PK BH 1976/360
PK BH 1976/360
1976.08.01.
Tartási szerződésnek az átruházott ingatlan visszaadása mellett történő megszüntetése esetében az ingatlanszerzésre vonatkozó korlátozó rendelkezések nem alkalmazhatók. – Ilyen esetben nem az eredeti tulajdoni bejegyzés érvénytelenség címén való visszaállítása tárgyában kell rendelkezni, hanem az eltartót arra kell kötelezni, hogy tűrje a tulajdonjognak az eltartott javára való bejegyzését [Ptk. 589. §, 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r., 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r., 1972. évi 31. sz. tvr. 30. §].
Az alperesek tartási szerződéssel szerezték meg az I. r. felperes tulajdonában volt perbeli házasingatlant.
A tartási szerződés megszüntetése iránt indított perben az I. r. felperes visszakövetelte a házasingatlan tulajdonjogát. Ehhez az alperesek hozzájárultak.
Az első fokú bíróság a tartási szerződést lényegében a felek egyező kérelme alapján szüntette meg. Elrendelte az alperesek tulajdonjogának törlését és a szerződéskötést megelőző telekkönyvi állapot visszaállítását.
Az ügyész az első fokú bíróság ítélete ellen fellebbezést nyújtott be. Álláspontja szerint az első fokú bíróság megalapozatlanul döntött a megszüntetés módja kérdésében, mivel nem vizsgálta azt a kérdést, hogy az I. r. felperes a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet szerint rendelkezik-e tulajdonszerzési képességgel s így megkaphatja-e a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Téves az első fokú bíróság ítéleti rendelkezése a tulajdonjog törlése és az eredeti állapot visszaállítása tekintetében is, mert a szerződés megszüntetése esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Az alperesek tulajdonjogának törlésére tehát nincs jogszabályi lehetőség, az I. r. felperes tulajdonjogának tartási szerződés megszüntetése jogcímén történő bejegyzéséről kell rendelkezni.
Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint csak részben alapos.
A Ptk. 589. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság a tartási szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
A megfelelő kielégítéssel történő megszüntetéshez szükséges a felek teljes személyi és vagyoni körülményeinek részletes felderítése is. Ezért valóban nem mellőzhető annak tisztázása, hogy a tartási szerződéssel átruházott ingatlant visszakövetelő fél milyen ingatlanvagyonnal rendelkezik. Nem szükséges azonban annak vizsgálata, hogy az ingatlant visszakövetelő fél a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet, illetőleg a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet szabályai szerint szerezhet-e ingatlan-tulajdonjogot.
Az említett kormányrendeletek szerint állampolgár telek-, lakás- és üdülő-tulajdont – öröklés kivételével – bármilyen jogcímen csak a kormányrendeletekben, illetőleg a végrehajtási rendeletekben meghatározott esetekben szerezhet, s a bíróság sem adhat ingatlant olyan személy tulajdonába, akinek tulajdonszerzése jogszabályba ütközik.
Az említett jogszabályok azonban nem korlátozzák az állampolgároknak azt a jogát, hogy a már megkötött szerződést a polgári jog erre vonatkozó szabályai szerint közös megegyezéssel megszüntessék vagy felbontsák, illetőleg hogy a szerződéstől elálljanak. (Ptk. 319-323. §-ai.)
Tartási szerződésnek a felek megfelelő kielégítésével történő megszüntetése a szerződés megszüntetésének esete, amelynek módját – a Ptk. 589. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a bíróság határozza meg.
Az adott esetben azonban a már megkötött szerződés megszűnéséről van szó.
Ha tehát a bíróság a szerződéskötésben részt vett felek körülményeinek vizsgálata során arra a meggyőződésre jut, hogy a felek megfelelő kielégítéséhez az ingatlannak a tartásra jogosult részére történő visszaadása szükséges, az ilyen tartalmú ítéleti döntésnek nem feltétele, hogy a tartásra jogosult az említett kormányrendeletek szerint záradékolt nyilatkozattal vagy felmentést tartalmazó államigazgatási határozattal a tulajdonszerzési képességét igazolja.
Helyes az első fokú bíróságnak a tartási szerződés megszüntetésére vonatkozó döntése a perbeli ingatlannak az I. r. felperes tulajdonába adása mellett.
(A felek egyébként a fellebbezési eljárás során igazolták, hogy a perbeli házasingatlanon kívül más lakástulajdonuk nincs.)
Tévedett azonban az első fokú bíróság, amikor az alperesek tulajdonjogának törléséről és az eredeti állapot visszaállításáról rendelkezett.
Az 1972. évi 31. sz. tvr. 30. §-a (1) bekezelésének a) pontja értelmében tulajdonjognak az eredeti állapot visszaállításával járó törlésére csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdonjog megszerzése érvénytelen jogcímen történt.
A jelen perben megszüntetett tartási szerződés a megkötésekor érvényesen létrejött. Így az eredeti állapot visszaállítására valóban nincs jogszabályi lehetőség.
Ezért a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét e részében megváltoztatta és az alperesek tulajdonjogának törlésére vonatkozó rendelkezés mellőzésével arra kötelezte az alpereseket, hogy a perbeli ingatlanra vonatkozóan tűrjék az I. r. felperes tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. (Nyíregyházi Megyei Bíróság 2. Pf. 20 914/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás