolgáló tényállási résszel kapcsolatban felmerült 3000 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, míg a fennmaradó 13 885 Ft költség a Be. 217. §-ának (2) bekezdése és a 218. § (1) bekezdésére figyelemmel az államot terheli. (Legf. Bír. Bf. IV. 301/1976. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére