BK BH 1976/48
BK BH 1976/48
1976.02.01.
Ha a eszközcselekmény súlyosabb büntetési tétel alá esik, mint a célcselekmény, illetve ha az előbbi bűntett, az utóbbi pedig csak szabálysértés az eszközcselekmény nem veszti el önállóságát, hanem bűnhalmazatot kell megállapítani [Btk. 65. §., 263. § (2) bek., 303. § (2) bek., 8., Sztv. 105. § (1) bek., BK 509. sz.].
A városi bíróság Sz. Gy. I. r. terheltet kétrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette, valamint kétrendbeli erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, míg L. J. II. r. terheltet kétrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette, kétrendbeli erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés bűntette és lopás bűntette miatt 1 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek 1975. január 5-én éjjel K. városban, egy többemeletes bérház pincehelyiségében három pincerekeszről a bezárt ajtókat leemelték azért, hogy a bent található ingóságokat eltulajdonítsák. K. J. pincéjéből almát, befőttet, diót és könyveket vittek el 510 forint értékben; R. S.-né pincéjéből egy demizsont tulajdonítottak el a benne levő 7 liter borral, 160 forint értékben; míg E. J. pincéjében egy viharlámpát vettek magukhoz, de ezt a helyszínen hagyták.
A terheltek 1975. január 12-én egy másik bérház pincéjében S. J. pincerekeszének lakattal lezárt ajtaján levő dróthálót a magukkal vitt drótvágó ollóval kivágták, az így létrehozott nyíláson bemásztak a pincébe s onnan különböző húsárakat vittek el 2305,50 forint értékben.
L. J. II. r. terhelt 1974 őszén egyedül, közelebbről meg nem határozható időpontban, egy italbolt elől egy 550 forint értékű kerékpárt tulajdonított el. A kerékpár tulajdonosának kilétét az eljárás során nem lehetett felderíteni.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terheltek kétrendbeli, erőszakkal és éjjel elkövetett magánlaksértésnek minősített cselekményét lopás vétsége kísérletének és lopás vétségének minősítette. Egyúttal Sz. Gy. I. r. terheltet ezért és az első fokon terhére megállapított kétrendbeli, jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi szabadságvesztésre, L. J. II. r. terheltet ezért, valamint az első fokon terhére megállapított kétrendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntette és egy rendbeli lopás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A másodfokú híróság álláspontja szerint a terheltek azzal a szándékkal hatoltak be R. S.-né és E. J. sértett pincéjébe, hogy onnan almát lopjanak. Elhatározásuk ötletszerű, alkalomszerű volt. Ezért a két cselekménynek magánlaksértésként való minősítése – csupán azzal az indokkal, hogy 500 forintot meghaladó értéket nem találtak és nem vittek el – nem helytálló. A terheltek szándéka az E. J. és R S.-né pincéjébe való behatoláskor is az eltulajdonításra irányult, így e cselekményeik nem magánlaksértést, hanem a Btk. 296. §-ának (2) bekezdésének a/1. pontjában foglaltakra figyelemmel, a Btk. 303. §-ának (2) bekezdésében meghatározott és e szerint minősülő lopás vétségét, illetve ennek a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét valósították meg. A megváltoztatott minősítésre tekintettel a másodfokú bíróság a terhelteket az előbbiekben ismertetett szabadságvesztés büntetésekre ítélte.
A megyei bíróság ítéletének részben a cselekményeket minősítő és a büntetéseket kiszabó részei ellen mindkét terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 509. sz. állásfoglalása rámutat arra, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint nem kerülhet sor a bűnhalmazat mellőzésére olyan esetekben, amikor a célcselekmény enyhébb büntetési tétel alá esik, mint az eszközcselekmény, illetőleg amikor a célcselekmény szabálysértést, az eszközcselekmény pedig bűncselekményt valósít meg. Ezért nincs helye törvényi egység megállapításának a jogtalan behatolással elkövetett lopásnak azokban az eseteiben, amikor a lopás az elkövetési értékre tekintettel, továbbá egyéb minősítő körülmény hiánya folytán csupán tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, ugyanakkor a magánlaksértés pedig bűntettnek minősül.
Mivel a házijog büntetőjogi védelme az állandó bírói gyakorlat szerint a pincehelyiségre is kiterjed, tévedett a megyei bíróság, amikor a kollégiumi állásfoglalásban adott iránymutatás figyelmen kívül hagyásával az E. J. sérelmére elkövetett cselekményt lopás vétségének minősítette. E vádlotti magatartások 2-2 rb., a Btk. 263. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a), c) és e) pontja szerint minősülő erőszakkal, éjjel és több személy által együttesen elkövetett magánlaksértés bűntettét valósítják meg.
A Legfelsőbb Bíróság a Be. 216. §-ának (2) bekezdése alapján az 1968. évi I. törvény 105. §-ának (l) bekezdésében meghatározott 2-2 rb. tulajdon elleni szabálysértés tekintetében megszüntette az eljárást, mivel a terheltek terhére megállapított bűncselekmények mellett a felelősségrevonás szempontjából ennek nincs jelentősége.
Alapos a törvényességi óvás abban a részében is, amely a terheltekkel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések alacsony mértékét sérelmezi.
A terheltek nem tekinthetők alkalmi elkövetőknek egyrészt a terhükre megállapított több bűncselekmény megvalósítása, másrészt az erőszakos elkövetési mód miatt és különös tekintettel arra is, hogy S. J. sérelmére előre felkészülve, az elkövetéshez szükséges eszközt is biztosítva követték el a cselekményt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján a törvénysértést megállapítva – a megyei bíróság megtámadott ítéletét részben hatályon kívül helyezte, a minősítést a fentiek szerint megváltoztatta és erre, valamint az alkalmi elkövetés – mint enyhítő körülmény – megállapításának mellőzésére tekintettel új, magasabb tartamú büntetéseket szabott ki. (Legf. Bír. B. törv. II. 936/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás