• Tartalom

BK BH 1976/430

BK BH 1976/430

1976.10.01.
Szabadságvesztés helyett pénzfőbüntetés törvénysértő alkalmazása többszörösen visszaeső által elkövetett lopás esetén (Btk. 64. §, 6. sz. Irányelv).
A járásbíróság az I. r. terheltet bűnösnek mondotta ki visszaesőként és társtettesként elkövetett lopás bűntettében a II. r. terheltet pedig folytatólagosan és társtettesként elkövetett lopás bűntettében. Ezért a terhelteket személyenként 6—6 hónapi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte.
A másodfokú bíróság a terheltek büntetését személyenként 2000 forint pénzfőbüntetésre leszállította.
A tényállás szerint a terheltek a j-i Petőfi tsz gyümölcsösében három nap alatt összesen 20 mázsa és 55 kg szilvát szedtek, azt eltulajdonították és kilogrammonként 1 forint 40 filléres áron a felvásárló telepen értékesítették. A kapott 2877 forinton megosztoztak.
Néhány nap múlva a II. r. terhelt ugyanezen sértett szőlőjéből 26 kg szőlőt leszedett és azt a felvásárló telepen 195 forintért értékesítette. A másodfokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az I. r. terheltet a bíróság öt esetben, míg a II. r. terheltet három ízben ítélte el szabadságvesztésre.
Az első fokú bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a terheltek bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását, több kiskorú gyermekes családi állapotukat. Ugyanakkor súlyosítóként vette figyelembe a terheltek többszörösen büntetett előéletét, a folytatólagos elkövetést, valamint azt a körülményt, hogy a kár társadalmi tulajdonban keletkezett.
A másodfokú bíróság ezeket a bűnösségi körülményeket magáévá tette s utalt arra, hogy bár a terheltek előélete kedvezőtlen, de ilyen esetben is vizsgálni kell az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát.
A másodfokú bíróság érvelése szerint a terheltek a sértett tsz olyan parlagon hagyott földterületéről – az elszórtan álló szilvafákról – szedték, illetve rázták le a szilvát, amely területet a környékben lakók is elhagyott, művelés alatt nem álló, parlagon hagyott szőlőnek tartottak. A tsz igazolása is parlag-szőlőnek nevezi ezt a területet, de kiemeli, hogy a termés összegyűjtését beütemezték.
A másodfokú bíróság ítélete indokolásának említett része téves szemléletet tükröz, és az arra alapított állásfoglalás törvénysértő.
Szem elől tévesztette ugyanis a másodfokú bíróság, hogy a büntető eljárásban ismételten felelősségre vont bűnelkövetők elleni küzdelem hatékonyabbá tétele bíróságaink központi feladata, s hogy ilyen esetben a bűncselekmény tárgyi súlya az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésénél kisebb jelentőségű (6. sz. Irányelv). De ezen túlmenően a másodfokú bíróság hiányosan utalt a termelőszövetkezet igazolására. Kitűnik ugyanis ebből az igazolásból, hogy a termelőszövetkezet a parlag szőlőben levő gyümölcsfák kezeléséről gondoskodott. Tehát ez a terület csak mint szőlő volt parlagon, de nem tekinthető elhagyott, művelés alatt már nem álló területnek. Önmagában az a körülmény, hogy a termelőszövetkezet a cselekmény elkövetése idején a szilvát még nem szedte le, nem szolgálhat a terheltek javára.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással egyetértve úgy találta, hogy személyenként 3—3 hónapi végrehajtandó szabadságvesztés áll arányban a terheltek cselekményének és személyének társadalomra veszélyességével, ez a büntetés az, amely megfelelően szolgálja az általános megelőzést is. (Legf. Bír. B. törv. II. 709/1976. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére