PK BH 1976/403
PK BH 1976/403
1976.09.01.
A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó „késedelmi pótlék” kikötése jogszabályba ütközik. Ezért – tekintet nélkül a társasház közgyűlésének határozatára – a törvénybe ütköző hátrányos kikötés a fizetési késedelemben levő taggal szemben sem hatályosulhat [Ptk. 274. § (2) bek., 301. § (1) bek.].
A felperesek a b-i társasház tulajdonosai, az alperes pedig az állami tulajdoni illetőség kezelője. A társasház közös képviselője az V. r. felperes.
Az államigazgatási hatóság a társasház-közösséget különböző felújítási munkálatok elvégzésére kötelezte. A társasház közös képviselője ezért egy kisiparosnál megrendelte az épület tetőfedési munkálatait. A vállalkozó teljesítését a közös képviselő kifogásolta, ezért a 29 715 Ft összegű végszámlára csak 10 000 Ft-ot fizetett. A b-i ingatlankezelő vállalat a számlát ellenőrizte és azt 20 174 Ft összeg erejéig helyesnek ismerte el, de az állami tulajdonban levő illetőségre jutó 2694 Ft vállalkozói díjat nem fizette ki.
A kisiparos vállalkozó a bíróság előtt ki nem egyenlített díjkövetelése iránt a közös képviselő ellen indított pert. Ebben a perben a közös képviselő azzal védekezett, hogy a vállalkozó munkavégzésének értéke még a 20 174 Ft-ot sem érte el. Ettől függetlenül a vállalkozói díjból további 5000 Ft-ot kifizetett. Az igazságügyi szakértő véleménye szerint a vállalkozó által végzett munka ellenértéke elérte a 20 000 Ft-ot.
A kisiparos által végzett felújítási munkával kapcsolatban készült költségvetésre a közös képviselő 750 Ft-ot kifizetett, továbbá a kisiparos által indított perben 1500 Ft ügyvédi költséget és 946 Ft szakértői költséget előlegezett. Ugyanebben a perben 150 Ft fellebbezési illetéket is lerótt.
A kisiparos által indított perben az első fokú bíróság a közös képviselőt 5174 Ft és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte. A bíróság ítéletében utalt arra, hogy a tulajdonostársaknak a vállalkozási díjért való felelőssége egyetemleges. A bíróság elegendőnek találta a közös képviselő egyedüli perben állását.
A közös képviselő fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. A végzés indokolása szerint az új eljárás során abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az alperest megillette-e a vállalkozói díj visszatartásának a joga.
A másodfokú végzés meghozatala után a közös képviselő és tulajdonostársai a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérték 110,30 Ft közös költségnek, valamint az előlegezett perköltségnek és egyéb kiadásoknak az állami tulajdoni illetőségre eső része megfizetése iránt.
Az alperes ellentmondása folytán az első fokú bíróság a perben bizonyítási eljárást folytatott le, majd ítéletével az alperest 110,30 Ft közös költség megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította. Helytállónak találta az alperesnek azt a védekezését, hogy az előlegezett perköltség megtérítése iránti igény időelőtti.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta azzal, hogy az alperest havi 3” késedelmi kamat terheli.
A jogerős ítéletnek a keresetet részben elutasító, valamint a kamat mértékére vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás megalapozott.
A peradatok alapján az állapítható meg, hogy a társasház-közösséget (tehát az állami érdekeltséget is) az építésügyi hatóság kényszertatarozás elvégzésére kötelezte. A közös képviselő ilyen előzmények után bízta meg a tetőfedési munkák elvégzésével a kisiparost, aki követelését 29 715 Ft erejéig számlázta.
A számla összegét maga az alperes is 20 174 Ft erejéig helyesnek fogadta el, ennek ellenére a tulajdoni hányad alapján őt terhelő fizetési kötelezettségének nem tett eleget. A számlázott összeggel kapcsolatban a közös képviselő kifogást emelt, a kisiparos által vállalkozói díj iránt ellene indított perben védekezett, és így ügyvédi és szakértői költség előlegezése vált szükségessé.
Az 1924. évi XII. tv. 10. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések szerint a közös képviselő a tulajdonostársakat a közösségből folyó ügyek körében képviseli hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben, jogosult minden olyan jogcselekményre, amely a társasház közös ügyeinek kezelésével rendszerint együtt jár.
Az V. r. felperes jogkörében járt el, amikor a kötelezően elrendelt felújítási és karbantartási munkákat költségvetés alapján megrendelte, majd a vállalkozó által indított perben érdemben védekezett, s ily módon valamennyi társtulajdonos, tehát az állami érdekeltség jogainak és törvényes érdekeinek védelmét is biztosította.
A peres eljárást megelőzőleg a költségvetés készítése, majd a peres eljárás során az ügyvédi képviselet és szakértő kirendelésének kérése indokolt volt, így az erre a célra fizetett kiadások előlegezése – függetlenül a kisiparos által indított peres eljárás jogerős befejezésétől – a társasház-közösség tagjait terhelte.
Téves tehát a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a közös képviselőnek a követelése nagyobb részben időelőtti. A társasház közös képviselője által ugyanis az 1924. évi XII. tv. 10. §-ának (3) bekezdése alá eső képviselet során a jogi képviselet biztosításával és szakértői költség előlegezésével felmerült kiadásokat a társasház-közösség tagjai tulajdoni érdekeltségük arányában kötelesek előlegezni.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság – az alperest a 110 Ft erejéig marasztaló ítéleti rendelkezések érintetlenül hagyása mellett – a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az első fokú ítéletet pedig részben megváltoztatva, az alperes terhére megítélt marasztalási összeget a rendelkező rész szerint felemelte.
A különböző költségek előlegezése nem azonos időpontokban történt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kamatfizetés kezdő időpontját az egyes részösszegek esedékességének figyelembevételével középidő alapulvételével, 1974. március I. napjától kezdődően állapította meg.
A másodfokú bíróság ítéletében 1974. február I. napjától kezdődően havi 3 %-os késedelmi pótlékot ítélt meg az alperes terhére. Ez az ítéleti rendelkezés azonban törvénysértő.
A Ptk. 247. §-ának (2) bekezdése értelmében pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. A Ptk-nak ez a rendelkezése a kamatkorlátozó szabályok kijátszásának megakadályozását célozza. A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó „késedelmi pótlék” kikötése tehát jogszabályba ütközik, ezért függetlenül attól, hogy a társasház közgyűlése ilyen értelmű határozatot hozott, a törvénybe ütköző ez a hátrányos kikötés sem hatályosulhat.
Más kérdés az, hogy ha a tulajdonostársakat a közös költségekhez való késedelmes hozzájárulás következtében a késedelmi kamat mértékét meghaladó kár éri, az általános polgári jogi szabályok alapján követelhetik káruk megtérítését.
A felperesek azonban ilyen jellegű kár bekövetkeztére nem hivatkoztak, még kevésbé igazolták annak fennállását, ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperes kamatfizetési kötelezettségét a Ptk. 301. §-ának (l) bekezdésében írt rendelkezések alapulvételével évi 5 %-ban állapította meg. (Legf Bír. P. törv. V. 20 438/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás