BK BH 1976/398
BK BH 1976/398
1976.09.01.
A kirendelt védőt akkor is megilleti a díjazás, ha ugyanabban az ügyben más vádlott meghatalmazott védőjeként jár el [1/1974. (II. 15.) IM sz. r.].
A járásbíróság előtt folyamatban volt ügynek három vádlottja volt. Dr. F. J. ügyvéd az I. r. vádlott meghatalmazott védője volt, a II. r. és III. r. vádlott védelmére a bíróság kirendelte. A tárgyalás 13 óra 30 perctől 15 óra 30 percig tartott, ezután a bíróság ítéletet hozott, a kirendelt védő részére azonban nem állapított meg részvételi díjat. A védő külön kérelmet intézett a bírósághoz a kirendelt védői díjának megállapítása végett, a bíróság e kérelmet külön végzéssel elutasította.
A végzés ellen a védő fellebbezéssel élt.
Ez a fellebbezés alapos. Az 1/1974. (II. 15.) IM sz. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a büntetőeljárásban a kirendelt védőt a tárgyaláson való részvételért 80 forint díj illeti meg, nem tesz kivételt arra az esetre, ha az ügyvéd egy másik vádlott meghatalmazott védőjeként a kirendeléstől függetlenül a tárgyaláson jelen van.
A járásbíróság végzésének indokolásában kifejtette, hogy a részvétel tulajdonképpen jelenlétnek tekintendő, mivel tehát az ügyvéd az I. r. vádlott meghatalmazott védőjeként a tárgyaláson jelen volt, a másik két vádlott védelmének ellátásáért külön díjazás nem illeti meg.
Ez az okfejtés téves. A tárgyaláson való részvétel nem azonos a puszta jelenléttel. A védő a tárgyaláson a bizonyítási eljárás során a vádlottakhoz, a tanúkhoz kérdéseket intéz, indítványokat tesz, végül a vádlottak érdekében külön védőbeszédet tart.
Ezért az említett rendelet értelmében meghatározott díjazás illeti meg, függetlenül attól, hogy a tárgyaláson egy másik vádlott érdekében meghatalmazott védőként jár el. A törvény értelmezéséből következik, hogy a védőnek a tárgyaláson való részvételét a törvényhozó nem tekinti puszta jelenlétnek, hiszen a (3) bekezdés kimondja, hogy ha az ügyvéd ugyanabban az ügyben több terhelt védelmét látja el, az (1) bekezdésben meghatározott díjat a felével kell emelni. E rendelkezésnek az az indoka, hogy az ügyvéd részére többletmunkát jelent, ha több vádlott védelmében vesz részt a tárgyaláson. Ha csupán a jelenlétet rendelné díjazni a törvény, akkor a vádlottak számától függetlenül csak az eltelt idő arányában növelné a kirendelt védői díjat.
Hivatkozott a végzés indokolásában az első fokú bíróság arra is, hogy a kirendelt védőnek a védelemre fel kell ugyan készülnie, az adott helyzetben azonban a vádlottak cselekménye szorosan összefügg, így ha az I. r. vádlott védelmére felkészült a védő, szükségszerűen tanulmányoznia kellett a többi vádlottra vonatkozó iratokat is. Ez az okfejtés sem helytálló, hiszen az iratok között számos olyan, a vádlott személyi viszonyaira (erkölcsi bizonyítvány), elmeállapotára, családi körülményeire stb. vonatkozó irat van, amelyet csak akkor kell tanulmányoznia, ha a vádlott védőjeként jár el. Különösen áll ez a fiatalkorú vádlottakra vonatkozóan.
Ilyen körülmények között a megyei bíróság az első fokon eljárt bíróság végzését a Be. 269. §-ának (4) bekezdése szerint eljárva megváltoztatta és az 1/1974. (II. 15.) IM sz. r. 1. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a kirendelt védőnek 120 Ft részvételi díjat állapított meg. (Pécsi Megyei Bíróság 2. FkF. 71/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
