GK BH 1976/421
GK BH 1976/421
1976.09.01.
Vadásztársaság által az ingatlan termésében okozott kár megtérítése iránti kereset nem gazdasági per és azt – hacsak nem vadkár megtérítésére irányul – nem kell államigazgatási eljárásnak megelőznie [PP. 365. § (1) bek., 396.§, 1961. évi VII. tv. 35., 36. §, 30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. r. 30.§ (1) bek., Ptk. 7.§, PKT—GKT 2/1973. sz., 2/1974. sz.].
A felperes mezőgazdasági termelőszövetkezet 57 600 Ft kár megfizetése iránt az alperes vadásztársaság ellen keresetet indított. A kereset szerint az alperes a kárt azzal okozta, hogy a felperes tulajdonában álló területen az ott vadászatot tartó vadásztársaság több tagja és egyik alkalmazottja személygépkocsival a szántóterületen közlekedett és ezzel mintegy 160 q termést tönkretettek.
A járásbíróság végzésével a pert a Pp. 157.§-ának a) pontja alapján megszüntette és az iratokat a 30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. rendelet 30—33. §-aiban meghatározott eljárás lefolytatása végett az illetékes községi tanács vb szakigazgatási szervéhez rendelte áttenni.
A bíróság szerint a felperes keresetét már a Pp. 130. §-ának c) pontja alapján el kellett volna utasítani, mert az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 36. §-a értelmében a vadkárral kapcsolatos első fokú eljárás államigazgatási útra tartozik. Az államigazgatási szerv határozata ellen. A keresetet lehet a bírósághoz benyújtani. Az államigazgatási szervnek az eljárása tehát olyan kötelező jellegű, amelynek a pert meg kell előznie.
A járásbíróság végzése ellen előterjesztett törvényességi óvás alapos.
A járásbíróság az 1970. évi 28. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1961. évi VII. törvény 35. §-ában foglaltak figyelmen kívül hagyásával vadkárnak minősítette a felperes keresetében megjelölt személyek által a felperes ingatlana termésében okozott kárt. Az említett törvényhely szerint vadkárnak a jogszabályban meghatározott vad által okozott kárt kell tekinteni, jelen esetben azonban a kárt nem vad okozta. Ilyen körülmények között nem alkalmazható a már említett törvény 36. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a károsultnak a vadkár megtérítésére irányuló igényét a 30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél kell érvényesítenie, illetve, hogy az említett törvény 36. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint a károsult a bírósághoz keresettel csak akkor fordulhat, ha az államigazgatási határozatot sérelmesnek tartja. Ha nem vadkárról van szó, a kár megtérítését a károsultnak a Ptk. 7. §-ában foglaltak értelmében a bírósághoz benyújtott keresettel kell érvényesítenie.
Minthogy a járásbíróság végzése, amellyel a pert megszüntette és elrendelte az iratoknak az államigazgatási szervhez való áttételét, törvénysértő, azt a Pp. 274. §-ának (3) bekezdésében foglaltak értelmében hatályon kívül kellett helyezni és az ügyben eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani.
Ugyancsak helytálló az óvásnak az a része is, amely szerint az alperes nem tartozik a Pp. 396. §-ában meghatározott szocialista szervezetek körébe, amint azt a PKT—GKT 2/1974. sz. közös állásfoglalással módosított 2/1973. sz. közös állásfoglalás kifejti. Ezért a per nem minősül gazdasági pernek. Ilyen körülmények között az új eljárásban a járásbíróságnak a Pp. általános részében foglalt szabályok szerint kell eljárnia. (Legf. Bír. G. törv. IV. 32 409/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás