PK BH 1976/451
PK BH 1976/451
1976.10.01.
Ha a házastársak az egyik házastárs hozzátartozójának ingatlanán házat emelnek, a ráépítéssel jogviszonyba kerülnek a telek tulajdonosával is. Ilyenkor két jogviszony keletkezik: az egyik a ráépítő házastársak és a telek tulajdonosa között, a másik pedig a házastársak között. Az egyik házastárs által ezzel kapcsolatban indított perben mindkét jogviszonyt el kell bírálni: először a házastársak és a ráépítők között keletkezett jogviszonyt, amelyre vonatkozóan a Ptk. 138. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók, míg a házastársak jogviszonyára a Csjt.-nek a házastársi vagyonközösségre vonatkozó 27—31. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni (Csjt. 31. §, Ptk. 138., 147., 148. §, PK I. sz.)
A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak. Házasságukat a bíróság felbontotta és a házasságukból született gyermeküket az alperesnél helyezte el. A II. r. alperes az I. r. alperes apja.
A felperes a perben a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérte. Kereseti előadása szerint az életközösség fennállása alatt az I. r. alperessel közösen a II. r. alperes ingatlanán lakóházat építettek.
Az I. r. alperes a közös vagyon megosztását nem ellenezte.
A II. r. alperes elismerte, hogy a felperes és az I. r. alperes együttélésük alatt a perbeli házasingatlanon hozzájárulásával egyszobás lakást építettek.
A perben meghallgatott építész-szakértő a volt házastársak által épített lakóház műszaki értékét 75 015 Ft-ban állapította meg.
Az első fokú bíróság ítéletében a közös tulajdont megszüntette és a perbeli adatok alapján felállított vagyonmérleg eredményeképpen az I. r. alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek 31 950 Ft-ot 60 nap alatt fizessen meg. Kimondta, hogy ebből az összegből az I. r. alperes fizetőképtelensége esetén 30 887 Ft erejéig az állagtulajdonos II. r. alperest fizetési kötelezettség terheli.
Az első fokú ítéletnek a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezését a felek fellebbezéssel nem támadták meg, ezért a másodfokú bíróság ebben a részben az első fokú bíróság ítéletét nem érintette.
A jogerős ítéletnek a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezései ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A házassági vagyonjogi perekben nem ritkán az állapítható meg, hogy a házasfelek az egyik házastárs hozzátartozójának ingatlanán házat emeltek és ezzel a ráépítéssel jogviszonyba kerülnek a telek tulajdonosával is. Ilyenkor valójában két jogviszony keletkezik az egyik a ráépítő házasfelek és a telek tulajdonosa között, a másik pedig a házastársak között. Az egyik házastárs által ezzel kapcsolatban indított perben mindkét jogviszonyt el kell bírálni, éspedig először a házasfelek és a ráépítők között keletkezett jogviszonyt, amelyre vonatkozóan a Ptk. 138. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók, míg a házasfelek jogviszonyára a Csjt.-nek a házastársi vagyonközösségre vonatkozó 27—31. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A jelen perben is a tényállás az, hogy a felperes és az I. r. alperes az életközösség alatt túlnyomó részben keresményükből a II. r. alperes telkén jóhiszeműen házat építettek. A pervitát tehát a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdése és a PK 1. számú állásfoglalás értelmében a ráépítés szabályainak megfelelő alkalmazásával kell elbírálni. Eszerint az idegen telekre jóhiszeműen építkező megszerzi – térítés ellenében – a telek, illetőleg az épülethez gazdaságilag hozzátartozó és az építésügyi hatóság engedélyétől függően leválasztható telekrész tulajdonjogát, ha a tulajdonos az építkezés ellen nem tiltakozott, feltéve, hogy az épület értéke meghaladja a telek (telekrész) értékét.
A telken már az építkezés idején egy régi lakóház állott, amelyben a II. r. alperes feleségével lakik. Erre is figyelemmel az első fokú bíróságnak az építésügyi hatóság útján elsősorban azt kellett volna tisztáznia, hogy az új épülethez tartozó telekrész leválasztható és önálló új földrészletként kialakítható-e, vagyis a helyzet rendezhető-e úgy, hogy mindkét lakóház a hozzá tartozó telekkel önálló ingatlant alkosson. Igenlő esetben az építkezők térítés ellenében megszerezték a telekrész tulajdonjogát. Ha a természetbeni megosztás hatósági engedély hiányában nem lehetséges és az új épülettel bővült teljes ingatlanra nézve a tulajdonszerzés törvényes feltételei hiányoznak, a PK I. sz. állásfoglalásban foglaltak szerint az építtetők és a II. r. alperes között közös tulajdon keletkezett.
Szakértő bevonásával kell megállapítani, hogy a ráépítés értéke hogyan viszonyul az egész ingatlan értékéhez és ez az alapja a közös tulajdoni arány meghatározásának. Eszerint az első fokú bíróság tévedett, amikor a ráépítés és ennek megfelelően a közös vagyon értékét a szakértői véleménynek megfelelően az új épületen végzett építkezés értékében állapította meg. A perbeli vita eldöntésénél a ráépítés értékeként és közös vagyonként az az értékemelkedés vehető figyelembe, amely a házasegyüttélés alatt végzett építkezések folytán ennek megszűnésekor mutatkozott.
Annak nincs akadálya, hogy az építkezésben részt vevő felperes a közös tulajdon megszüntetése mellett pénzbeni kielégítést kérjen. (Ptk. 147.—148. §). De ebben az esetben az I. r. alperest az ingatlanilletőség megváltására nem lehet úgy kötelezni, hogy ellenszolgáltatásként az I. r. alperes tulajdonjog-szerzése és ennek telekkönyvi bejegyezhetősége tekintetében a bíróság ne rendelkezzék. Az első fokú bíróságnak a közös tulajdon megszüntetéseként alkalmazott, a fentiektől eltérő megoldása az I. r. alperes méltányos érdekét sérti.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok ítéleteinek az ingatlannal kapcsolatos rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban kell figyelembe venni a II. r. alperesnek a törvényességi óvás folytán keletkezett eljárásban tett azt az előadását is, amely szerint a perbeli ingatlannak valójában nem ő, hanem a felesége a tulajdonosa. (Legf. Bír. P. törv. II. 21 368/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás