GK BH 1976/510
GK BH 1976/510
1976.11.01.
Ha kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyvet a vasúti fuvarozó hibájából nem vesznek fel, az áru megsérüléséből, illetőleg elveszéséből eredő kár vele szemben a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvétele nélkül is érvényesíthető [3/1960. (V. 13.) KPM. sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikk 1. §, 2. § c) pont, 3. §, 6. §, 63. cikk 1., 2. §, Ptk. 504. § (2) bek.].
A felperes megrendelő keresetében előadta, hogy az alperes szállító által 1974. november 9-én egy vasúti kocsiban feladott 24 db vasbeton panel közül a kiszolgáltatáskor 4 db törött volt. Ezzel kapcsolatos szavatossági igényét az alperesnek bejelentette, az azonban követelése teljesítésétől elzárkózott. Ezért az alperest a törött panelek kicserélésére kérte kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes a kárról sem kiszolgáltatás előtti, sem kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvet nem szerzett be, így elzárta őt a vasúttal szembeni igényérvényesítés lehetőségétől.
Az első fokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Indoklásában megállapította, hogy a felperes kármegállapítás iránti kérelmét a rendeltetési állomás a VÁSZ 62. cikkének 3. §-ában foglaltakkal ellentétben nem teljesítette, így a VÁSZ 63. cikkének 2. §-a értelmében nem volna akadálya annak, hogy az alperes a vasúttal szemben fellépjen.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be. Ebben lényegében fenntartotta az első fokú eljárásban előadott azt a védekezését, hogy amennyiben a vasút a kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyv felvételét jogtalanul tagadta meg, a jogvesztés elkerülése érdekében a felperesnek kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvételét kellett volna kérnie.
A fellebbezés nem alapos.
A fuvarlevélhez csatolt igazolás szerint a felperes a kiszolgáltatás előtt a küldemény darabszámának és törésének megállapítását kérte, amit a vasút „üzemi okból” megtagadott.
A VÁSZ 62. cikke 3. §-ának második bekezdése szerint, ha a küldemény kiszolgáltatása előtt a vasút annak sérülését vagy részleges elveszését fedezi fel vagy gyanítja, vagy ha ilyen kár fennállását a jogosult állítja, a vasút köteles a küldemény állapotát, szükség esetén a súlyát és ha lehetséges, a kár keletkezésének időpontját és okát jegyzőkönyvben megállapítani.
A VÁSZ e rendelkezése szerint tehát, ha a címzett a kiszolgáltatás előtt az említett kár fennállását állítja, a vasút köteles jegyzőkönyvet felvenni, és sem a VÁSZ-ban, sem a Ptk-ban nincs olyan rendelkezés, amely a vasutat e kötelezettsége alól bármilyen esetben is felmentené.
A VÁSZ 63. cikkének 1. §-a szerint, ha az átvételre jogosult a küldeményt kifogás nélkül átvette, a vasút ellen támasztható felszólamlási és kereseti joga megszűnik. A 2. § c) pontja értelmében azonban nem szűnik meg a kifogás nélküli átvétellel a felszólamlási és kereseti jog, ha a kár megállapítása a vasút hibájából marad el.
Ha tehát a vasút a VÁSZ 62. cikkének 3. §-ában foglalt kötelezettségét megszegte és ez – mint a jelen perben is – bizonyított, úgy a kármegállapítás az ő hibájából maradt el, és így vele szemben nem szűnik meg a felszólamlási, illetve a kereseti jog.
További kérdés, hogy a vasút a kiszolgáltatás előtt kármegállapítási kötelezettségének nem tesz eleget, a címzettnek a felszólamlási, illetve a kereseti jog megszűnésének elkerülése céljából kell-e kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvételét kérnie.
A VÁSZ kiszolgáltatás utáni kármegállapításról szóló 62. cikkének 6. §-a erre nem tér ki és csak arról rendelkezik, hogy a küldemény kiszolgáltatása után a vasút jegyzőkönyvet csak az átvevőnek a kár felfedezése utáni haladéktalan kérelmére, de legfeljebb három napon belül vesz fel.
A Ptk. 504. §-ának (2) bekezdése szerint az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni.
A jogszabály szövegéből, de az ehhez fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik, hogy a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvétele iránti kérelem csak azokra a serülésekre stb. vonatkozhat, amelyeket az átvételkor nem lehetett felismerni. Mivel azonban a kiszolgáltatás előtti kármegállapítás kérésével a címzett részéről bizonyított a kár átvétel előtti észlelése vagy legalábbis alapos gyanítása, így a VÁSZ 62. cikkének 6. §-a, illetve a Ptk. 504. §-ának (2) bekezdése szerinti tényállás meg sem valósult, tehát e rendelkezések nem érintik a kiszolgáltatás előtti kármegállapításnak a vasút részéről történt elmulasztásából eredő következményeket, azaz a felszólamlási, illetve a kereseti jogot.
Ha a kármegállapítás a vasút hibájából el is marad, ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy a címzettnek a kár mértékét megfelelően nem kellene bizonyítania. A jelen perben a felperes e kötelezettségének is eleget tett, mert tanácsi jegyzőkönyvet szerzett be, amelyből a törött darabok száma mellett a kár oka (a küldemény megcsúszása) is kitűnt.
A fentiek alapján a felperes az alperessel kötött szállítási szerződésből folyó együttműködési kötelezettségének eleget tett, azaz olyan bizonyítékot szerzett be, amelynek alapján nem lett volna akadálya annak, hogy az alperes a vasúttal szemben – a felperes engedményezése alapján – felszólamlást nyújtson be és szükség esetén keresetet indítson. Ebből viszont következik, hogy a felperes követelését az alperes alaptalanul tagadta meg.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 32 036/1975. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás