GK BH 1976/370
GK BH 1976/370
1976.08.01.
Ha a szállítmányozó a megbízó részére rendszeresen érkező meghatározott mennyiségű küldemény kirakására vállalt kötelezettséget, a szolgáltatást a vállalt mennyiségre abban az esetben is teljesítenie kell, ha egy napon a meghatározottnál több küldemény érkezik. E kötelezettség teljesítéséért a felelősséget – hacsak az eset körülményeiből más nem következik – formális értesítési kötelezettség elmulasztása esetére sem zárhatja ki érvényesen [Ptk. 521. § (1) bek., 314. §].
A felek között létrejött szerződés szerint a felperes megbízó részére Sz. állomásra érkező küldeményeket a vasúttól az alperes váltja ki és fuvarozza a felperes telepére. 1974. július 14-én a felperes részére 5 vagon, majd a következő napon 1 vagon érkezett, amelyeket az alperes késedelmesen rakott ki, és ezért kocsiálláspénz merült fel. A felperes keresetében ennek megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és azzal védekezett, hogy a szerződés értelmében a felperes már az előző hónapban köteles lett volna közölni, hogy részére milyen küldemények érkeznek. A felperes azonban nem tett eleget ennek az értesítési kötelezettségének.
Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes naponta csak egy vagont volt köteles bírságmentesen kirakni, a felperes részére viszont azonos napon több vagon érkezett, amelyek kirakása már nem volt az alperes feladata. Az alperes szerződésszerűen járt el azáltal, hogy a többletvagonok érkezéséről a felperest értesítette. Az első fokú bíróság a felperes terhére értékelte azt a körülményt, hogy előzőleg nem jelezte a július hónapban várható küldemények mennyiségét.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés alapos.
A szerződés 2. pontja szerint „a fuvarozó Sz. állomáson naptári naponként egy géppel vagy egy kézzel rakható kocsirakomány küldemény vonatkozásában vállalja, hogy a megbízó helyett folyamatosan elvégzi a megbízó címére érkező küldeményeknek a rendeltetési vasútállomástól történő kiváltását, átvételét, rakodását, egy-egy vasúti kocsirakományú küldeménynek teljes közúti kocsirakományt kitevő, legfeljebb három helyre történő bírságmentes fuvarozását, feladást igénylő küldemények kezelését, rakodását és fuvarozását.” Ezzel szemben a szerződés 3. pontja szerint a megbízó köteles a tárgyhónapot megelőző hónap 20-ig a tárgyhónapban érkező és feladásra kerülő küldemények mennyiségét és megnevezését fogadóállomásonkénti és feladóhelyenkénti bontásban a fuvarozó teherforgalmi osztályával írásban közölni. Ha a megbízó a közlést elmulasztja, úgy a fuvarozó bírságmentes elfuvarozási kötelezettsége a tárgyhónap folyamán „szünetel” és a kezelt küldeményekért felmerülő bírságot a megbízóra átháríthatja. A szerződés 11. pontja szerint azonban a fuvarozó elvállalhatja az állomásonként napi darabszámban meghatározott vagonküldeményen felül érkező küldemények kezelését a kapacitásától függően az esetenként kötött külön megállapodás alapján.
A szerződés értelmében tehát az alperes naptári naponként egy vagonnak a bírságmentes kirakását vállalta, továbbá kilátásba helyezte, hogy külön megállapodás alapján esetenként több vagont is kirak. A perbeli vagonokra azonban ez utóbbi értelemben nem jött létre megállapodás a felek között. A tényállás szerint a felperes nem tett eleget a szóban levő hónapra az előzetes közlési kötelezettségének.
Az alperes alapvető kötelezettsége tehát az volt, hogy a felperes részére Sz. vasútállomáson naponta egy vagont bírságmentesen kirakjon. Erre az alperesnek a megfelelő kapacitás biztosításával fel kell készülnie. Az alperes további felkészülését, az adott hónapra vonatkozó munkaszervezését a szerződés 3. pontja általában segítheti elő, amelynek értelmében állomásokra vetítve meghatározott előrejelzést kap az odaérkező áruk mennyiségéről és fajtájáról. Ennek alapján azonban kapacitásának konkrét, napi és állomásonkénti bontását nem tudja elvégezni, mert a szerződésben nincs kikötve, hogy a megbízó az érkezés pontos napját is köteles volna közölni. Ilyen körülmények között a szerződés 3. pontjában foglalt megbízói közlés elmaradása az alperes tevékenységét csak közvetve és gyakorlatilag alig kimutathatóan befolyásolja, amivel nincs összhangban az a következmény, hogy az alperes a kocsiálláspénz felmerüléséért való felelősségét teljesen – egész hónapra szólóan – és feltétlenül kizárja.
A Ptk. 314. §-a szerint a szándékosan, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel okozott, illetőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.
Az előbbiek szerint az alperest a napi egy vagon kirakásának kötelezettsége lényegében feltétlenül terheli, erre fel kell készülnie. Amennyiben egynél több vagon érkezik, úgy az alperesnek a szocialista vállalattól elvárható magatartást kell tanúsítania, aminek közelebbi tartalma szempontjából figyelembe kell venni, hogy az alperes egy bizonyos körben a felperest gazdasági tevékenységében helyettesíti. Ebből az is következik, hogy a felperesnek nem kellett megszerveznie a küldeménynek a vasúttól való kiváltását, azaz erre nem kellett létrehoznia és készenlétben tartania megfelelő apparátust. A felek közötti megállapodásnak lényegében ez volt a célja.
Erre tekintettel az alperes kötelezettsége, hogy a vagonokat érkezési sorrendben – naponta legalább egyet-egyet – kirakja, méghozzá oly módon, hogy tevékenységét minden nap lehetőleg a már kirakási késedelemben levő vagonokkal kezdje. (A kocsiálláspénz szempontjából nem közömbös ugyanis, hogy a nap melyik órájára esik az üres vagon visszaadása a vasútnak.) Amennyiben az alperes nem ennek megfelelően járt el, úgy súlyos gondatlansága stb. megállapítható, hacsak konkrétan napokra és vagonokra vetítve be nem bizonyítja, hogy a szerződés 3. pontja szerinti értesítés elmaradása vagy a felperes egyéb magatartása gátolta tevékenységében.
A szerződés tartalmát, valamint a tényleges tevékenységet alapul véve a felek közötti jogviszony nem fuvarozásnak, hanem a Ptk. 521. §-ának (1) bekezdése szerinti szállítmányozásnak minősül. Ennek azért van jelentősége, mert a szállítmányozót a megbízó érdekeinek védelmét illetően szigorúbb felelősség terheli, ami tartalmában lényegében minden, általa megtehető intézkedésre kiterjed.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a megadott irányelvek szerint újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 983/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás