PK BH 1976/444
PK BH 1976/444
1976.10.01.
Az állani mint jogi személy elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezhet; a tulajdoni igényét az állam képviseletében a pénzügyminiszter érvényesítheti [Ptk. 27., 28., 78., 121., 170., 171. § 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. 2. §].
A perbeli beltelki telek a felperes tulajdona. Ezt az ingatlant az 1955. évet megelőző időtől kezdve állami vállalat használta, majd az 1955. június 25-én kelt megállapodással 1955. július 1. napján kezdődő hatállyal az alperesi vállalat használta más vállalattal közösen, üdülő céljára, 1958. május 26-tól pedig egyedül az alperes birtokolta. Az alperes az ingatlant egy szomszéd telekkel együtt használta, amelyre üdülőépületet, erre a telekre pedig zuhanyozókat építettek. A telekkönyvi tulajdonos nem lépett fel birtoklási igényével, bért sem követelt, de közterheket sem viselt. A gátépítési költséget is az alperes viselte. Üdülésre az alperes dolgozói használták az ingatlant. 1974. január 10-én az alperes kérte a kerületi tanácsot, hogy a kérdéses ingatlant mint elhagyott telket vegyék állami tulajdonba. Az igazgatási osztály megállapította, hogy a telekkönyvi tulajdonos ismert, évtizedek óta megszakítás nélkül ugyanazon a helyen lakik.
Ezután a felek között tárgyalások indultak, az alperes bért is ajánlott fel, de meggyezni nem tudtak. Ezért került sor a perre. A felperes módosított keresetében 5 évre visszamenőlegesen és a kereset beadásától használati díj fizetésére kérte kötelezni az alperest. A kért összeget nem jelölte meg. Az alperes viszontkeresetében kérte megállapítani, hogy az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, így a Magyar Állam lett a tulajdonos az alperes pedig a kezelő.
Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott, a viszontkeresetet elutasította. A másodfokú bíróság a per főtárgya tekintetében helyben hagyta az első fokú ítéletet.
A jogerős ítélet indokolása szerint jogi személy elbirtoklás útján nem szerezhet tulajdont, mert sajátjaként való birtoklás csak fizikai személynél lehetséges. Azért sem lehet a viszontkeresetet teljesíteni, mert az alperes nem a saját részére, hanem az állam részére kérte a tulajdonszerzést megállapítani. Az alperes vezetői tudták, hogy az ingatlan más személy tulajdona, meg is kísérelték a telekkönyvi állapot rendezését.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Téves az a megállapítás, amely szerint jogi személy elbirtoklás útján nem szerezhet tulajdont. A jogi személy a Ptk. 28. §-ának (2) bekezdése értelmében betöltött rendeltetése és a szocialista együttműködés követelményei által meghatározott körben jogképes. Nincs olyan szabály, amely az elbirtokás vonatkozásában a jogi személy szerzőképességét korlátozná.
A jogi személy csak képviseleti szervei útján tudja jogait és kötelezettségeit gyakorolni. Ezért mindazoknak az alkalmazottaknak, tagoknak, megbízottaknak, képviselőknek a ténykedéseit, akik a jogi személy helyett és nevében hatáskörükben, feladatkörükben járnak el, a jogi személy tényeként kell értékelni. Ez vonatkozik a sajátjaként való birtoklásra is.
Tévesen hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy az elbirtoklásra igény azért sem alapítható, mert az alperes a tulajdonjog megállapítását nem a saját részére, hanem az állam javára kérte. Ez az állami tulajdon sajátosságaiból következik. A Ptk. 170-171. §-ai értelmében az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan, az állami szervek csak kezelői az állami tulajdon reájuk bízott részének. Ezzel a rendelkezéssel van összhangban az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, amely szerint állami szerv az ingatlan tulajdonát a Magyar Állani javára szerzi meg. Ez a rendelkezés nem csupán az átruházásom, hanem az egyéb jogcímen alapuló tulajdonszerzésre is vonatkozik. Ezért az állami szerv a Ptk. 121. §-án alapuló elbirtoklás útján is az állam javára szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát.
A perben nincsenek adatok arra, hogy az alperes bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott volna az ingatlan birtokába. Ezért az elbirtoklást a Ptk. 121. §-ának (2) bekezdése nem zárja ki. A birtokbavétel a per adatai szerint 1955. július 1. napján történt, a Ptk. 1960. május 1. napján lépett hatályba. Ezért a Ptké. 80. §-a értelmében az elbirtoklási idő 1970. május 1. napján járt le.
Azt kellett volna vizsgálni, hogy az elbirtoklási idő alatt, azaz 1955. július 1. és 1970. május 1-e között az alperes birtoklása szakadatlan volt-e és az alperes nevében, az alperes jogán történt-e. Tévesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a sajátjaként való birtoklás szubjektív feltétel és tévesen vizsgálta, tudott-e az alperes arról, hogy a telek másnak a tulajdona. Sajátjaként nemcsak az birtokol, aki úgy véli, hogy a sajátját birtokolja, hanem az is, aki tudja ugyan, hogy a dolog a másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását. Ez nem pusztán szubjektív megítélés kérdése, mert hiszen a birtoklás jogcíme (pl. bérlet) a birtokos szándékától függetlenül gátolja az elbirtoklást [Ptk. miniszteri indokolás XI. fejezet 3. pont (4) bek.].
Nincs jelentősége ezért annak, hogy az alperes alkalmazottai tudták, illetve birtoklás közben tudomást szereztek arról, hogy a telek másnak a tulajdona. A lényeges az, hogy az alperes a saját nevében birtokolt, a telekkönyvi tulajdonostól függetlenül. Az is megállapítható, hogy ezt a birtoklást véglegesnek tekintette, ezért tett lépéseket a tulajdoni kérdések rendezésére is.
A bíróság téves jogi álláspontjára tekintettel nem derítette fel pontosan a tényállást.
Az új eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy 1970. május elseje előtt nem történt-e olyan joglépés a felperes részéről, amely az elbirtoklást megszakította, vagy nem volt-e olyan helyzetben, amely az elbirtoklás nyugvását idézte elő.
Az állami tulajdon már említett oszthatatlanságából az is következik, hogy tulajdoni igényt ilyen címen nem az ingatlant birtokló vállalat, hanem az állam terjeszthet elő. Az állam képviseletében ilyen nyilatkozatot a Ptk. 27. a értelmében a pénzügyminiszter tehet. Be kell tehát szerezni a pénzügyminiszter nyilatkozatát és szükség esetén arról is gondoskodni kell, hogy az állam is részt vegyen a perben. (Legf. Bír. P. törv. I. 21. 354/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás