MK BH 1976/379
MK BH 1976/379
1976.08.01.
I. Ha a vállalat a dolgozó leltárhiányért való felelősségét az egyműszakos egyszemélyes egységek vezetőjére vonatkozó felelősségi szabály alapján állapította meg, a kereskedelmi egységben azonban többen dolgoztak, a munkaügyi vitát eldöntő szerv a dolgozó felelősségét a többszemélyes egységek vezetőire vonatkozó rendelkezés alapján abban az esetben állapíthatja meg, ha az e címen történő felelőssé tétel jogszabályban előírt feltételei fennállanak [2/1968. (I. 76.) Korm. sz. r. 2. § 4/1968. (III. 11.) BkM sz. r. 7. §].
II. Leltárhiány megtérítésére kötelező határozat megtámadása iránt indított perben a bíróságnak vizsgálnia kell mindazokat a körülményeket, amelyek alkalmasak a hiány okának felderítésére, illetőleg a felelősség mértékének csökkentésére [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 1., 5.§].
A felperes az alperesi vállalat zöldség-gyümölcs boltjának volt a vezetője. Az egységben az 1974. július 5-től szeptember 9-ig terjedő leltáridőszak alatt 4470 Ft leltárhiány keletkezett. A leltáregyeztetési és elszámolási jegyzőkönyv csak a felperes nevét tüntette fel, mint anyagilag felelős dolgozót. E jegyzőkönyvben a felperes a leltárhiányt nem ismerte el, számos kifogást emelt, így többek között azt, hogy a gabonában a nedvességtartalma következtében nagymérvű apadás következett be, 150 db csirkét 52 napon át etetett a bolt árukészletéből, elhullás is volt. Ennek ellenére az alperes igazgatója a határozatával a felperest a 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján a leltárhiány megfizetésére kötelezte.
A felperes panasszal fordult a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. Hivatkozott a leltáregyeztetési jegyzőkönyvben foglaltakon kívül arra is, hogy a bolt nem egyszemélyes egység, mert még egy másik személy is dolgozott ott.
A munkaügyi döntőbizottság a felperes panaszának részben helyt adott. Megállapította, hogy a könyvelés az elszámolást újra elvégezte és ennek alapján a leltárhiány összege 4470 Ft-ról 4080 Ft-ra csökkent. Megállapította azt is, hogy a felperes mellett még egy másik személy: Sz. J. is dolgozott a boltban a leltáridőszak kezdetétől fogva. Ezért a döntőbizottság a határozatában a leltárhiány összegét a két személy fizetésének arányában osztotta meg és a felperest 2838 Ft megtérítésére kötelezte.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a leltárhiány megtérítése alóli mentesítését kérte. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság elfogadta ítélkezése alapjául a döntőbizottságnak azt a megállapítását, hogy az egység nem egy-, hanem két-személyes volt, és így a leltárhiányért az anyagilag felelős dolgozók a fizetésük arányában felelnek. Olyan indokot vagy körülményt pedig, melynek alapján a felperest mentesíthette volna a már csökkentett összegű leltárhiány megtérítése alól, nem talált.
A felperes a munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezett, a megyei bíróság azonban a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indoklásában megállapította, hogy a felperes a tényállításait nem tudta bizonyítani.
A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per adatai szerint a felperes által a leltáridőszakban vezetett egység szabadkasszás, többszemélyes egység volt. Az egységhez ketten voltak beosztva, a felperes és a helyettese, Sz. J.
Az alperes a 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának a) pontjára utalással kötelezte a felperest a leltárhiány megtérítésére. E jogszabály szerint a teljes anyagi felelősséget kell érvényesíteni az egyműszakos, egyszemélyes egységek vezetőjével szemben. A felperes azonban a jogszabály e rendelkezése alapján nem tehető felelőssé a leltárhiányért, mert az általa vezetett egység kétszemélyes volt. Két- és többszemélyes egység vezetőjével szemben pedig a teljes anyagi felelősség csak az említett rendelet 2. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek megléte esetén érvényesíthető: ha a munkaszerződésben vállalta a teljes anyagi felelősséget és a többi dolgozót a vállalat vele egyetértésben alkalmazta.
A munkaügyi vitát eldöntő szervek (munkaügyi döntőbizottság, munkaügyi bíróság, megyei bíróság), amikor a felperes teljes anyagi felelősségét megállapították, valójában a 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazták. Az alperes a felperes felelősségét e § a) pontja alapján állapította meg ugyan, annak azonban nem volt akadálya, hogy a munkaügyi vitát eldöntő szerv – az a) pont szerinti feltételek hiányában – áttérjen a b) pont alkalmazására és annak alapján vizsgálja a felperes felelősségét. Az említett rendelet 2. §-ának mindkét pontja a leltárhiányért való anyagi felelősséget szabályozza és lehetővé teszi a teljes hiány megtérítéséig terjedő felelősség érvényesítését. Ekként a rendelet 2. §-ának a) pontjáról a b) pontjára való áttérés és a felelősségnek az utóbbi alapján történt megállapítása nem jelenti a felelősségi rendszer olyan megváltoztatását, amire a munkaügyi vita keretében nincs lehetőség.
A munkaügyi bíróság azt azonban már nem vizsgálta, hogy az adott esetben fennállottak-e az előzőekben említett rendelet 2. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek: megállapodtak-e a felek a munkaszerződésben a teljes anyagi felelősségre vonatkozóan, és az egység vezetőhelyettesének alkalmazása a felperes hozzájárulásával történt-e. E feltételek vizsgálatának hiányában a munkaügyi bíróság ítélete és a megyei bíróság azt helybenhagyó ítélete megalapozottnak nem tekinthető.
Amennyiben a 2/1968. (I. 16.) Korm. sz. rendelet §-ának b) pontjában előírt feltételek fennállottak, a felperessel szemben a teljes anyagi felelősség érvényesítésének – munkabére arányában [4/1969. (III. 11.) BkM sz. rendelet 7. § (1) bek.] – nem volt akadálya. A munkaügyi bíróságnak azonban ez esetben vizsgálnia kellett volna, hogy azok a körülmények, amelyekre a felperes a perben hivatkozott, olyanok-e, amelyek lehetővé teszik a hiány vagy annak egy része okának felderítését, illetőleg alkalmasak a felelősség mértékének csökkentésére [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 1. § (2) bek., 5. § (3) bek.].
A felperes a fellebbezési eljárásban is hivatkozott arra, hogy az egységben tárolt gabona erősen nedves, a burgonya földes volt, egyes romlott árukat nem írtak jóvá a részére, a baromfiak tartásához az egység árukészletéből kellett takarmányt felhasználni stb. A munkaügyi bíróság e körülményeket nem vizsgálta, a felperes által felajánlott bizonyítást nem rendelte el és hivatalból sem rendelt el olyan bizonyítást, amely a felperes tényállításai valóságának tisztázására alkalmas. Az eljárt bíróságok ítéletei e miatt is megalapozatlanok. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 26/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás