BK BH 1976/393
BK BH 1976/393
1976.09.01.
Ha a vádiratban leírt tényállás egy részét az ügyész nem minősíti, ez nem tekinthető a vádemelés mellőzésének. (Be. 9., 146—147. §).
A megyei bíróság a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 5 évre eltiltotta.
A tényállás szerint a vádlott V. Lajos tulajdonában levő személygépkocsit ittas állapotban vezette. Majd együtt betértek az egyik étterembe. Az újabb italrendeléskor T. Károlyné üzletvezető közölte a vádlottal, hogy záróra van és ezért már nem szolgálnak ki italt. V. Lajos erre hátba vágta T. Károlynét, aki mindkettőjüket kivezette az étteremből.
Ezután a vádlott az étterem előtt álló F. István tulajdonában levő személygépkocsi hátsó kerekét zsebkésével kiszúrta. T. Károlyné és F. Erzsébet felszolgáló felelősségre vonta a vádlottat, mire az hátba vágta T. Károlynét, aki arcul ütötte a vádlottat. Erre az nyomban hasba szúrta F. Erzsébetet, majd mellkason szúrta T. Károlynét. Az előbbi sérülése 3 hét alatt, az utóbbié 4 hét alatt gyógyult.
Az ügyészség indítványozta a vádlott bűnösségének rongálás bűntettében való külön megállapítását.
A Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta az indítványt.
Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a vádiratban leírt tényállás egy részét az ügyész nem minősíti, ez nem tekinthető a vádemelés mellőzésének. Ha a vádiratban leírt történeti eseménnyel kapcsolatban nincs olyan utalás, hogy ennek büntetőjogi értékelését az ügyész nem kívánja (147. § (1) bek.), az a vád tárgya.
Az első fokú bíróság szerint a vádlottnak a rongálással kapcsolatos cselekményét az ügyész nem minősítette, ezért úgy tekintette, mintha a vádemelést az ügyészség mellőzte volna. A Legfelsőbb Bíróság nem tette magáévá az első fokú bíróság álláspontját.
A vádirati tényállás tartalmazza. azt, hogy a vádbeli éjjel a vádlott az F. I. tulajdonában levő személygépkocsi egyik gumiját zsebkésével kiszúrta. A vádiratban foglalt tényállás e részét az ügyész valóban nem minősítette, ezzel kapcsolatban azonban nincs olyan utalás, hogy ennek büntetőjogi értékelését az ügyész nem kívánja. A vádirati tényállás említett része tehát ugyancsak a vád tárgya.
A vádlott a gépkocsi egyik gumijának zsebkésével történt kiszúrásával F. I.-nak több száz forintos kárt okozott. A vádlott cselekménye a Btk. 303. §-ának (I) bekezdésében meghatározott rongálás vétségének minősül. Minthogy azonban a rongálás vétségének a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a Legfelsőbb Bíróság a vádlott ellen az eljárást a Be. 213. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján e részben megszüntette. A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt az első fokú bíróság által megállapított fő- és mellékbüntetést tekintette változatlan tartamban kiszabottnak. (Legf. Bír. Bf. 11. 504/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás