BK BH 1976/436
BK BH 1976/436
1976.10.01.
Az iparjogosítványa körét túl nem lépő kisiparos vonatkozásában – pusztán azon az alapon, hogy tevékenysége ipari vállalkozás – az üzérkedés büntette nem állapítható meg. Abban az esetben, ha a kisiparos túllépi a jogosítványban meghatározott tevékenységi kört, magatartása általában csak szabálysértést valósít meg, kivéve, ha konkrét tevékenysége messze meghaladja az adott kisipar körét (Btk. 236. §, XXVI. sz. BED.).
I. A járásbíróság a terheltet üzérkedés bűntette és jelentős kárt okozó sikkasztás bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét egységesen jelentős árumennyiség tekintetében elkövetett üzérkedés bűntettének minősítette és ezért őt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 1. évi eltiltásra ítélte és 10 000 Ft elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A tényállás lényege a következő.
A terhelt asztalos kisiparos G. J. megrendelővel kötött szerződés alapján vállalta, hogy 110 000 Ft ellenében elvégzi az általa létesítendő cukrászda belső asztalosipari, burkolói, továbbá az ács- és tetőfedői munkákat a megjelölt határidőre.
A terheltet az iparengedélye csak az asztalosipar körébe tartozó munkák végzésére jogosította fel. Három alkalmazottat tartott, akik közül kettő az ács, egy pedig a tetőfedői munkákat végezte. Az ácsmunka 90 %-át a terhelt az alkalmazott személyekkel végeztette el, saját munkája többnyire az anyagok beszerzésére korlátozódott, a tetőfedői munkát pedig kizárólagosan az általa alkalmazott személy végezte.
A megrendelő elégedetlen volt a terhelt által végzett, illetve végeztetett munka ütemével és minőségével, ezért panaszt tett az illetékes tanács iparügyi osztályán. A megrendelő a későbbiekben a szerződést felbontotta. A terhelt a felvett 103 000 Ft összegű előleg meghatározott részét nem fizette vissza.
A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az eljárt bíróságok a terheltnek az üzérkedés bűntettében való bűnösségét a XXXI. számú büntető elvi döntéssel módosított XXVI. számú elvi döntésre hivatkozva arra alapították, hogy a terhelt „ipari vállalkozást” tartott fenn.
Az eljárt bíróságok jogi álláspontja téves, ellentétben áll a felhívott elvi döntéssel.
A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében foglaltak szerint a Btk. 236. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában írt „ipari vállalkozás” fogalmát – egyéb ismérvektől is függetlenül – olyan haszonszerzésre irányuló tevékenység valósítja meg, amelynél az elkövető amellett, hogy maga is részt vesz a munkában, az általa vállalt ipari vagy egyéb gazdasági jellegű szolgáltatásokat nagyobb részben és rendszeresen idegen munkaerők igénybevételével végezteti.
Az elvi döntés a Btk. 236. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában írt üzérkedés bűntettének megvalósulása szempontjából azonban éles különbséget tesz iparjogosítvánnyal nem, illetve azzal rendelkező személyek cselekményei tekintetében.
Az elvi döntésben kifejtettekhez képest ugyanis mindazok, akik megfelelő jogosítvány nélkül a fenti értelmezés szerinti „ipari vállalkozás”-t tartanak fenn, minden további feltétel nélkül megvalósítják az üzérkedést még abban az esetben is, ha tevékenységük nem haladja meg az adott kisipar szokásos körét.
Más a helyzet azonban az iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparos esetében. Az ilyen személy részéről az ipari vállalkozás fenntartása egymagában nem bűncselekmény. Az iparjogosítványa körét túl nem lépő kisiparos vonatkozásában bűntett – pusztán azon az alapon, hogy tevékenysége ipari vállalkozás – nem állapítható meg. Abban az esetben, ha a kisiparos túllépi a jogosítványában meghatározott tevékenységi kört, magatartása általában csak szabálysértést valósít meg. Az üzérkedés bűntettének megállapítása ilyen esetben akkor kerülhet sor, ha a kisiparos konkrét tevékenysége jellegénél fogva messze túlment az adott kisipar körén.
Minthogy pedig a jelen esetben a vállalt munka nagyságára és értékére tekintettel ez utóbbi szóba sem jöhet, a bűnösség megállapítása törvénysértő.
II. A terheltnek a tényállásból kitűnő az a magatartása, hogy a vállalkozási szerződés alapján olyan munkák elvégzésére is vállalkozott, amelyek a részére adott ipar gyakorlásának a körét meghaladták, illetőleg az ipara körébe nem tartozó munkákat túlnyomórészt alkalmazottaival végeztette, akiknek a bejelentéséről nem gondoskodott, a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 112. §-a (1) bekezdésének második fordulatában meghatározott kisipari szabálysértést valósítja meg. A szabálysértés miatti felelősségre vonást azonban az 1965. évi I. tv. 12. §-ában foglaltakra figyelemmel az elévülés kizárja.
III. Téves az első fokú bíróságnak a vagyon elleni bűncselekménnyel kapcsolatos álláspontja is.
Az idevonatkozó tényállás szerint a terhelt összesen 103 000 Ft előleget vett fel a megrendelőtől. Később, miután a megbízója bejelentést tett ellene az illetékes járási tanács pénzügyi osztályánál, és megállapították, hogy a beépített anyagok értéke 36 000 Ft-ot tett ki, a megrendelő a 80 000 Ft visszafizetését követelte. A járásbíróság az említett összeg vonatkozásában fizetési meghagyást bocsátott ki, amely jogerőre emelkedett, de a terhelt ezt az összeget nem fizette vissza.
A terhelt a fenti cselekményével a sikkasztás bűntettét nem valósította meg. A kifizetett előleg a terhelt tulajdonába került. Arról, hogy az említett összeget mire fordította, a megrendelő irányában nem köteles számot adni. A felvett előleg vonatkozásában a Ptk-nak a vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a terhelt bűnösségét jelentős kárt okozó sikkasztás bűntettében megállapította. Ugyancsak téves a megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtett az az álláspont is, hogy az üzérkedés és a vagyon elleni bűntett látszólagos halmazatban áll, ezért a bűncselekmény egységesen üzérkedés bűntettének minősül.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett a terheltet a terhére megállapított, jelentős árumennyiség tekintetében elkövetett üzérkedés bűntettének a vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának első fordulata alapján bűncselekmény hiányában felmentette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 497/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás