1976. évi 5. törvényerejű rendelet

a szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény kihirdetéséről¹

1990.12.31.

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál az 1973. évi december hó 12. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben, az 1972. évi december hó 2. napján készült, a szállítótartályokra vonatkozó vámegyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

Szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény,
1972.

Előszó

A SZERZŐDŐ FELEK

ÓHAJTVA a szállítótartályos nemzetközi szállítás fejlesztését és megkönnyítését

MEGÁLLAPODTAK a következőkben:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A jelen Egyezmény tekintetében

a) a „behozatali vámok és illetékek” kifejezés azokat a vámokat és minden más adót, illetéket, díjat és különböző költségeket jelenti, amelyeket az áru behozatalakor vagy azzal kapcsolatban szednek, azon díjak és tartozások kivételével, amelyeknek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségére korlátozódik;

b) a „vámelőjegyzés” kifejezés a visszavitel kötelezettségével történő, a behozatali vámok és illetékek, valamint a behozatali tilalmak és korlátozások alól mentes, ideiglenes behozatalt jelenti;

c) a „szállítótartály” kifejezés szállítóeszközt (ládát, leemelhető tartályt vagy más hasonló eszközt) jelent, amely

(i) az áru befogadására szolgáló, teljesen vagy részben zárt teret képez;

(ii) állandó jellegű és ezért elég ellenállóképes ahhoz, hogy ismételten használható legyen;

(iii) úgy van szerkesztve, hogy az áruknak, a rakomány megbontása nélkül, egy vagy több szállítási mód segítségével történő szállítását megkönnyítse;

(iv) oly módon kivitelezett, hogy könnyen kezelhető, különösen amikor egyik szállítási módról a másikra áttérnek;

(v) olyan szerkezetű, hogy könnyen megrakható és kiüríthető; és legalább 1 m³ belső térfogatú;

(vi) a „szállítótartály” kifejezés magában foglalja szállítótartály kategóriája szerinti tartozékait és felszereléseit is, feltéve, hogy azokat a szállítótartállyal együtt szállítják. A „szállítótartály” kifejezés nem foglalja magában sem a járműveket, sem a járművek tartozékait vagy cserealkatrészeit, sem a csomagolását;

d) a „belső forgalom” kifejezés olyan áruszállítást jelent, mely árut egy állam területén ugyanazon állam területén fekvő helyen történő kirakás céljából raktak be;

e) a „személy” kifejezés alatt természetes és jogi személyeket egyaránt kell érteni;

f) valamely szállítótartály „üzemeltető”-je kifejezés alatt azt a személyt kell érteni, aki akár a tulajdonosa a szállítótartálynak, akár nem – használata felett ténylegesen rendelkezik.

2. cikk

A jelen Egyezményben foglalt kedvezmények igénybevételéhez a szállítótartályokat az 1. sz. Mellékletben előírtak szerinti jelzésekkel kell ellátni.

II. fejezet

Vámelőjegyzés

Vámelőjegyzési könnyítések

3. cikk

1. A Szerződő Felek a 4-9. cikkekben foglalt feltételek szerint engedélyezik a szállítótartályok vámelőjegyzését, akár áruval rakottak, akár nem.

2. A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy ne engedélyezzék azoknak a szállítótartályoknak vámelőjegyzését, amelyek a területükön állandó lakóhellyel vagy teleppel rendelkező személyek által kötött vételi, tulajdonjog-fenntartásos részletvásárlási, haszonbérleti vagy hasonló természetű szerződések tárgyát képezték.

4. cikk

1. A vámelőjegyzésbe vett szállítótartályokat a behozatal időpontjától számított három hónapon belül vissza kell vinni. Ezt az időtartamot azonban az illetékes vámhatóságok meghosszabbíthatják.

2. A vámelőjegyzett szállítótartályokat bármely illetékes vámhivatalon keresztül vissza lehet vinni, akkor is, ha ez a hivatal nem a vámelőjegyzésbe vevő hivatal.

5. cikk

1. A fenti 4. cikk 1. pontjában foglalt visszaviteli kötelezettség ellenére, nem követelhető a súlyosan sérült szállítótartályok visszavitele, feltéve, hogy az érdekelt ország jogszabályainak megfelelően és vámhatóságának engedélye szerint a szállítótartályokat:

a) alávetik azoknak a behozatali vámoknak és illetékeknek, amelyek alá abban az időpontban és abban az állapotban tartoztak, amikor bemutatták azokat, vagy

b) költségmentesen átengedik ezen ország illetékes hatóságainak, vagy

c) hivatalos felügyelet mellett az érintett felek költségére megsemmisítik és minden megmentett részt vagy anyagot azon behozatali vámok és illetékek alá vonnak amelyek alá azok abban az időpontban és abban az állapotban tartoztak, amikor bemutatták azokat.

2. Ha a vámelőjegyzett szállítótartály lefoglalás miatt nem vihető vissza, a fenti 4. cikk 1. pontjában foglalt visszaviteli kötelezettséget a lefoglalás időtartamára fel kell függeszteni.

Vámelőjegyzési eljárás

6. cikk

A jelen Egyezmény feltételeinek megfelelően ideiglenesen behozott szállítótartályokat,- az alábbi 7. és 8. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával – anélkül veszik vámelőjegyzésbe, hogy akár a behozatalnál, akár pedig a visszavitelnél vámokmányok bemutatását követelnék vagy biztosítékot szolgáltatnának.

7. cikk

A Szerződő Felek a szállítótartályok vámelőjegyzését az előjegyzési eljárásra a 2. sz. Mellékletben meghatározott rendelkezések vagy azok egy részének teljesítéséhez köthetik.

8. cikk

A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy abban az esetben, ha a 6. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók, valamilyen biztosíték adását, illetőleg a szállítótartályok behozatalára vagy újrakivitelére vonatkozó vámokmányokat követeljenek.

A vámelőjegyzett szállítótartályok használati
feltételei

9. cikk

1. A Szerződő Feleknek meg kell engedniök, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően vámelőjegyzett szállítótartályokat áruk belföldi forgalomban történő szállítására használják, amely esetben mindegyik Szerződő Fél jogosult ezt a 3. sz. Mellékletben megszabott egy vagy több feltételhez kötni.

2. Az 1. pontban előirányzott kedvezményt az egyes Szerződő Felek a területükön a szállítótartályokat vontató vagy szállító járművek tekintetében érvényes szabályok fenntartása mellett alkalmazzák.

Különleges esetek

10. cikk

1. A vámelőjegyzett szállítótartályok megjavítására szolgáló alkatrészek behozatalát vámelőjegyzés mellett meg kell engedni.

2. A kicserélt és vissza nem vitt alkatrészeket az illető ország szabályainak megfelelően és vámhatóságainak engedélye szerint:

a) alávetik azoknak a behozatali vámoknak és illetékeknek, amelyek alá abban az időpontban és abban az állapotban tartoztak, amikor bemutatták azokat, vagy

b) költségmentesen átengedik ezen ország illetékes hatóságainak, vagy

c) az érintett felek költségére hivatalos felügyelet mellett megsemmisítik.

3. A fenti 6., 7. és 8. cikkek rendelkezéseit – a változott helyzet szerint – alkalmazni kell a jelen cikk 1. pontjában említett alkatrészek vámelőjegyzésére is.

11. cikk

1. A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a vámelőjegyzést engedélyezik a szállítótartályok tartozékaira és felszereléseire, amelyeket akár egyik szállítótartállyal együtt hoznak be és külön vagy egy másik szállítótartállyal visznek vissza, akár külön hoznak be és szállítótartállyal együtt visznek vissza.

2. A 3. cikk 2. pontjának és a 4., 5., 6., 7. és 8. cikkeknek rendelkezéseit – a változott helyzetnek megfelelően – alkalmazni kell az 1. pontban jelzett szállítótartály-tartozékok és – felszerelések vámelőjegyzésére. Az ilyen tartozékok és felszerelések a belföldi forgalomban a fenti 9. cikk 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően használhatók, ha azokat olyan szállítótartállyal együtt szállítják, amelyet ugyanazon pontban meghatározott célra használnak.

III. fejezet

Szállítótartályok jóváhagyása
áruknak vámzár alatt történő szállítására

12. cikk

1. Ahhoz, hogy áruk vámzár alatt történő szállítására jóváhagyhatók legyenek, a szállítótartályoknak meg kell felelniök a 4. sz. Mellékletben foglalt feltételeknek.

2. A jóváhagyás az 5. sz. Mellékletben foglalt eljárások egyike szerint adható meg.

3. Egyik Szerződő Fél által áruknak vámzár alatt történő szállítására jóváhagyott szállítótartályt a többi Szerződő Fél minden olyan nemzetközi fuvarozási rendszerben elfogadja, amely ilyen vámzárat ír elő.

4. A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy olyan szállítótartályra vonatkozó jóváhagyás érvényességét ne ismerjék el, amely a 4. sz. Mellékletben megszabott feltételeknek nem felel meg. A Szerződő Felek azonban kerülni fogják, hogy a fuvarozást késleltessék, ha a megállapított hiányosságok kisebb jelentőségűek és az a csempészet szempontjából semmilyen kockázattal nem jár.

5. Mielőtt olyan szállítótartályt amelyre vonatkozóan vámzár alatt történő áruszállításra szóló jóváhagyás érvényességét nem ismerik el többé, ismét felhasználnak, azt vagy vissza kell állítani abba az állapotba, amely alapján a jóváhagyást megkapta, vagy újabb jóváhagyási eljárásnak kell alávetni.

6. Ha kitűnne, hogy a hiányosság már a szállítótartály jóváhagyásakor fennállott, a jóváhagyásért felelős illetékes hatóságot erről tájékoztatni kell.

7. Ha megállapították, hogy az áruk vámzár alatt történő szállítására az 5. sz. Melléklet 1. pont a) és b) alpontjában jelzett eljárás szerint jóváhagyott szállítótartályok a valóságban nem felelnek meg a 4. sz. Mellékletben megszabott műszaki feltételeknek, az a hatóság, amely a jóváhagyást kiadta, tartozik megtenni a szükséges intézkedéseket arra, hogy a szállítótartályt a kívánt műszaki feltételeknek megfelelő állapotban hozzák vagy a jóváhagyást visszavonja.

IV. fejezet

Magyarázó megjegyzések

13. cikk

A 6. sz. Mellékletben foglalt Magyarázó Megjegyzések a jelen Egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek értelmezését tartalmazzák.

V. fejezet

Vegyes rendelkezések

14. cikk

A jelen Egyezmény nem gátolja meg nagyobb könnyítések alkalmazását, amelyeket a Szerződő Felek megsértőjére akár egyoldalú rendelkezésekkel, akár két- vagy többoldalú megállapodások értelmében engedélyeznek, vagy engedélyezni kívánnak, feltéve, hogy az ilyen könnyítések nem akadályozzák meg a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását.

15. cikk

A jelen Egyezmény rendelkezéseinek bármilyen megsértése, bármilyen csere, hamis nyilatkozat vagy olyan művelet, amelynek hatására valamely személy vagy tárgy jogtalanul élvezné a jelen Egyezmény rendelkezéseit, a szabály megsértőjére abban az országban, ahol a szabálysértést elkövették, ennek az országnak törvényei által előírt megtorlásokat vonja maga után.

16. cikk

A Szerződő Felek felkérésére, kölcsönösen közlik egymással a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges tájékoztatásokat, nevezetesen a szállítótartályok jóváhagyására, valamint a szerkezetük műszaki jellemzőire vonatkozókat.

17. cikk

A jelen Egyezmény mellékletei és az Aláírási Jegyzőkönyv az Egyezmény elválaszthatatlan részét képezik.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

18. cikk

Aláírás, jóváhagyás, csatlakozás

1. A jelen Egyezmény 1973. január 15-ig Genfben az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalában, majd ezt követően 1973. február 1-jétől 1973. december 31-ig bezárólag New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székházában áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállama, szakosított intézményei valamelyikének, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek tagjai, a Nemzetközi Bíróság Szabályzatának Felei és bármely más állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése felhívott, hogy váljék a jelen Egyezmény Szerződő Felévé.

2. A jelen Egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniök, el kell fogadniok vagy jóvá kell hagyniok.

3. A jelen Egyezmény az 1. pontban említett minden állam számára csatlakozásra nyitva marad.

4. A megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

19. cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény a jóváhagyásról, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló ötödik okirat letétbe helyezésének napjától számított kilenc hónap eltelte után lép hatályba.

2. Minden olyan Állam tekintetében, amely a jóváhagyásról, elfogadásról vagy csatlakozásról szóló ötödik okirat letétbe helyezése után erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá az Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, a jelen Egyezmény azt a napot követő hat hónap eltelte után lép hatályba, amikor ez az Állam a megerősítésről az elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratot letétbe helyezte.

3. A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló minden okiratot, amelyet a jelen Egyezmény valamely módosítása után helyeznek letétbe, úgy kell tekinteni, mint amely már az Egyezmény módosított szövegére érvényes.

4. Minden olyan okiratot, amelyet valamely módosítás elfogadása után, de annak hatálybalépése előtt helyeztek letétbe, úgy kell tekinteni, mint amely az Egyezménynek a módosítás hatálybalépése napján érvényes szövegére vonatkozik.

20. cikk

A Szállítótartályokra vonatkozó Vámegyezmény
(1956) hatályának megszűnése

1. A jelen Egyezmény hatálybalépésekor megszünteti – a jelen Egyezmény Szerződő Felei közötti viszonylatban – a Szállítótartályokra vonatkozó, Genfben, 1956. május 18-án aláírásra megnyitott Vámegyezmény érvényét és annak helyébe lép.

2. A jelen Egyezmény Szerződő Felei a 12. cikk 1., 2. és 4. pontjainak rendelkezéseitől függetlenül elfogadják áruknak vámzár alatt történő fuvarozására a „Szállítótartályokra vonatkozó Vámegyezmény (1956)” alapján vagy az abból eredő és az Egyesült Nemzetek Szervezete védnöksége alatt kötött megállapodások értelmében jóváhagyott szállítótartályokat, feltéve, hogy azok továbbra is megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján eredetileg azokat jóváhagyták. Ebből a célból a Szállítótartályokra vonatkozó Vámegyezmény (1956) értelmében kiadott alkalmassági bizonyítványt – érvényességi időtartamának lejárta előtt -jóváhagyási táblával lehet helyettesíteni.

21. cikk

Az Egyezmény és mellékleteinek módosító
eljárása

1. Bármely Szerződő Fél javasolhat a jelen Egyezményhez módosítást. Minden módosító javaslatot a Vámegyüttműködési Tanácshoz kell intézni, amelynek azt mindegyik Szerződő Féllel közölnie kell, valamint tájékoztatnia kell a 18. cikkben említett azon államokat amelyek nem Szerződő Felek. A Vámegyüttműködési Tanácsnak a 7. sz. Mellékletben foglalt szabályzat szerint az Ügyvezető Bizottságot össze kell hívnia.

2. Az előző bekezdésnek megfelelően javasolt vagy a Bizottság ülésén kidolgozott és a Bizottság jelenlevő és szavazó tagjainak kétharmados többségével elfogadott minden módosító javaslatot közölni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a módosítást köröztetni kell a Szerződő Felek között elfogadás, a 18. cikkben említett államok között pedig tájékoztatás céljából.

4. Minden módosító javaslatot, amelyet az előző pontnak megfelelően köröztek, elfogadottnak kell tekinteni, ha egyetlen Szerződő Fél sem tesz ellenvetést azt a napot követő 12 hónapon belül, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a módosító javaslatot megküldte.

5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a lehető legrövidebb időn belül tartozik értesíteni mindegyik Szerződő Felet és a 18. cikkben említett azon államokat, amelyek nem Szerződő Felek arról, hogy tettek-e a módosító javaslattal szembeni észrevételt. Amennyiben a módosító javaslattal szemben észrevételt hoztak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a tudomására, a módosítást el nem fogadottnak kell tekinteni és az nem lép hatályba. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával ellenvetést nem közöltek, a módosítás minden Szerződő Fél tekintetében három hónappal az előző pontban említett 12 hónapos határidő lejárta után vagy olyan későbbi időpontban lép hatályba, amelyet a Bizottság a javaslat elfogadásakor meghatározott.

6. Bármelyik Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához küldött értesítés útján a jelen Egyezmény felülvizsgálására értekezlet összehívását kérheti. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a kívánságáról értesítenie kell a Szerződő Feleket és amennyiben az értesítést követő négy hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada közli vele hogy a kívánsággal egyetért, a Főtitkárnak össze kell hívnia a felülvizsgálati értekezletet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának ilyen értekezletet az Ügyvezető Bizottság kérésére is össze kell hívnia. Az Ügyvezető Bizottság akkor terjeszt elő ilyen kérelmet ha azzal a jelenlevő és szavazó tagjainak többsége egyetért. Amennyiben a jelen bekezdés értelmében ilyen értekezletet összehívnak, arra az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a 18. cikkben említett államokat meg kell hívnia.

22. cikk

Különleges eljárás az 1., 4., 5. és 6. mellékletek
módosítására

1. A jelen Egyezmény 1., 4., 5. és 6. sz. Mellékletei – a 21. cikkben szabályozott eljárástól függetlenül – a jelen cikknek és a 7. sz. Mellékletben foglalt Belső Szabályzatnak megfelelően módosíthatók.

2. A javasolt módosításokat a Szerződő Feleknek a Vámegyüttműködési Tanáccsal közölniük kell. A Vámegyüttműködési Tanács a Szerződő Felek és a 18. cikkben említett azon államok figyelmét, amelyek nem Szerződő Felek a javaslatra felhívja és összehívja az Ügyvezető Bizottságot.

3. Az előző pontnak megfelelően előterjesztett valamennyi Bizottság ülésén kidolgozott és a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados többségével elfogadott módosító javaslatokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárával közölni kell.

4. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a módosítást a Szerződő Feleknek elfogadásra meg kell küldenie és arról a 18. cikkben említett államokat, amelyek nem Szerződő Felek, tájékoztatnia kell.

5. A módosítást elfogadottnak kell tekinteni, ha attól naptól számított 12 hónapon belül, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára a Szerződő Felekkel a módosító javaslatot közölte, a Szerződő Felek egyötöde vagy – ha ez a szám kisebb – öt Szerződő Fél nem értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát arról, hogy a módosítással szemben ellenvetést tesz.

6. Ha a módosítást elfogadták, az minden Szerződő Fél tekintetében, amely az előző bekezdésben foglalt 12 hónapos határidő lejártát követő 3 hónapon belül vagy a Bizottság által a módosítás elfogadásakor meghatározott későbbi időpontban a módosítással szemben ellenvetéssel nem élt, hatályba lép. A módosítás elfogadásakor a Bizottság úgy is határozhat, hogy egy átmeneti időszak alatt a meglevő mellékletek, a módosítás mellett egészben vagy részben hatályban maradjanak.

7. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának értesíteni kell a Szerződő Feleket a módosítás hatálybalépésének időpontjáról és tájékoztatnia kell erről a 18. cikkben említett államokat, amelyek nem Szerződő Felek.

23. cikk

Felmondás

A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál történő okirat letétbe helyezéssel felmondhatják a jelen Egyezményt. Az Egyezmény felmondása az erről szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál történt letétbe helyezése napját követő egy év elteltével válik hatályossá.

24. cikk

Az Egyezmény megszűnése

A jelen Egyezmény megszűnik, ha az Egyezmény Szerződő Feleinek száma egymást követő tizenkét hónapból álló időszak alatt ötnél kevesebb.

25. cikk

A viták rendezése

1. A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több Szerződő Fél között felmerült minden vitát, amely tárgyalások útján vagy más módon nem rendezhető, az érintett Szerződő Felek egyikének kérésére döntés céljából az alábbiak szerint összeálltított választott bíróság elé terjesztik: a vitában érdekelt mindegyik Fél kijelöl egy-egy bírót és ez a két bíró egy harmadikat a bíróság elnökéül választ. Amennyiben az ilyen kérés kézhezvételét követő három hónapon belül a felek egyike nem jelölt ki bírót, vagy a két bíró nem tudott elnököt választani, a felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát, hogy jelöljön ki bírót vagy választottbíróság elnököt.

2. Az 1. pont rendelkezéseinek megfelelően összeállított választottbíróság döntése a vitában álló felekre nézve kötelező.

3. A választottbíróság maga határozza meg saját eljárási szabályait.

4. A választottbíróság mind az eljárásra és az ülés helyére, mind pedig az eléje terjesztett vitás kérdésekre vonatkozó döntéseit szótöbbséggel hozza.

5. A vitában álló felek között a választottbíróság döntésének értelmezését és végrehajtását illetően keletkezett minden nézeteltérést, a felek bármelyike elbírálás végett a döntést hozó választottbíróság elé terjesztheti.

26. cikk

Fenntartások

1. A jelen Egyezménnyel szemben – az 1-8., a 12-17., a 20. és a 25. cikkek, valamint a jelen cikk és a mellékletek rendelkezéseit kivéve – fenntartások tehetők, feltéve, hogy azokat írásban és a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezése előtt közlik és azokat a letétbe helyezésre kerülő okiratban megerősítik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a 18. cikkben említett államokat az ilyen fenntartásokról értesítenie kell.

2. Az 1. pontnak megfelelően tett minden fenntartás

a) a fenntartással élő Szerződő Fél tekintetében a fenntartás mértékének megfelelően módosítja jelen Egyezmény azon rendelkezéseit, amelyekre vonatkozik, és

b) ugyanilyen mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Fél tekintetében azzal a Szerződő Féllel való viszonylatukban, amely a fenntartással élt.

3. Minden Szerződő Fél, amely az 1. pontnak megfelelően fenntartással élt, azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítéssel bármikor visszavonhatja.

27. cikk

Közlések

A 21., a 22. és a 26. cikkekben említett értesítéseken és közléseken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárának a 18. cikkben említett államokat értesítenie kell az alábbiakról:

a) a 18. cikk alapján történő aláírásokról, megerősítésekről, elfogadásokról, jóváhagyásokról és hozzájárulásokról;

b) azokról az időpontokról, amikor a jelen Egyezmény a 29. cikknek megfelelően hatályba lép;

c) azokról az időpontokról, amikor a jelen Egyezmény módosításai a 21. és 22. cikknek megfelelően hatályba lépnek;

d) a 23. cikk szerinti felmondásokról.

e) a jelen Egyezménynek a 24. cikk szerinti megszűnéséről.

28. cikk

Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény eredeti szövegét – amelynek kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű változatai egyaránt hitelesek – az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a megfelelő hitelesített másolatokat a 18. cikkben említett minden államnak megküldi.

ENNEK HITELÉÜL alulírott meghatalmazottak, akiket kormányuk megfelelöen felhatalmazott, a jelen Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT Genfben ezerkilencszázhetvenkettő év december hónap második napján.

1. sz. Melléklet

Rendelkezések a szállítótartályok megjelöléséről

1. A következő jelöléseket a szállítótartályokon alkalmas és jól látható helyen kell tartósan felírva elhelyezni:

a) a tulajdonos vagy üzembentartó adatai,

b) a szállítótartálynak a tulajdonos vagy az üzembentartó által alkalmazott azonossági jelei és sorszámai,

c) a szállítótartály önsúlya, beleértve valamennyi tartósan rögzített felszerelést.

2. Azt az országot, amelyhez a szállítótartály tartozik, akár teljes megnevezéssel, akár azzal a megkülönböztető jellel lehet feltüntetni, amelyet a nemzetközi közúti forgalomban a gépjárművek nyilvántartási országának jelzésére használnak. Minden ország saját törvényeiben írhatja elő a szállítótartályokon teljes nevének vagy megkülönböztető jelének használatát.

A tulajdonost vagy az üzembentartót teljes névvel, vagy név kezdőbetűjével lehet feltüntetni, feltéve, hogy ezek az utóbbiak használatos rövidítések, kivéve a jelképeket, mint emblémák vagy zászlók.

3. A vámzár alatt történő szállításra jóváhagyott szállítótartályokon ezenkívül fel kell tüntetni az alábbi adatokat, amelyek az 5. sz. Melléklet előírásainak megfelelően a jóváhagyási táblán is szerepelnek:

a) a gyártó sorszáma (gyártási szám) és

b) ha szerkesztési típus szerint hagyták jóvá, a típus azonossági számai és jelei.

2. sz. Melléklet

A jelen Egyezmény 7. cikkében jelzett
vámelőjegyzési eljárás

1. A jelen Egyezmény 7. cikke rendelkezéseinek alkalmazása céljából mindegyik Szerződő Fél a vámelőjegyzett szállítótartályok mozgásának ellenőrzéséhez a tulajdonosok, az üzembentartók vagy képviselőik által vezetett nyilvántartást használja.

2. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a szállítótartály tulajdonosa vagy üzembentartója legyen képviselve abban az országban, amelyben a szállítótartályt vámelőjegyzésbe kell venni;

b) a tulajdonos, az üzembentartó vagy képviselője írásban kötelezze magát arra, hogy:

(i) a kérdéses ország vámhatóságainak – kérésükre – részletes adatokat szolgáltat minden vámelőjegyzett szállítótartály mozgásáról, beleértve a kérdéses országba való belépés és kilépés időpontját és helyét;

(ii) megfizeti azokat a behozatali vámokat és illetékeket, amelyek abban az esetben követelhetők, ha a vámelőjegyzés feltételeit nem teljesítik.

3. sz. Melléklet

Szállítótartályok használata belső forgalomban

Mindegyik Szerződő Fél jogosult a szállítótartályoknak a területén történő belső forgalomban, a jelen Egyezmény 9. cikkében leírt használatához az alábbi feltételeket megszabni:

a) a szállítás során a szállítótartályt ésszerűen, közvetlen útvonalat használva juttassák arra a helyre vagy ahhoz legközelebb fekvő helyre, ahol a kivitelre kerülő árut be kell rakni, vagy ahonnan kiindulva kell a szállítótartályt üresen kivinni;

b) a szállítótartályt – újra kivitele előtt – belső forgalomban csak egyszer használhatják.

4. sz. Melléklet

Vámzár alatt történő nemzetközi szállításra
elfogadható
szállítótartályokra érvényes műszaki feltételek
szabályozása

1. cikk

Alapelvek

Vámzár alatt történő nemzetközi áruszállításra csak oly módon szerkesztett és felszerelt szállítótartály engedélyezhető, hogy:

a) a szállítótartály vámzárral lezárt részéből árut sem kivenni, sem oda betenni, a betörés látható nyomának hátrahagyása vagy a vámzár feltörése nélkül ne lehessen;

b) a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehessen rá feltenni;

c) ne tartalmazzon olyan titkos teret, ahová árut lehet elrejteni;

d) minden olyan tér, amely árut tarlalmazhat, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető legyen.

2. cikk

A szállítótartályok szerkezete

1. A jelen Szabályzat 1. cikkében foglalt követelmények teljesítése céljából:

a) A szállítótartály szerkezeti elemeit (falak, padlózat, ajtók, tető, támasztógerendák, keretek, keresztgerendák stb.) vagy olyan szerkezetekkel kell összeszerelni, amelyek – látható nyomok hátrahagyása nélkül – kívülről nem emelhetők ki és nem helyezhetők vissza vagy olyan módszerekkel, amelyek eredményeként a szerkezeti elemek egyetlen egységet képeznek, amit látható nyomok hátrahagyása nélkül nem lehet megváltoztatni. Ha a falak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből áll, ezeknek az elemeknek ugyanezen előírásoknak kell megfelelniök és azoknak kellően szilárdaknak kell lenniök.

b) Az ajtókat és minden zárószerkezetet (beleértve az elzáró csapokat, búvó-nyílásfedőket, peremeket stb.) olyan szerkezettel kell ellátni, amelyre vámzárak feltehetők. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül kívülről ne legyen elmozdítható és visszatehető és se az ajtó, se a zárószerkezet ne legyen a vámzár feltörése nélkül kinyitható. Az utóbbit megfelelő módon védeni kell. Nyitható tetők alkalmazása megengedett.

c) A szellőzőnyílásokat vagy lefolyónyílásokat olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a szállítótartály belsejéhez való hozzáférést. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy azt látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen kívülről elmozdítani és visszahelyezni.

2. A jelen Szabályzat 1. cikkének c) pontjában foglalt rendelkezések ellenére megengedettek a szállítótartály olyan szerkezeti elemei, amelyeknek – gyakorlati okokból – üres teret kell magukba foglalniok (pl. kettős falak között). Annak érdekében, hogy az említett tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

(i) a szállítótartály belső burkolatának látható nyomok hátrahagyása nélkül nem szabad leszerelhetőnek és visszaszerelhetőnek lennie, vagy

(ii) az említett terek számát a minimálisra kell korlátozni és azoknak a vámvizsgálat céljára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniök.

3. cikk

Összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok e Szabályzat 1. és 2. cikkeinek rendelkezései alá tartoznak; ezen felül azokat olyan reteszelőrendszerrel kell ellátni, amely a szállítótartály összeszerelése után a különböző részeket szilárdan rögzíti. Ennek a reteszelőrendszernek olyannak kell lennie, hogy az, ha az a szállítótartály összeszerelése után annak külső oldalán van, vámzárral lezárható legyen.

4. cikk

Ponyvával fedett szállítótartályok

1. A ponyvával fedett szállítótartályoknak abban a mértékben kell megfelelniök a jelen Szabályzat 1., 2. és 3. cikkei feltételeinek, amennyiben ezeket a feltételeket azokra alkalmazni lehet. Emellett meg kell felelniök a jelen cikk rendelkezéseinek is.

2. A ponyvát vagy erős vászonból vagy műanyaggal bevont, illetőleg gumírozott olyan szövetből kell készíteni, amely nem nyújtható és elég szilárd, továbbá jó állapotban kell lennie és azt olyan módon kell alkalmazni, hogy a záróberendezések biztosítása után a rakományhoz látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen hozzáférni.

3. Ha a ponyva több darabból készült, azok széleit egymásba kell hajtani, és egymástól legalább 15 mm távolságban levő két varrással kell összevarrni. Ezeket a varrásokat a jelen Szabályzathoz mellékelt 1. számú vázlat szerint kell készíteni; ha a ponyva egyes részeinél (pl. hátrahajtható fedőlapok megerősített sarkainál), a darabokat ilyen módon nem lehet összeszerelni, elegendő a felső rész szélét visszahajtani, és a varrásokat a jelen Szabályzathoz csatolt 2. számú vázlat szerint elvégezni. A varrások egyikének csak belülről szabad láthatónak lennie, és az ehhez a varráshoz használt fonal színének határozottan el kell térnie a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Minden varrást géppel kell készíteni.

4. Ha a ponyva műanyaggal bevont anyagból és több darabból készült, a darabok az e Szabályzathoz csatolt 3. számú vázlat szerint forrasztással is összeszerelhetők. Egyik darab szélének a másik darab szélét legalább 15 mm-nyi szélességben fednie kell. A darabok összeforrasztását az egymásrafedés teljes szélességében biztosítani kell. Az összeszerelés külső réteg szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal kell befedni, amelyet ugyanilyen forrasztási eljárással kell rögzíteni. Ezt a műanyag szalagot és minden oldalát legalább 3 mm szélességben egységes domború bélyegzővel jól olvashatóan kell lepecsételni. Az összeforrasztást úgy kell végezni, hogy a darabok látható nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek szétválaszthatók és újra összeszerelhetők.

5. A javításokat a jelen Szabályzathoz mellékelt 4. számú vázlaton bemutatott módszer szerint kell elvégezni; a széleket egymásba be kell hajtani és egymástól legalább 15 mm távolságban levő két látható varrással összevarrni; a belülről látható fonal színének különböznie kell a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrást géppel kell készíteni. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást e cikk 3. pontjában foglalt rendelkezéseknek és e Szabályzathoz mellékelt 1. számú vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák e cikk 4. pontjában leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a forrasztást a ponyva mindkét oldalán el kell végezni, a foltot a belső oldalra helyezve.

6. a) A ponyvát szigorúan a jelen Szabályzat 1. cikk a) és b) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelelően kell a szállítótartályhoz rögzíteni.

A lezárást

(i) a szállítótartályhoz rögzített fémgyűrűkkel;

(ii) a ponyva szélébe beszerelt rögzítőlyukakkal;

(iii) a ponyva felett a gyűrűkön keresztülhaladó és kívülről egész hosszában látható zárókötéllel kell biztosítani.

A ponyvának a szállítótartály szilárd részeit a fűzőlyukaktól számítva legalább 250 mm-re be kell fednie, kivéve azt az esetet, amikor a szállítótartály szerkezeti rendszere önmagában is megakadályoz minden hozzáférést az áruhoz.

b) Ha a ponyva szélét tartósan kell a szállítótartályhoz erősíteni, az összeszerelésnek folyamatosnak kell lennie és azt szilárd szerkezetek segítségével kell megvalósítani.

7. A gyűrűk és a rögzítőlyukak közötti térköz 200 mm-t nem haladhat meg. A fűzőlyukakat meg kell erősíteni.

8. Zárókötélként használható

a) legalább 3 mm átmérőjű acéldrótkötél; vagy

b) legalább 8 mm átmérőjű kender- vagy sisalkötél, amely átlátszó, nem nyújtható műanyag hüvelybe van beágyazva.

A drótköteleket bele lehet ágyazni átlátszó, nem nyújtható műanyag hüvelybe is.

9. A zárókötélnek egy darabból kell állnia és azt mindkét végén keményfém végződéssel kell ellátni. Minden fémvégződés rögzítő részén a kötélen áthaladó csőszegecsnek kell lennie, amely lehetővé teszi a vámzár zsinegének vagy szalagjának befűzését. A kötélnek a csőszegecs mindkét oldalán láthatónak kell maradnia, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd az e Szabályzathoz csatolt 5. számú vázlatot).

10. A ponyván a berakásra és kirakásra szolgáló nyílásokon a ponyva két szélének egymást kellő módon át kell fednie. Ezenkívül lezárásukat biztosítja:

a) e cikk 3. és 4. pontjainak megfelelöen varrt vagy forrasztott fedőlap;

b) e cikk 7. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak és

c) alkalmas anyagból, egy darabból készült, nem nyújtható, legalább 20 mm széles és 3 mm vastag szíj, amely a gyűrűkön áthalad és a ponyva két szélét, valamint a fedőlapot összetartja; ezt a szíjat a ponyva belső oldalán le kell kötni, és el kell látni a jelen cikk 8. pontjában említett zárókötél befogadására szolgáló fűzőlyukakkal.

Ha olyan speciális szerkezet (válaszfal stb.) van, amely megakadályozza, hogy az áruhoz látható nyomok hátrahagyása nélkül hozzá lehessen férni, a fedőlapot nem kell megkövetelni.

11. A ponyvának semmilyen körülmények között sem az azonossági jeleket – amelyeknek az 1. sz. Melléklet szerint a szállítótartályon kell lenniök – sem az 5. sz. Mellékletben előirányzott engedélyezési táblát nem szabad befednie.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

1977. év január hó 1. napjáig az 5. számú vázlaton látható kötélvégződés akkor is használható, ha a korábban jóváhagyott mintájú csőszegecsben olyan nyílás van, amelynek méretei kisebbek, mint az említett rajzon megadottak.

4. sz. Melléklet

1. sz. rajz

Több darabból készült ponyva

Összeszerelés varrással

2. sz. rajz

Több darabból készült ponyva

3. sz. rajz

Több darabból készült ponyva

Összehegesztve

4. sz. rajz

A ponyva javítása

* A belülről látható fonalak más színűnek kell lennie, mint a ponyva és a kívülről látható fonal.

5. sz. rajz

Záróvégződések mintája

5. sz. Melléklet

A 4. sz. mellékletben előírt műszaki feltételeknek
megfelelő
szállítótartályok jóváhagyására vonatkozó eljárások

Általános rendelkezések

1. A szállítótartályok vámzár alatt történő áruszállításra jóváhagyhatók

a) akár a gyártás szakaszában, szerkesztési típus alapján (jóváhagyási eljárás a gyártás szakaszában);

b) akár a gyártást követő szakaszban, egyedileg vagy az azonos típusú szállítótartályok meghatározott számára (jóváhagyási eljárás a gyártást követő szakaszban).

A kétféle jóváhagyási eljárásra vonatkozó
közös rendelkezések

2. Az illetékes jóváhagyó hatóság a kérelmezőnek a jóváhagyás után jóváhagyási bizonyítványt ad ki, amely az esettől függően vagy a jóváhagyott típusú szállítótartályok korlátlan sorozatára vagy meghatározott számú szállítótartályra érvényes.

3. Az engedély tulajdonosa, mielőtt a szállítótartályt vámzár alatt történő szállításra használná, köteles a jóváhagyott szállítótartályra jóváhagyási táblát felerősíteni.

4. A jóváhagyási táblát tartósan és jól látható helyre kell felerősíteni, esetleges egyéb, hivatalos célokat szolgáló jóváhagyási táblák mellett.

5. A jelen Melléklet 1. sz. Függelékében található 1. számú minta szerinti jóváhagyási tábla legalább 20 x 10 cm-es fémlemez. Felületére a következő adatokat kell belevésni, vagy domborítani vagy más módon olvashatóan és tartós jelleggel felírni legalább angol vagy francia nyelven:

a) ”Vámzár alatti szállításra jóváhagyva” szöveg

b) annak az országnak a neve, ahol a szállítótartályt jóváhagyták, az országnak a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművek nyilvántartásánál használt megkülönböztető jelzésével és a jóváhagyási bizonyítvány száma (számjegyek, betűk stb.), valamint a jóváhagyás éve [pl. az „NL/26/69” jelzés jelentése: Hollandia (Netherlands) 26. számú jóváhagyási bizonyítvány, kiadva 1969-ben] feltüntetésével;

c) a szállítótartályra a gyártó által adott sorszám (gyártási szám);

d) ha a szállítótartályt típus szerint hagyták jóvá, a táblán rajta kell még lennie a szállítótartály-típus azonosítási számának vagy betűinek.

6. Ha egy szállítótartály többé nem felel meg a jóváhagyásra előírt műszaki feltételeknek, azt – mielőtt vámzár alatti áruszállításra újra használhatnák – olyan állapotba kell hozni, amilyen alapján a jóváhagyást megkapta, hogy ezeknek a műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

7. Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, a szállítótartályra vonatkozó jóváhagyás hatályát veszti és mielőtt azt vámzár alatti áruszállításra használnák, az illetékes hatóságtól új jóváhagyást kell kapnia.

Különleges rendelkezések a gyártási szakaszban,
szerkesztési típus szerint történő jóváhagyásra

8. Amikor a szállítótartályokat ugyanazon szerkesztési típus szerint, sorozatban gyártják, a gyártó a gyártási ország illetékes hatóságától kérheti a szerkesztési tipus szerinti jóváhagyást.

9. A gyártónak kérelmében fel kell tüntetnie azokat az azonossági számokat vagy betűket, amelyekkel a szállítótartályoknak azt a típusát jelzi, amelyre a jóváhagyást kéri.

10. A kérelemhez a jóváhagyásra kerülő szállítótartály-típus tervrajzát és részletes szerkezeti leírását mellékelni kell.

11. A gyártónak írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy:

a) bemutatja az illetékes hatóságnak a szóban forgó típusszállító-tartályokból azokat, amelyeket ez a hatóság meg kíván vizsgálni;

b) megengedi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további egységeket megvizsgáljon;

c) értesíti az illetékes hatóságot a tervek vagy a specifikációk bármilyen mértékű módosításáról, mielőtt azt végrehajtaná;

d) a jóváhagyási táblára előírt adatokon felül feltünteti a szállítótartályon – látható helyen – a szerkesztési típus azonossági jeleit és számait, és a szóban forgó típussorozatba tartozó valamennyi szállítótartály sorszámát (gyártási szám);

e) a jóváhagyott szerkesztési típus szerint gyártott szállítótartályokról feljegyzést vezet.

12. Az illetékes hatóság előírhat olyan változtatásokat, amelyeket a tervezett szerkesztési típuson végre kell hajtani ahhoz, hogy az jóváhagyásra alkalmas legyen.

13. A típus szerinti jóváhagyás nem adható meg addig, amíg az illetékes hatóság a szerkesztési típus szerint gyártott egy vagy több szállítótartály megvizsgálása útján meg nem győződött arról, hogy az ilyen típusú szállítótartályok a 4. sz. Mellékletben előírt műszaki feltételeknek megfelelnek.

14. Ha egy szállítótartály-tipust jóváhagytak, a kérelmezőnek a jelen melléklet 2. sz. Függelékében közölt II. számú mintának megfelelő egyetlen jóváhagyási bizonyítványt adnak ki, amely a jóváhagyott típus műleírásának megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes.

Ez a bizonyítvány feljogosítja a gyártót arra, hogy a típussorozat minden szállítótartályára feltegye a jelen melléklet 5. pontja szerinti jóváhagyási táblát.

A gyártást követő szakaszban történő jóváhagyásra
vonatkozó különleges rendelkezések

15. Ha a jóváhagyást nem a gyártás időszakában kérték, a jóváhagyást a tulajdonos, az üzembentartó, illetőleg képviselőjük annál az illetékes hatóságnál kérheti, amelynél a jóváhagyatni kért szállítótartály: vagy szállítótartályokat be tudja mutatni.

16. A jelen melléklet 15. pontjában említett esetben a benyújtott engedélyezés iránti kérelemben jelezni kell a gyártó által minden egyes szállítótartályon feltüntetett sorszámot (a gyártási számot).

17. Az illetékes hatóság annyi szállítótartályt vizsgálmeg, amennyit szükségesnek ítél és miután megállapította, hogy a szállítótartály vagy a szállítótartályok a 4. sz. Mellékletben leírt műszaki feltételeknek megfelelnek, kiadja a jelen melléklet 3. sz. Függeléke III. számú mintájának megfelelő jóváhagyási bizonyítványt, amely kizárólag a jóváhagyott szállítótartályszámra nézve érvényes. Ez a bizonyítvány, amelyen fel van tüntetve a vonatkozó szállítmány, illetőleg szállítótartályok gyártójának sorszáma, illetőleg sorszámai, feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy minden jóváhagyott szállítótartályra felszerelje a jelen melléklet 5. pontja szerinti jóváhagyási táblát.

5. sz. Melléklet 1. sz. Függelék

I. sz. MINTA

Jóváhagyási tábla

* Csak típus szerinti jóváhagyás esetében

5. sz. Melléklet 2. sz. Függelék

II. számú MINTA

Szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény, 1972.

Bizonyítvány, a szerkesztési típus szerinti
jóváhagyásról

1. A bizonyítvány száma* ............

2. Igazoljuk hogy az alábbiakban leírt szerkesztésű szállítótartály-típust jóváhagytuk és hogy e szerint a típus szerint gyártott szállítótartályok áruknak vámzár alatt történő szállítására elfogadhatók

3. A szállítótartály neme ............

4. A szerkesztés típus azonossági száma vagy betűi ............

5. A szerkesztési tervrajzok azonossági száma ............

6. A szerkesztési műleírások azonossági száma ............

7. Önsúly ............

8. Külső méretek (cm-ben) ............

9. A szerkezeti felépítés lényeges jellemzői (anyagok fajtái, a szerkesztés módja stb.) ............

10. A jelen bizonyítvány a fent leírt tervrajzoknak és specifikációknak megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes.

11. Kiállítva részére ............

(a gyártó neve és címe)

aki jogosult az általa gyártott és jóváhagyott szerkesztési típusú valamennyi szállítótartályra jóváhagyási táblát feltenni.

............n.

(hely)

............19 n.

(kelt)

............

(a kiadó hatóság aláírása és pecsétje)

(Lásd a hátoldalon lévő figyelmeztetést!)

FONTOS FIGYELMEZTETÉS

(A Szállítótartályokra vonatkozó 1972. évi
Vámegyezmény 5. sz. Mellékletének 6. és 7. pontja)

7. Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, szállítótartályra vonatkozó jóváhagyás hatályát veszti és mielőtt azt vámzár alatti áruszállításra használnák, az illetékes hatóságtól új jóváhagyást kell kapnia.

_______

* Azokat a számokat és betűket kell beírni, amelyeket a jóváhagyási táblán fel kell tüntetni (lásd a Szállítótartályokra vonatkozó 1972. évi Vámegyezmény 5. sz. Melléklete 5/b. pont).

5. sz. Melléklet 3. sz. Függelék

III. számú MINTA

Szállítótartályokra vonatkozó vámegyezmény, 1972.

Bizonyítvány a gyártást követő időszakban
megadott jóváhagyásról

1. A bizonyítvány száma* ............

2. Igazoljuk, hogy az alábbiakban részletezett szállítótartály(oka)t vámzár alatt történő áruszállításra jóváhagytuk:

3. A szállítótartály(ok) neme ............

4. A szállítótartály(ok)nak a gyártó által adott sorszáma ............

5. Önsúly ............

6. Külső méretek (cm-ben) ............

7. A szerkezeti felépítés lényeges jellemzői (az anyagok fajtái, a szerkesztés módja stb.)

8. Kiadva ............ részére,

(a kérelmező neve és címe)

aki jogosult a fent említett szállítótartály(ok)ra jóváhagyási táblát feltenni.

............n.

(hely)

............19 n.

(kelt)

............

(a kiadó hatóság aláírása és bélyegzője)

(Lásd a hátoldalon lévő figyelmeztetést!)

FONTOS FIGYELMEZTETÉS

(A Szállítótartályokra vonatkozó 1972. évi
Vámegyezmény 5. sz. Mellékletének 6. és 7. pontja)

_______

6. sz. Melléklet

Magyarázó megjegyzések

BEVEZETÉS

(i) A jelen Egyezmény 13. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a magyarazó megjegyzések az Egyezménynek és mellékleteinek egyes rendelkezéseit értelmezik.

(ii) A magyarázó megjegyzések nem módosítják a jelen Egyezménynek, vagy mellékleteinek rendelkezéseit, egyszerűen pontosítják azok tartalmát, jelentését és terjedelmét.

(iii) Különösen a jelen Egyezmény 12. cikkének és a hozzá tartozó 4. sz. mellékletnek rendelkezéseiben a szállítótartályoknak vámzár alatt történő szállítására való jóváhagyása tekintetében lefektetett elvekre vonatkozóan a magyarázó jegyzetek pontosan meghatározzák – ahol az indokolt – azokat a műszaki szerkezeti megoldásokat, amelyeket a Szerződő Feleknek, mint ezeknek a rendelkezéseknek megfelelőket el kell fogadniok. A magyarázó jegyzetek határozzák meg – adott esetben – azokat a szerkezeti megoldásokat is – ha vannak ilyenek – amelyek ezeknek a rendelkezéseknek nem felelnek meg.

(iv) A magyarázó megjegyzések eszközül szolgálnak arra, hogy az Egyezmény és mellékleteinek a rendelkezéseit a műszaki fejlődésnek és a gazdasági követelményeknek megfelelően alkalmazzák.

0. AZ EGYEZMÉNY SZÖVEGE

0.1 1. cikk

c) (i) pont

Részben zárt szállítótartályok

0.1 c) (i)-1 „Részben zárt teret képező szállítótartályok” kifejezés alatt az 1. cikk c) (i) bekezdése szerint általában az egy padlóból és a rakodóteret körülhatároló felépítményből álló szerkezetet kell érteni, amely a zárt szállítótartállyal egyenértékű. A felépítményt általában a szállítótartály keretét képező fémrészekből készítik. Az ilyen típusú szállítótartályoknak lehet egy vagy több oldaluk vagy homlokfaluk is. Egyes esetekben ezek a szállítótartályok csak egy tetőből állanak, amelyet függőleges tartólapok kötnek a padlóhoz. Az ilyen típusú szállítótartályt különösen nagy terjedelmű áruk szállítására használják (pl. gépkocsik).

d) alpont

A szállítótartály tartozékai és felszerelése

0.1 d)-1 A „szállítótartály tartozékai és felszerelése” kifejezés alatt a következő szerkezeteket kell érteni, akkor is, ha azok elmozdíthatók:

a) a szállítótartály belsejében a hőmérséklet ellenőrzésére, megváltoztatására vagy fenntartására szolgáló berendezések;

b) kisméretű készülékek, mint hőmérséklet- vagy lökésjelzők, amelyek a környezeti viszonyok változásainak és a lökéseknek jelzésére vagy feljegyzésére szolgálnak;

c) belső válaszfalak, lapok, polcok, támasztékok, kampók, vagy más hasonló szerkezetek, amelyek az áruk rögzítésére szolgálnak.

4.4. sz. MELLÉKLET

4.2 2. cikk

1/a alpont

A szerkezeti elemek összeszerelése

4.2.1. a)-1 a) Ahol összeszerelő szerkezeteket (szegecsek, csavarok, csapszegek és anyacsavarok stb.) használnak, az ilyen összeszerelő szerkezetekből elegendő mennyiséget kívülről beilleszteni, az összeszerelt elemeken áttolni, a belső oldalon kitolni és ott szilárdan rögzíteni (pl. szegecselve, hegesztve, perselyezve, csapszeggel összefogva és az anyacsavarra szegecselve vagy hegesztve) kell. Hagyományos szegecsek (olyan szegecsek, amelyeknek elhelyezése a szerkezeti elemek összeszerelésének mindkét oldalán kezelést igényel) belülről szintén beilleszthetők. Az előzőektől függetlenül, a szállítótartály padlóját önrögzítő csavarral, robbanó fejű szegeccsel vagy belülről elhelyezett önmetsző, és a padló jobb sarkán és a belső fém kereszttartókon áthaladó csavarral is rögzíteni lehet, feltéve, hogy – az önrögzitő csavar kivételével – egyes végek a kereszttartó külső részébe vannak besüllyesztve, vagy arra rá vannak forrasztva.

b) Az illetékes hatóságok határozzák meg, hogy milyen összeszerelő szerkezetek és azokból mennyi elégíti ki a fenti a) pontban foglalt követelményeket; úgy kell eljárniok, hogy biztosítva legyen, hogy az így összeszerelt elemek látható nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek elmozdíthatók. Más összeszerelő szerkezetek megválasztása és elhelyezése korlátozás alá nem esik.

c) Azok az összeszerelő szerkezetek, amelyek látható nyomok hátrahagyása nélkül egyik végükről elmozdíthatók és visszahelyezhetők, azaz anélkül, hogy az összeszerelendő elemcsoportok két vége felől szükséges volna valamilyen kezelést végezni, a fenti a) pont szerint nem engedhetők meg. Ilyen szerkezetek pl. a táguló szegecsek, „vak” szegecsek és hasonlók.

d) A fent leírt összeszerelési módokat kell alkalmazni a speciális szállítótartályokra, pl. a hőszigetelt-, hűtő- és a tankszállítótartályokra, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek azokkal a műszaki követelményekkel, amelyeknek ezek a szállítótartályok, használatuk során meg kell hogy feleljenek. Ahol műszaki okok miatt a szerkezeti elemeknek a fenti a) pontban leírtak szerinti rögzítése nem valósítható meg, az elemek a fenti c) pontban említett szerkezetek segítségével kapcsolhatók össze, feltéve, hogy a fal belső oldalán felhasznált összeszerelő szerkezetekhez kívülről nem lehet hozzáférni.

1/b alpont

Ajtók és más zárószerkezetek

4.2.1. b)-1 a) Azokat a szerkezeteket, amelyekre vámzárak feltehetők

(i) hegesztéssel vagy a fenti 4.2.1. a)-1 magyarázó jegyzetnek a fenti 2. cikk 1/a bekezdésére vonatkozó, a) alpontjának megfelelően legalább két összeerősítő szerkezettel rögzíteni kell, vagy

(ii) úgy kell szerkeszteni, hogy ha a szállítótartályt már bezárták, és vámzárral lezárták, ne lehessen látható nyomok hátrahagyása nélkül elmozdítani, vagy

(iii) két legalább 11 mm átmérőjű lyukkal vagy 3 mm szélességben legalább 11 mm hosszú réssel kell ellátni.

b) A sarokvasakat, lemezes sarokvasakat, csuklós csapszegeket és más, ajtók és hasonlók felfüggesztésére szolgáló szerkezeteket a fenti a) alpontban foglalt előírásoknak megfelelően kell rögzíteni. Ezenkívül az ilyen összeszerelő szerkezet különböző alkotórészeit (pl. sarokvas-lemezeket, csapszegeket és forgórészeket) úgy kell felszerelni, hogy ha a szállítótartályt bezárták és vámzárral lezárták, azok látható nyomok hátrahagyása nélkül ne legyenek elmozdíthatók vagy leszerelhetők. Ahol az ilyen szerkezethez kívülről nem lehet hozzáférni, elegendő, ha az ajtó stb. bezárása és vámzárral lezárása után azt látható nyomok hátrahagyása nélkül a szerkezetről leválasztani nem lehet. Ha egy ajtónak vagy zárószerkezetnek kettőnél több sarokvasa van, a fenti a) (i) alpont követelményeinek megfelelően csak az ajtó két legszélső sarokvasát kell rögzíteni.

c) Azokat a szállítótartályokat, amelyek nagyszámú olyan zárószerkezettel rendelkeznek, mint szelepek, csapok, búvónyílások fedele, karimák és hasonlók, úgy kell szerkeszteni, hogy a vámzárak számát minimális szinten lehessen tartani. Ebből a célból az egymással szomszédos lezárásokat közös szerkezettel kell összekapcsolni, hogy azoknál csak egy vámzárra legyen szükség vagy el kell látni azokat az ugyanezen célnak megfelelő fedővel.

d) Nyitható tetővel rendelkező szállítótartályokat úgy kell megépíteni, hogy a vámzárak száma a lehető legkisebbre legyen korlátozható.

1/c alpont

Szellőzőnyílások

4.2.1. c)-1 a) Legnagyobb kiterjedésük – általában – a 400 mm-t nem haladhatja meg.

b) Azokat a nyílásokat, amelyek lehetővé teszik az árukhoz való közvetlen hozzáférést, dróthálóval vagy átlyukasztott fémlemezzel (a lyukak legnagyobb mérete: 3 mm mindkét esetben) kell ellátni és hegesztett fémráccsal (a lyukak legnagyobb mérete: 10 mm) kell védeni.

c) Azokat a nyílásokat, amelyek az árúkhoz való közvetlen hozzájutást nem teszik lehetővé (mint pl. könyökös vagy terelőlemezes rendszerek) ugyanilyen szerkezetekkel kell ellátni, amelyeknél azonban a lyukak mérete 10, illetőleg 20 mm lehet.

d) Ahol a ponyvákon vannak a nyílások, általában meg kell követelni a fenti b) bekezdésben említett szerkezeteket. Megengedhető azonban a kívülről beillesztett átlyuggatott fémlemez és a belülről beillesztett drót- vagy más anyagból készült háló formájában alkalmazott záróberendezések alkalmazása.

1/c alpont

Lefolyó nyílások

4.2.1. c)-2 a) Legnagyobb méretük általában a 35 mm-t nem haladhatja meg.

b) Azokat a nyílásokat, amelyek lehetővé teszik az áruhoz való közvetlen hozzáférést, el kell látni a szellőzőnyílásokra a 4.2.1. c)-1 magyarázó megjegyzések b) bekezdésében leírt szerkezetekkel.

c) Ha a lefolyó nyílások az áruhoz való közvetlen hozzáférést nem teszik lehetővé, e megjegyzés b) bekezdésében hivatkozott szerkezeteket nem kell megkövetelni, feltéve, hogy a nyílások el vannak látva a szállítótartály belsejéből könnyen hozzáférhető, megbízható terelőrendszerrel.

d) Ha a ponyvákon vannak nyílások, általában meg kell követelni a megjegyzés b) bekezdésében hivatkozott szerkezeteket. Emellett elfogadhatók kívül elhelyezett, perforált fémlemezből álló fedőrendszerek és belül rögzített fém- vagy más anyagból készült lapok.

4.4 4. cikk

3. alpont

Több darabból készített ponyvák

4.4.3-1 a) Egy ponyvát alkotó különböző darabok a 4. sz. Melléklet 4. cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő különféle anyagokból készíthetők.

b) A ponyva elkészítésénél a darabok bármilyen elrendezése megengedett, amely a biztonságot megfelelően szavatolja, feltéve, hogy a darabokat a 4. sz. Melléklet 4. cikkében foglalt előírásoknak megfelelően illesztik össze.

6/a alpont

4.4.6. a)-1 A jelen melléklethez csatolt 1., 2., 3. sz. rajzok a szállítótartály-ponyvák vámkezelési szempontból elfogadható felerősítési és sarkoknál használt rögzítési rendszerét ábrázolják.

8. alpont

Textilmagvú zárókötelek

4.4.8-1 E bekezdés szerint megengedettek azok a kötelek, amelyeknek textilmagva olyan 6 szálból álló acéldróttal van körülvéve, ami a kötélmagot teljesen befedi, feltéve, hogy a kötelek (figyelmen kívül hagyva az esetleg átlátszó műanyag hüvelyt, ha ilyen van) legalább 3 mm átmérőjűek.

10/c alpont

Ponyvaszíjak

4.4.10 c)-1 Szíjak készítésére a következő anyagok megfelelők:

a) bőrök,

b) textilanyagok, beleértve a műanyag bevonatú vagy gumírozott szövetet, feltéve, hogy az ilyen anyag szétválasztás után látható nyomok hátrahagyása nélkül nem hegeszthető össze vagy nem állítható helyre.

4.4.10 c)-2 A jelen melléklethez csatolt 3. sz. rajzon ábrázolt berendezés kielégíti a 4. sz. Melléklet 4. cikk 10. bekezdésének utolsó részében lefektetett követelményeket.

5.5. sz. MELLÉKLET

5.1 1. pont

Ponyvával fedett, összeszerelt szállítótartályok jóváhagyása

5.1-1. Ha vámzár alatt történő szállításra jóváhagyott két, ponyvával ellátott szállítótartályt úgy kapcsolnak össze, hogy azok vámzár alatt történő szállítás feltételeinek megfelelő, egy ponyvával fedett egyetlen szállítótartályt képeznek, az egyesített szállítótartályra nem kell külön-külön jóváhagyási bizonyítványt, vagy jóváhagyási táblát megkövetelni.

6. sz. Melléklet

1. sz. rajz

Szállítótartály ponyváinak felerősítésére használt
szerkezet

Az alább ábrázolt szerkezet a 4. melléklet 4. cikk 6/a alpontban előírt követelményeknek felel meg.

2. sz. rajz

A szállítótartály sarokelemein a ponyva rögzítésére
szolgáló szerkezet

Az alábbi ábrán látható szerkezet a 4. melléklet 4. cikk 6/a alpontban előírt követelményeknek megfelel

3. sz. rajz

További példa a szállítótartály ponyvájának
rögzítésére

Az alábbi ábrán látható szerkezet megfelel a 4. melléklet 4. cikk 10. pont utolsó részében előírt követelményeknek

7. sz. Melléklet

Az Ügyvezető Bizottság összetétele
és eljárási szabályai

1. cikk

1. A Szerződő Felek az Ügyvezető Bizottság tagjai.

2. A Bizottság elhatározhatja, hogy az Egyezmény 18. cikkében említett olyan államok illetékes Igazgatásai, amelyek a jelen Egyezményben nem Szerződő Felek vagy a nemzetközi szervezetek képviselői az őket érdeklő kérdéseknél a Bizottság ülésein, mint megfigyelők jelen lehessenek.

2. cikk

A Bizottság számára szükséges titkársági teendőket a Vám-együttműködési Tanácsnak kell ellátnia.

3. cikk

A Bizottság minden évben évi első ülésén választja meg elnökét és alelnökét.

4. cikk

A Szerződő Felek illetékes Igazgatásainak a jelen Egyezmény módosítására vonatkozó indokolt javaslatokat és a Bizottság üléseinek napirendjére tűzendő kérdésekre vonatkozó mindenfajta kérelmet a Vám-együttműködési Tanácsnak kell megküldeniök. A Vám-együttműködési Tanácsnak ezeket a kérelmeket haladék nélkül közölnie kell a Szerződő Felek illetékes Igazgatásaival és az Egyezmény 18. cikkében említett azon államoknak illetékes Igazgatásaival, amelyek az Egyezményben nem Szerződő Felek.

5. cikk

1. A Vám-együttműködési Tanácsnak a Bizottságot akkor kell összehívnia, amikor annak szükségessége felmerül, vagy ha azt legalább öt Szerződő Fél illetékes Igazgatása kéri. A napirendtervezetet a Szerződő Felek és a jelen Egyezmény 18. cikkében említett azon államok illetékes Igazgatásainak, amelyek nem Szerződő Felek, legalább hat héttel az ülés előtt meg kell küldeni.

2. Amennyiben a Bizottság ezen eljárási szabályok 1. cikk 2. pontja értelmében úgy dönt, akkor a Vám-együttműködési Tanácsnak meg kell hívnia a jelen Egyezmény 18. cikkében említett azon államok illetékes Igazgatásait, amelyek nem Szerződő Felek és az érdekelt nemzetközi szervezeteket, hogy a Bizottság ülésein megfigyelőként részt vegyenek.

6. cikk

A javaslatokat szavazásra bocsátják. Az ülésen képviselt minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik. Azokat a javaslatokat, amelyek nem az Egyezmény módosítására vonatkoznak, a jelenlevő és szavazó tagok szavazattöbbségével fogadják el. A jelen Egyezmény módosítására vonatkozó döntéseket, valamint a módosítások hatálybalépésére vonatkozó és a jelen Egyezmény 21. cikk 5. bekezdésében és a 22. cikk 6. bekezdésében említett határozatokat a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados szavazattöbbséggel hozzák.

7. cikk

A Bizottság ülésének befejezése előtt jelentést fogad el.

8. cikk

Amennyiben a jelen melléklet nem tartalmaz megfelelő előírásokat, úgy a Bizottság eltérő döntése hiányában Vám-együttműködési Tanács eljárási szabályait kell alkalmazni.

Aláírási jegyzőkönyv

A jelen Egyezmény mai napon történő aláírásakor alulírottak, akik Kormányuk megfelelő felhatalmazásával rendelkeznek, a következő nyilatkozatokat teszik:

1. A szállítótartályok vámelőjegyzésének elve ellentétben áll az olyan eljárással, amelynek során a behozatalra kivetett behozatali vámok és illetékek kiszámításánál a vámelőjegyzési eljárásban beengedett szállítótartályok súlyát vagy értékét az azokban szállított áruk súlyához vagy értékéhez hozzáadják. Megengedett a szállítótartályban szállított áru súlyának egy törvényesen meghatározott tárasúly-együtthatóval emelése, feltéve, hogy ez a csomagolás hiánya vagy a csomagolás neme miatt történik, és nem azért, mert az árut szállítótartállyal szállítják.

2. A jelen Egyezmény rendelkezései nem zárják ki a szállítótartályok használatát szabályozó, de nem vámjellegű belföldi előírások vagy nemzetközi egyezmények alkalmazását.

3. A szállítótartály belső méretének a jelen Egyezmény 1. cikkében előírt legalább egy köbméterre való korlátozása nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a kisebb űrtartalmú szállítótartályokra korlátozóbb jellegű szabályozásokat alkalmazzanak, és a Szerződő Felek törekedni fognak, hogy ezekre a szállítótartályokra hasonló kezelési eljárást alkalmazzanak, mint amilyent a jelen Egyezményben meghatározott szállítótartályokra alkalmaznak.

4. Ami a jelen Egyezmény 6., 7. és 8. cikkeiben szabályozott szállítótartály-vámelőjegyzési eljárást illeti, a Szerződő Felek elismerik, hogy a vámokmányok és a kezesség eltörlése segíti a jelen Egyezmény egyik fő céljának elérését, és ennek a célnak érdekében minden erőfeszítést megtesznek.

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban az 1975. évi december hó 6. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

A kihirdetés napja: 1976. március 12.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek