MK BH 1976/475
MK BH 1976/475
1976.10.01.
Munkakönyv késedelmes kiadása miatt keletkezett keresetveszteség megtérítése iránti igény tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye (Mt. 62. §, Pp. 358. §, MKT 1/1975. sz.).
A felperesek az alperes alkalmazásában álltak, rakodó munkakörben dolgoztak. Az alperes igazgatója az 1974. szeptember 30-án hozott határozatával mindhármukat elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felpereseknek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló panaszát a munkaügyi döntőbizottság, majd kereseteiket a munkaügyi bíróság az 1974. december 11-én hozott ítéleteivel elutasította. Az ítéleteket az alperes 1974. december 23-án vett át, majd 1975. január 15-én a felpereseknek a munkakönyvüket postán megküldte azzal a bejegyzéssel, hogy a munkaviszony 1974. szeptember 30-án szűnt meg.
A felperesek ezután ismét panasszal fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Munkakönyvükben a „kilépett” bejegyzés és a munkaviszony megszűnése napjának kijavítását, valamint a fegyelmi határozat meghozatalától a munkakönyv átvételéig terjedő időre átlagkeresetüknek mint kárnak a megfizetését és az 1974. április havi munkabérük elszámolását kérték. Többek között előadták azt is, hogy a munkakönyv késedelmes kiadása miatt a fegyelmi elbocsátás után nem tudtak nyomban elhelyezkedni, és ebből olyan káruk származott, amelyet az alperes köteles megtéríteni.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a panasznak részben helyt adott. Az alperest a munkaviszony megszűnésének napja tekintetében a munkakönyvi bejegyzés kijavítására kötelezte, mégpedig akként, hogy az 1974. december 11-én szűnt meg. A felperesek ezt meghaladó kérelmét elutasította. A munkaügyi döntőbizottság álláspontja szerint a felperesek munkaviszonya a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésének napján – tehát 1974. december 11-én – szűnt meg.
A felperesek a határozat ellen keresettel éltek, amelyben megismételték a panaszukban foglaltakat. Utaltak arra is, hogy az alperes igazgatója és a jogtanácsosa téves tájékoztatást adott a munkakönyvükkel kapcsolatban, emiatt nem tudtak megfelelő munkaviszonyt létesíteni.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperesek keresetét elutasította s egyben a feleket arról tájékoztatta, hogy az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Tévedett – s ezáltal törvényt sértett – a munkaügyi bíróság, amikor a felperesek kereseti kérelme tárgyában hozott elutasító ítélet elleni fellebbezés lehetőségét teljes egészében kizárta.
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének 1/1975. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint a munkaügyi bíróság ítélete ellen a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fellebbezésnek abban az esetben van helye, ha a perben érvényesített igény a Munka Törvénykönyvének a vállalat anyagi felelősségéről szóló 62. §-a rendelkezésein alapul. Ennek az anyagi felelősségnek a körébe tartozik a vállalatnak a munkakönyv ki nem adásával okozott kárért való felelőssége is.
Az adott esetben megállapítható, hogy a felperesek a panaszukban, majd a keresetükben is – többek között – az alperes átlagkereset fizetési kötelezettségének megállapítását és marasztalását azért kérték, mert a fegyelmi elbocsátást követően a munkakönyv visszatartásával és kiadásával kapcsolatban nem megfelelően tájékoztatta őket. A téves tájékoztatás miatt csak az ítélet kézbesítését követően közel egy hónap után kapták meg munkakönyveiket, munkakönyv hiányában pedig megfelelő munkaviszonyt nem létesíthettek, s ezáltal káruk keletkezett.
A felperesek kereseti követeléseinek e része tehát az Mt. 62. §-án alapul, következésképpen e körben a munkaügyi bíróságnak a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel fellebbezési jogot kellett volna biztosítania ítélete ellen, mert a vállalat anyagi felelősségéről döntött. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes állásfoglalása törvénysértő. (Legf. Bír. M. törv. I. 10 293/1975. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás