BK BH 1976/442
BK BH 1976/442
1976.10.01.
A viszonvád alapján indult eljárás nem szüntethető meg azon a címen, hogy a viszonvádló közkegyelemben részesült (Be. 319. § Btk. 29. §).
Az első fokú bíróság a K. L. vádlott ellen 1 rb. becsületsértés vétsége miatt folyamatba tett büntető eljárást – büntethetőséget kizáró ok folytán – megszüntette.
A magánvádló képviselője az eljárás megszüntetése miatt fellebbezést jelentett be.
A fellebbezés alapos.
A másodfokú eljárásban is irányadó tényállás szerint özv. T. A.-né magánvádló a vádlott ellen az 1974. november 24-én elkövetett becsületsértés miatt terjesztett elő magánindítványt. A magánvádló özv. T. A.-né vádlott ellen az 1975. február 25-i becsületsértés miatt tett feljelentést, és özv. T. A.-né ugyancsak az 1975. február 25-i becsületsértés miatt viszonvádat emelt K. L. ellen.
Az első fokú bíróság az ügyeket személyi összefüggésük folytán egyesítette, majd az özv. T. A.-né ellen indított büntető eljárást – közkegyelem folytán – jogerősen megszüntette.
Az első fokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzésével 1 rb. – a végzés indokolásából kitűnően az 1975. február 25. napján elkövetett – becsületsértés vétsége miatt indított büntető eljárást a Be. 319. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva E. L. viszonvádlottal szemben is megszüntette.
Az első fokú bíróságnak ez a rendelkezése téves.
A Be. 319. §-ának (3) bekezdése kizárólag az (1) bekezdés esetében rendeli a viszonvád alapján indult eljárás megszüntetését. Az (1) bekezdés kimerítően felsorolja a megszüntetés eseteit. Arra csak akkor kerülhet sor, ha a magánvádló valamilyen jelentős mulasztást követ el (személyes meghallgatáson nem jelenik meg és magát kellően nem menti ki, vagy lakcím változtatását nem jelenti be, s ezért nem idézhető), illetve maga rendelkezik az ügyben (visszavonja a feljelentést).
A konkrét esetben azonban nem erről van szó. A viszonvádlóval mint vádlottal szemben közkegyelem alkalmazásával szüntették meg az eljárást, amely ok a Be. 319. §-ának (1) bekezdésében nem szerepel, de ettől függetlenül sem olyan megszűntetési ok, amely a viszonvádra indult eljárás megszüntetését (felmentést) vonná maga után. A közkegyelmi törvény ugyanis egyrészt a magánvádlónak semmiféle szerepet nem juttat, sem mulasztása, sem rendelkezése nem hat ki a közkegyelem alkalmazására, s nincs fellebbezési joga sem. Másrészt a közkegyelem alkalmazása az egyik elkövető javára a másik elkövető helyzetét semmiben sem érinti, még viszonvádra indult eljárás esetében sem.
Tévedett tehát az első fokú bíróság, amikor az özv. T. A.-né mint viszonvádló által K. L. viszonvádlott ellen 1975. április 21-én indított büntető eljárást megszüntette.
Egyébként – amint azt az első fokú bíróság is rögzítette a végzésében – özv. T. A-né hónapokkal korábban önálló magánindítványt is előterjesztett K. L. ellen az 1974. november 24-én elkövetett becsületsértés miatt. Ebben az esetben viszonvádról szó sincs, kölcsönösségről sem lehet beszélni, így az eljárást a fentiektől függetlenül is le kell folytatni.
A másodfokú bíróság a kifejtettekre figyelemmel az első fokú bíróság ítéletét a. Be. 261. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot mindkét cselekmény vonatkozásában az eljárás lefolytatására utasította. (Fővárosi Bíróság 25. Bf. XIII. 514/1976. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás