GK BH 1976/415
GK BH 1976/415
1976.09.01.
A bíróság szerződéskötési kötelezettség körében a szabványban meghatározottnál jobb minőség kikötésével is létrehozhatja a szállítási szerződést [Ptk. 398. § (2) bek., 10/1966. (II 14.) Korm. sz. r. 13. § (2) bek., 12/1974. (XII. 31.) ÁH sz. r. 3. § (2) bek. c) pont, 5/1975. (XII. 31.) AH sz. r., 33/1975. (XI. 29.) MT sz. r. 7. § (2) bek., Pp. 365. § (1) bek.].
A felperes 1975. december 31-i határidőre 2500 kg gyógyászati keményítő-szörp szállítására kérte kötelezni az alperest. A kereset szerint bár az alperest a 12/1974. (XII. 31.) ÁH sz. rendelkezés (a továbbiakban: rendelkezés) 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint szerződéskötési kötelezettség terhelte, a felperes megrendelésének igazolását megtagadta. Az alperes a védekezésében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy csak az a MSZ 8787—52 számú szabvány minőségi előírásai szerint köteles és tud keményítőszörpöt előállítani, ilyen minőségben a teljesítésre hajlandó is, gyógyászati minőségű szörp előállítására azonban nem képes és nem is kötelezhető ilyennek szállítására. Azt is előadta, hogy a keményítőszörp nem gyógyszer, csak gyógyszer-alapanyag, erre pedig nem terjed ki a szerződéskötési kötelezettség.
Az első fokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, a felek között a szállítási szerződést a megrendelés szerinti tartalommal létrehozta, mert az alperest szerződéskötési kötelezettség terhelte, azt pedig nem tudta bizonyítani, hogy a teljesítésre nem képes.
Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az első fokú bíróság a tényállást a peres felek előadásának és a rendelkezésére álló bizonyítékoknak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelésével helytállóan állapította meg, a felek között a szállítási szerződést a jogszabályok megsértése nélkül – a Ptk.
398. §-ának (2) bekezdése és a 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján – hozta létre.
A szerződéskötési kötelezettség körében, a minőségre vonatkozó vita esetén a szükséglet megfelelő kielégítése érdekében a bíróságnak – az eset körülményeitől függően – lehetősége van a szállítási szerződést a szabványban meghatározottnál jobb minőségű termék szállítására is létrehozni. Az adott esetben a felperesnek gyógyászati célra a Gyógyszerkönyv előírásainak megfelelő alapanyagra van szüksége, az alperesnek szerződéskötési kötelezettsége tehát erre a minőségre is kiterjed.
A szerződésnek gazdasági per útján [Pp. 365. § (1) bek.] történő létrehozásánál annak nincs jelentősége, hogy a liqefactum gyógyszernek vagy gyógyszer-alapanyagnak minősül-e. Éppen az ilyen vita kizárását célozza, hogy a termék-forgalom 1976. évi szabályozásáról szóló 5/1975. (XII. 30.) ÁH sz. rendelkezés melléklete a gyógyszer-alapanyagokat mint a szerződéskötési kötelezettség körébe eső termékeket kifejezetten is megemlíti. A gyógyszerekre vonatkozó – évek óta fennálló és az említett rendelkezés 3. §-a (2) bekezdésének c) pontjában is meghatározott – szerződéskötési kötelezettség a gyógyszer-alapanyagokra értelemszerűen eddig is kiterjedt, mert ennek hiányában a belföldi előállítású gyógyszerekre vonatkozó szerződéskötési kötelezettség illuzórikussá vált volna.
Egyébként fontos népgazdasági érdek is, hogy a belföldön előállítható gyógyszer-alapanyagokat ne importáljuk. Ha tehát az alperes képes a kért gyógyszerkönyvi minőségű keményítőszörp gyártására, akkor az általában hatályosuló szabvány tartalmára tekintettel nem tagadhatja meg annak előállítását. A felek előadásából megállapítható volt, hogy az alperes a tisztítás külön technológiai folyamatának beiktatásával vagy válogatással ilyen minőségű keményítőszörpöt korábban tudott a felperes részére készíteni. A kifejtettekre tekintettel az indokolt igényeket a jövőben is ki kell elégítenie.
Az alperes a teljesítési képtelenségét nem bizonyította. Az alperes azonban a 25/1967. (VIII. 20.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerint – ugyanígy rendelkezik a fellebbezés elbírálása idején már hatályba lépett 33/1975. (XI. 29.) MT sz. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése is – csak ennek bizonyítása esetén tagadhatta volna meg a szerződéskötést. Ezért az első fokú bíróság a felek között a szerződést jogszabálysértés nélkül hozta létre.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 32 570/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás