MK BH 1976/40
MK BH 1976/40
1976.01.01.
A munkaügyi bíróság sem tarthatja meg a tárgyalást, ha a távollevő fél idézése nem volt szabályszerű. Ha az idézés azért nem volt kézbesíthető, mert nem lehetett megállapítani, hogy ki jogosult annak álvételére, a bíróságnak az ellenérdekű fél felhívásával vagy hivatalból történő intézkedéssel kell tisztáznia az átvételre jogosult személy nevét és lakcímét (Pp. 99. §, 125. §, 135. §, 349. §).
A felperes vadőrként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a felperes munkaviszonyát felmondólevélben – az ott megjelölt indokok alapján – felmondta.
A felperes panaszát a járási közös munkaügyi döntőbizottság elutasította.
E határozat ellen a felperes keresetet nyújtott he a munkaügyi bírósághoz. A döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését és a munkaviszony helyreállítását kérte.
A keresetlevél alapján a munkaügyi bíróság tárgyalást tűzött ki, melyre idézni rendelte a felperest, valamint a B. Vadásztársaság alperest. A posta “nincs jogosult átvevő” jelzéssel az alperes idézését visszairányította a munkaügyi bíróságnak.
A tárgyaláson csak a felperes jelent meg – a bíróság megállapította, hogy az előbb írtak miatt az alperes részéről nem jelent meg senki.
A munkaügyi bíróság a tárgyalást megtartotta, a felperest meghallgatta, majd ítéletet hozott, amelyben a döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a felmondást hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása az alperes idézéséről, távolmaradásáról nem tesz említést.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 349. §-ának (1) bekezdése szerint a XXIII. fejezetben foglalt eltérésekkel a munkaügyi bíróság előtt folyó perekben az I–XIV. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell. Ennélfogva alkalmazandók a VII. fejezet rendelkezései az idézés és a kézbesítés tekintetében, közelebbről a Pp. 99. §-a is.
A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése értelmében az elnöknek a feleket a keresetlevél egy idejű kézbesítése mellett a tárgyalási határnapra idéznie kell. A Pp. 135. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Abban az esetben, ha az idézés a tárgyalásra nem volt szabályszerű, és a fél vagy képviselője ez okból nem jelent meg, a tárgyalást el kell halasztani.
A tényállásból kitűnően az alperesnek küldött idézést az alperes részére nem kézbesítették, azt a posta “nincs jogosult átvevő” jelzéssel irányította vissza a bíróságnak. Ezt a munkaügyi bíróság elnöke a tárgyalás megnyitása után megállapította azzal, hogy az alperes részéről nem jelent meg senki.
Mindezek ellenére a bíróság a tárgyalást nem halasztotta el, nem tett intézkedést az alperes, illetve képviselője pontos címének felderítésére. Ennek bejelentésére sem a felperest nem hívta fel, sem hivatalból nem intézkedett.
A Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) Országos Választmányának 1971. november 19-én jóváhagyott Vadásztársasági Alapszabálymintája 32. §-ának (1) bekezdése szerint a vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök, akit akadályoztatása esetén a titkár helyettesít.
Az adott esetben tehát a munkaügyi bíróságnak tisztáznia kellett volna az alperes elnökének, illetve titkárának személyét és címét, a tárgyalási idézés szabályszerű kézbesítése végett. Miután ezt nem tette, a tárgyalást nem halasztotta el, a felperest a most említett adatok közlésére nem hívta fel, hanem a kereset tárgyában – az alperes személyszerű idézése nélkül – érdemben döntött, ezért az ítélete törvénysértő. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 011/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás