PK BH 1976/401
PK BH 1976/401
1976.09.01.
Építési telekre és házasingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróság a fél tulajdonszerzési képességének fennállását minden esetben köteles vizsgálni [31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 6—7. §, 32/1971. (X 5.) Korm. sz. r. 6—7. §, Ptk. 7. §].
A cs-i tkvi betétben felvett 1 705 m2 területű házasingatlan R. P. tulajdona volt. Az 1973. július 10-én kelt adásvételi szerződéssel R. P. ingatlanát eladta az I. r. alperesnek úgy, hogy az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogot a II. r. alperes szerezte meg.
R. P. 1973. július 13-én meghalt, örököse a felperes.
A felperes keresetlevelében az adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. Hivatkozott a per során arra is, hogy a szerződés a keresetlevelében felhozott okokon kívül a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet 3. és 7. §-ában foglaltakra tekintettel is semmis, mert az I. r. alperes nőtlen, aki a házingatlannal rendelkező szüleivel együtt lakik. Állította, hogy a szerződés megkötésekor is ez volt a tényleges helyzet.
Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. E döntését azzal indokolta, hogy az I. r. alperes nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá. Ezt a tényt ugyanis a nevezett a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelméhez csatolt – tanácsi záradékkal ellátott – nyilatkozattal igazolta. A tanácsi igazolás helyességét pedig – az ítélet indokolása szerint – a bíróság nem vizsgálhatja felül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. Helyesnek találta az első fokú bíróság jogi álláspontját. Jogi érvelése szerint a felperes csak az államigazgatási eljárás keretében panaszolhatja, hogy a nyilatkozat záradékolása jogszabályellenesen történt.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
Az építési telkek és házasingatlanok tulajdonjoga állampolgárok által történő megszerzésének feltételeit a 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. és a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. (a továbbiakban R) rendeletek, valamint az ezek végrehajtása tárgyában megjelent jogszabályok állapítják meg.
E jogszabályok egyebek mellett azt is tartalmazzák, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis (R. 7. §).
Az ingatlan adásvételi szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítása a Ptk. 7. §-a értelmében bírósági útra tartozik. A szerzési képesség meglétének vagy hiányának kérdése szorosan érinti a szerződés érvényességét.
Az tény, hogy az R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni, illetőleg lakás (üdülő) építésére hatósági engedélyt adni csak akkor szabad, ha a szerző (építtető) fél igazolja, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető úgy, hogy a bíróság a peres eljárás során nem vizsgálhatja a tulajdonszerzési képesség fennállását akkor, ha ez a perben válik vitássá. A szerződést ugyanis nem az igazolás tartalma, hanem a tulajdonszerzési korlátozás fennállása teszi semmissé.
Az eljárt bíróságoknak tehát vizsgálniuk kellett volna, hogy az I. r. alperesnek a perbeli házasingatlanra vonatkozó tulajdonszerzési képessége fennállott-e. Ha a nevezett tulajdonszerzési korlátozás alá esik, úgy tisztázni kellett volna azt is, hogy ez alól az R. 6. §-a szerint felmentést kapott-e.
Az előadottak alapján megállapítható, hogy a jogerős ítélet törvényességi óvással támadott részében megalapozatlan és ehhez képest törvénysértő. (Legf. Bír. P. törv. V. 20 916/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás