• Tartalom

BK BH 1976/44

BK BH 1976/44

1976.02.01.
A felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakot megvalósító, büntetett előéletű terhelttel szemben szigorú büntetés kiszabására van szükség [Btk. 155. §. (3) bek. b) pont, 64 §].
A járásbíróság K. Mihály III. r. terheltet felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 2 évre eltiltotta.
A tényállás lényege a következő.
B. Sándor I. r., K. Mihályné II. r. és K. Mihály III. terhelt 1974. július 6-án a cs.-i étterem bejárata előtt a földön ülve italozott. A gépkocsival a helyszínre érkező S. József rendőrtörzsőrmester felhívta a terhelteket és az ott ülő más személyeket, hogy a bejárattól menjenek távolabb.
K. Mihály durva szavak kíséretében kijelentette a rendőr felé, hogy “mi közöd van hozzá”, majd nekiugrott, megragadta a zubbonyát és rángatni kezdte. A rendőr igyekezett K. Mihályt eltávolítani magától, az ott levő személyek azonban közrefogták és egyikük a sapkáját is leütötte. Eközben K. Mihályné sörösüveggel a rendőr feje felé ütött, de a rendőr megfogta a kezét.
Ezután K. Mihály lovaskocsiján a helyszínről el akart távozni. Amikor a rendőr gépkocsin utolérte, B. Sándor kaszával a gépkocsiban ülő rendőr felé ment, közben kiabált és kaszáló mozdulatot tett. K. Mihály az ostor nyelével a rendőr gépkocsijának a tetejére ütött, majd a helyszínről eltávozott.
Az időközben értesített K. Sándor rendőrtizedes gépkocsival a terheltek után ment és őket a leeresztett sorompó előtt utolérte. Amikor K. Sándor az intézkedést megkezdte volna, K. Mihály a lovaskocsiról levette a kaszát, azzal K. Sándor irányába csapkodott és kijelentette, hogy aki felé megy, azt elintézi. Ilyen helyzetben K. Sándor nem tudott intézkedni.
A terheltek ismerték S. Józsefet és K. Sándort, tudták, hogy rendőrök.
A megyei bíróság ítéletével K. Mihály terhelt főbüntetését 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre leszállította.
Az ítéletek ellen K. Mihály terhére a vele szemben kiszabott szabadságvesztés törvénysértően enyhe volta miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte a terheltnek mérsékelt fokú gyengeelméjűségét, egyébként az első fokú ítéletben foglalt bűnösségi körülményeket magáévá tette.
Nem vette azonban az elsőfokú és a másodfokú híróság kellő súllyal figyelembe, hogy a terhelt már hat alkalommal volt szabadságvesztésre ítélve, köztük egy esetben – 5 évre – emberölés bűntettének kísérlete, három esetben garázdaság, egy esetben pedig erőszakkal elkövetett magánlaksértés miatt. A mostani garázda jellegű, erőszakos cselekményét ittas állapotban, két rendőrrel szemben, az egyik esetben kaszával felfegyverkezve követte el. S. József rendőrrel szemben durva kijelentéseket is tett és zubbonyánál fogva rángatta, K. Sándor rendőrrel szemben pedig fenyegető kijelentést is tett. A rendőröket kitartóan és olyan mértékben akadályozta hivatali kötelességük teljesítésében, hogy az intézkedéstől kénytelenek voltak elállni.
A terhelt személyének és cselekményének nagyfokú a társadalomra veszélyessége. A cselekmény tárgyi súlyát fokozza az a körülmény, hogy ugyanakkor B. Sándor és K. Mihályné is felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósították meg, amely miatt őket jogerősen 1 évi és 4 hónapi, illetve 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A terhelt magatartása arra utal, hogy a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő agresszív egyéniség.
A többszörösen büntetett előéletű terheltet az elkövetett újabb erőszakos cselekmény miatt hatékony büntetőjogi eszközökkel kell ránevelni a hivatalos személyek intézkedéseinek tiszteletben tartására és visszatartani általában minden bűncselekmény elkövetésétől. A visszaesőkkel szemben a Legfelsőbb Bíróság 6. számú irányelvében foglaltak szerint is a törvény szigorára van szükség s az első- és másodfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés nem alkalmas a Btk. 34. §-ában írt büntetési célok eléréséhez.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a terheltet 3 évi szabadságvesztésre ítélte. A közügyektől eltiltást pedig a terhelt személyi körülményeire, az elkövetett bűncselekmény jellegére és tárgyi súlyára tekintettel a főbüntetéssel arányos 3 évi tartamban állapította meg. (Legf. Bír. B. törv. II. 960/1975. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére