GK BH 1976/369
GK BH 1976/369
1976.08.01.
A kivitelező nem tagadhatja meg a létesítményre vonatkozó műszaki előírások időközi megváltozása folytán szükségessé váló munkák teljes elvégzését és e címen a vállalkozási szerződéstől részben sem állhat el [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 11. § (2) bek., 13. § (2) bek., 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 21. §].
A felperes mint megrendelő és az alperes mint vállalkozó a felperesi intézmény valamennyi épületére kiterjedő gázkorszerűsítési program végrehajtására kötött szerződést 1971. december 31. teljesítési határidővel 6 203 604 Ft vállalkozói díj kikötésével. Az alperes nem tett eleget a határidőben az átadási kötelezettségének.
A felperes módosított keresete szerint kérte az alperest kötelezni arra, hogy tűzze ki a meghatározott, 3 901 983 Ft értékű kivitelezési munkára az átadás-átvételi eljárást, szolgáltassa a külső kisnyomású elosztó vezeték átadási tervdokumentációját, az a) alatti létesítmények késedelmes átadásáért fizessen 317 144 Ft kötbért, b) az átadási tervdokumentáció elkészítési költsége fejében fizessen 86 100 Ft-ot.
A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján az első fokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. Kötelezte az alperest, hogy 1975. december 31-ig adja át a felperesnek a kisnyomású elosztóvezeték-hálózat és a proszektúra épület gáz- és fűtésszerelési munkáit, beleértve az átadáskori állapotot rögzítő tervet is, továbbá pótolja a hibajegyzékben tételesen megjelölt hiányokat.
Az ítélet megállapította továbbá a vállalkozási szerződés részleges meghiúsulását a gázberendezés építési-szerelési munkái tekintetében. Az előbbieket meghaladó kereseti kérelmeket elutasította.
Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A fellebbezések részben alaposak.
Az első fokú ítélet egyes épületekkel kapcsolatban a vállalkozási szerződés „részleges meghiúsulását” azért állapította meg, mert a rendeltetésszerű használathoz pótmunkák végzése lenne szükséges. Ezeket azonban az alperes nem vállalta és elvégzésükre nem is kötelezhető. Ezen felül az alperes részletterv és munkaterület hiánya miatt jogosan állt el azoknak a pótmunkáknak az elvégzésétől is, amelyek a rendeltetésszerű használathoz egyébként szükségesek és amelyeket korábban el is vállalt.
A szerződés teljesítésének késedelmét, amely miatt érvényesített kötbér-bérigényt az első fokú bíróság elévülés miatt utasította el, a rendelkezésre álló adatok szerint igen nagy mértékben az idézte elő, hogy a szerződés megkötése (a tervdokumentáció szolgáltatása) után lépett hatályba a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és annak végrehajtási utasításai. Tekintettel arra, hogy az új rendelkezések az 1970. július 1. után végzett munkákra vonatkoztak, a felperes köteles lett volna haladéktalanul módosított tervdokumentációt szolgáltatni s módosítani a szerződést is. Ez azonban nem történt meg, hanem az új gáztörvénynek megfelelő módosított terveket a felperes csak késedelmesen, a módosított teljesítési határidő lejárta után szolgáltatta.
Az alperes az előbb említett gáztörvény, az azzal kapcsolatos műszaki és biztonsági előírások folytán szükséges módosításokat nagyrészt végrehajtotta, részletterv hiányára és munkaterület hiányára hivatkozással azonban néhány részletmunka elvégzésétől elzárkózott.
Az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. rendelettel közzétett építési szerződési alapfeltételeknek 21. §-a szerint az építési munkát a szerződés, a jogszabályok, az építőipari kivitelezési szabályzat kivitelezési előírásai, az egyéb műszaki előírások, a szabványok, valamint a hatósági engedélyek feltételei szerint kell kivitelezni. Nyilvánvaló, hogy ha ezek a kötelező előírások a kivitelezés folyamata alatt változnak, a törvényes kellékeknek megfelelő teljesítés érdekében a kivitelezés során azokat figyelembe kell venni. A kivitelező a szerződés megkötésével tehát nemcsak a tervdokumentáció, hanem a hatósági előírások megtartására is vállalkozik, mégpedig a mindenkor érvényes hatósági előírásoknak megfelelő munka teljesítésére. Az előírások változása esetén a vállalkozó már nem teljesíthet a hatályon kívül helyezett előírás szerint, mert ezáltal olyan mű jönne létre, amelynek használatbavételét nem engedélyezik az illetékes hatóságok. Az előírás-változásnak megfelelően végzendő munkák a létesítmény előállításához műszakilag szükségesek, azok elvégzését a kivitelező a szerződéskötési kötelezettség hiányára való utalással sem háríthatja el, még az esetben sem, ha ezek a munkák eredetileg nem szerepeltek a tervben és a költségvetésben. E munkák elvégzésének feltételeit a megrendelő értelemszerűen terv és pótköltségvetés szolgáltatásával köteles megteremteni.
Az első fokú bíróság tehát tévedett, amikor bizonyos részmunkák tekintetében az alperes teljesítési kötelezettségének hiányát és ezért a szerződés részleges meghiúsulását állapította meg, mellőzve az alperes kötelezését a teljesítés felajánlására és az ezzel kapcsolatos póthatáridő megállapítását.
A vállalkozó számára a 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése és 13. §-ának (2) bekezdése elállási lehetőséget ad. Az alperes az 1974. június 31-én kelt levelében egyes épületek gázszűrőinek, huzatérzékelőinek és mágnes-szelepeinek elhelyezéséhez, a Gazdasági Hivatal gravitációs szellőző idomának legyártásához tervdokumentáció, más lakóépületek kazánházi szereléséhez pedig munkavédelmi szempontból kifogástalan munkaterület átadását 1974. augusztus 15-ig kérte azzal, hogy a feltételek nem teljesítése esetére elállási szándékát jelezte.
Mindenekelőtt megállapítandó, hogy a XIV. és a XVI. sz. épületek kazánházában a munkaterület az alperes rendelkezésére állt és áll. Az adott helyen azonban nem valósítható meg a terv szerinti kivitelezés. Elsősorban tehát terv- és nem munkaterület-probléma áll fenn.
Ha az átadott tervdokumentáció a kivitelezésre alkalmatlan, ez a megrendelő szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasításának is tekinthető, amely kellő és sikertelen figyelmeztetés után jogot adhat a vállalkozónak a szerződéstől való elállására. A tényállás szerint azonban nem erről van szó, hanem az időközi változásoknak a már átadott tervdokumentációra való alkalmazásáról. Ha a tervdokumentáció valamely részmunka elvégzésére nem ad eligazítást, vagy a már megadottól az újabb előírások folytán eltérés szükséges, a vállalkozó utasítást kérhet, és ezzel – amíg az utasítás nem történik meg – kizárhatja saját késedelmét. A szerződéstől azonban ilyen okból sem egészben, sem részben nem állhat el.
A fentiek értelmében az első fokú bíróság tévesen állapította meg a szerződés részleges meghiúsulását.
Kétségtelen, hogy a felperes a vitás külső hálózatot és berendezéseket csekély kivétellel (pl. a XIV. sz. épület kazánháza) már jóval 1973. január 8. előtt használatba vette. Ez a használatba vétel azonban nem végleges a szerződés teljesítésére irányuló átvételi szándékkal, hanem kényszerűségből történt, éppen úgy, mint ahogy a Fővárosi Gázművek az összes műszaki és biztonsági feltétel teljesítése nélkül a betegellátás érdekében már 1972. őszén engedélyezte a hálózat és a berendezések üzemeltetését. Az a körülmény, hogy az alperes mind a mai napig elzárkózott az „át nem vett” épületek, építmények újabb készre-jelentésétől, nem szüntette meg a felperesnek a szerződésszerű teljesítéshez fűződő jogos igényét.
Az alperes az előbbiek szerint köteles a módosított tervben szereplő olyan munkákat is elvégezni, amelyek az új gáztörvény és végrehajtási előírásainak teljes és maradéktalan kielégítését szolgálják, tehát megvalósítják a használatbavételi engedély megadásának feltételeit.
Az alperesnek a megszabott határidőig olyan állapotban kell a még át nem vett épületeket, építményeket átadnia, hogy azok üzembe helyezhetők legyenek, így az új fűtési évad már engedélyezett berendezésekkel kezdődhessen meg.
Az átadási tervdokumentáció készítése címén támasztott kereseti követelést az első fokú bíróság azért utasította el, mert „az egybehangzó szakvélemények alapján megállapította, hogy a felperes által elkészített tervdokumentáció azért nem lépett az alperesi kötelezettség helyébe, annak pótlásaként, mert az nem az átadáskori műszaki helyzetet rögzíti. Énnek a követelménynek a kielégítése pedig lényege az átadási tervanyagnak. Az a tény, hogy a leendő, majdani javításokkal módosítandó helyzetet regisztrálta a tervező, egyben kizárta az átadási tervdokumentáció jellegét, miért is az ilyen célra nem alkalmazható.”
A fenti indokok kiegészítéseképpen megállapítható, hogy az „át nem vett” épületekkel kapcsolatban az átadási tervdokumentáció szolgáltatásának követelése vagy a kivitelező helyett elkészíttetése idő előtti. A fellebbezési tárgyaláson is kitűnt, hogy az átadási tervdokumentációnak állított tervek nem tartalmazzák a valóságos helyzetet, így a felperes a tervező által szolgáltatott ilyen dokumentációk kiegészítését igényli az alperestől. Ugyanakkor a felperes elismerte, hogy átadási dokumentációként az alperestől kapott „érintetlen” tervpéldányokat, vagyis hogy azokat az alperes nem javította át megfelelően. Az alperes megismételte azt az első fokú eljárásban is előterjesztett kérelmét, hogy a felperes a neki átadott dokumentációkat szolgáltassa vissza, s ez esetben azokon feltünteti a kivitelezés közben történt eltéréseket, tehát elkészíti az építési szerződési alapfeltételekben előírt átadási tervdokumentációkat. A felperes a tervpéldányok átadását vállalta, így nem lesz akadálya annak, hogy az alperes az átvett épületekkel kapcsolatban hiánypótlásként, az át nem vett épületekre vonatkozólag pedig a megtartandó átadás-átvételi eljárás keretében a megfelelő átadási tervdokumentációt a rendelkezésre bocsátandó tervpéldányok segítségével szolgáltassa. A felperes fellebbezése tehát nem volt alapos az átadási tervdokumentáció kérdésében.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet akként változtatta meg, hogy
a) az alperes köteles az I., a II., a III., az V. és a VII. pavilonok, a XI. épület és a Gazdasági Hivatal épülete szerelési munkáit is – a még fennálló hibákat és hiányokat megszüntetve – a felperesnek az átadási tervdokumentációkkal együtt átvételre felajánlani.
b) Az alperes terhére az első fokú ítéletben és a fenti a) pontban előírt teljesítési kötelezettség határideje: 1976. augusztus hó 15. napja.
c) Az „átvett” épületekkel kapcsolatban – az első fokú ítéletben említett átadási tervdokumentációk szolgáltatásán kívül – az alperes a b) pont szerinti határidőig köteles elvégezni és átadni a még hiányzó alábbi munkákat: XIV. épület gázkazánjainak beszerelése, a gáz- és a központi fűtésszerelési munkák befejezése; XVI. épület hiányzó kazánjának beszerelése; XVI. épület gázszűrő beépítése.
d) A felperes köteles 1976. március 31-ig az átadási tervdokumentációk készítése céljából az alperesnek az érintett létesítmények egy-egy sorozat tervdokumentációját szolgáltatni.
e) A felperes 1976. május 15-ig valamennyi érintett („átvett” és „át nem vett”) épületben felszerelendő gázszűrők és a huzatérzékelő műszerek elhelyezésére, az V. pavilon kazánházában a tolózár beépítésére, a Gazdasági Hivatal épületében (kazánházában) elhelyezendő szellőző idomokra tervet és pótköltségvetést köteles szolgáltatni. (Legf. Bír. Gf. VII. 32 121/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás